Ruzsa Lehel: a több mint húszéves sportolói múlt hasznomra vált
A csíkszeredai Ruzsa Lehelt sokan ortopéd műszerészként, cipészként ismerik, ám azt már kevesebben tudják róla, hogy tandempilótaként a székelyudvarhelyi Butu Arnold Csaba látássérült kerékpárossal részt vett a 2008-as pekingi paralimpián. Jelenleg a Székelyföldi Jégkorong Akadémia sportlaborjában végez teljesítménydiagnosztikát sportolókon, emellett Csíkszeredában ő az egyik mozgatórugója az amatőr és profi kerékpársportnak.
– Ortopéd műszerészként, cipőkészítőként ismerheti inkább a nagyközönség, vállalkozását azonban egy ideje beszüntette. Miért döntött így?
– Egyszerűen csökkent a kereslet, már nem érte meg fenntartani azt a vállalkozást.
– És hogyan lett a Székelyföldi Jégkorong Akadémia sportlaborjának munkatársa? Éles váltásnak tűnik a korábbi foglalkozását tekintve.
– Egy évzáró kerékpározáson mellém került Török Attila, az akadémia menedzsere. Beszélgetni kezdtünk – én sportolóként már az akadémiánál végeztem a teszteket, korábban Magyarországra vagy Nagyváradra kellett ezért menni –, és akkor mondta ő, hogy nincs személyzet a sportlaborban. Felajánlották az állást, én meg elfogadtam: a több mint húszéves sportolói múlt itt is hasznomra vált, de végeztem képzést is. Szokolszky István sportteljesítmény-diagnosztikára specializálódott szakértőtől, edzőtől nagyon sokat tanultam.

– Milyen méréseket végeznek a sportlaborban, és hogyan segít ez a sportolóknak?
– A sportlaborban teljesítménydiagnosztikát végzünk sportolókon, ami sokat segíthet nekik a fejlődésben és abban, hogy a lehető legjobb teljesítményt tudják nyújtani. Nemcsak az akadémia sportolóit, hanem bármilyen profi vagy amatőr sportolót tudunk fogadni. Kerékpáron – saját vagy az itt lévő kerékpáron – vagy futópadon tudunk laktátméréses tesztet végezni, ami nemcsak a sportoló edzettségi állapotát mutatja meg, hanem pontosan meghatározhatók az intenzitási zónák a pulzus és a teljesítmény alapján. Ezeken a teszteken laktáttermelést is mérünk, és szívfrekvencia-variabilitást. Emellett van egy VALD erőplató is a laborban, amely ugrások elemzésével tud információt adni a sportoló erejéről és robbanékonyságáról. Ezt sérülés utáni rehabilitációra vagy akár gyakoribb használattal a fáradtság mérésére is jól lehet használni. Tudunk testösszetétel-mérést is végezni, amely többek között pontosan megmutatja az izom- és zsírtömeg arányát, illetve a szövetekben levő víz mennyiségét is. Tulajdonképpen minden mérés, amit végzünk, olyan információkat nyújt a sportoló szervezetéről, amelyek alapján személyre szabottan lehet megírni az edzéstervet. Persze egy tesztet levezényelni és az adatokat kielemezni két külön dolog.
– Említette a versenykerékpározást: ezt mikor, hogyan kezdte el?
– A 2000-es évek elejétől kezdtem profi szinten kerékpározni, versenyezni. Ez úgy kezdődött, hogy a hegyimentőknél szolgáltam önkéntesként, és elkezdtünk kerékpározni terepen, elég jókat mentünk. Egyik alkalommal nagyobb társaságba kerültem, ahol ott volt Novák Ede is. Ez már a balesete után volt, készült a mozgássérültversenyekre. Később vele edzettem, aztán nyitott egy klubot, és elkezdtünk profi szinten hegyikerékpározni, mert akkoriban abból volt több verseny. Egy idő után Ede beismerte, hogy ha ki akar jutni a paralimpiára, akkor váltani kell országútira. Így váltottunk, továbbra is együtt edzettünk, versenyeztünk, voltak szponzoraink is, versenyt is szerveztünk… Aztán megtudtam, hogy az udvarhelyi Butu Csabának, aki látássérült, kéne egy tandempilóta, hogy ő is tudjon menni fogyatékkal élőknek szervezett versenyekre. Bevállaltam ezt is, és sok verseny után sikerült is kijutni a 2008-as, Pekingben megrendezett paralimpiára. Amikor viszont hazajöttünk, letettem a profi versenyzésről, kicsit meg akartam pihenni. Később újra nekifogtam komolyabban kerékpározni: nem szerződtem le csapathoz, de Master kategóriában újra versenyezni kezdtem. Emellett pedig létrehoztam egy amatőr csoportot is, együtt biciklizünk, én meg közben a srácokat tanítgatom a kerékpározás íratlan szabályaira. A jelzéseket, a megfelelő helyezkedést meg kell tanulni, hogy biztonságosan tudjunk haladni a bolyban.

– Mindemellett rendezvényeket is szerveznek: nemrég átvették a Motorsirülő kerékpáros kihívás szervezését a csíkszeredai Randonneurs csapatától, és ha jól tudom, hegyikerékpáros-versenyt is fognak szervezni az idén.
– Igen, Hargita Ride név alatt egy ernyő alá hoztuk a Motorsirülő kihívást, ami országúti bringásoknak szóló rendezvény, július 11-én lesz. Újraélesztettük azt a hegyibiciklis versenyt – a Csíki Maratont –, amit korábban, a kétezres évek elején kezdtünk el szervezni, az augusztus 1-jén lesz. A számok azt mutatják, hogy ezen a két rendezvényen összesen hét-nyolcszázan is részt vehetnek.
– A családja hogyan viseli, hogy munkája mellett még ennyi mindennel foglalkozik?
– Van nálunk egy szabály: a vasárnap kizárólag a családé. Hétközben jól beosztjuk az időnket, és a feleségem is jól kezeli ezt. Ha egy szombaton nem mennék el kerékpározni, biztosan megkérdezné, hogy minden rendben van-e.
