Gyergyóremetei gyárakat látogattak meg az élelmiszerbiztonság tantárgy keretében a harmadéves hallgatók. A tanulmányútra dr. ing. Mihók Emőke és dr. ing. Molnos Éva oktatók kísérték el, akik számára kiemelten fontos, hogy a diákok ne csupán elméleti tudással, hanem valós tapasztalatokkal is gazdagodjanak tanulmányaik alatt.

A látogatás helyszínéül szolgáló modern cégcsoport már első pillantásra teljesen új képet festett a hallgatók számára a gyári munkáról. A korábbi elképzelésekkel szemben nem zajos, kaotikus termelés fogadta őket, hanem precízen szervezett, nagymértékben automatizált rendszerek, ahol minden folyamat összehangoltan működik. A vállalat szakemberei részletesen bemutatták az egyes részlegeket, türelmesen válaszoltak a hallgatók kérdéseire, és betekintést engedtek a modern élelmiszeripari technológiákba.

A burgonyafeldolgozó üzemben végigkövették a nyers burgonya útját a beérkezéstől egészen a késztermékig. Megismerkedtek a tisztítási, válogatási és feldolgozási folyamatokkal, valamint azzal, hogyan készül a gyorsfagyasztott hasábburgonya és a burgonyapehely. A tejporgyárban a folyékony alapanyag pasztőrözési és bepárlási szakaszait elemezték, míg a liofilizáló részlegen a fagyasztva szárítás high-tech, kíméletes tartósítási eljárásának ipari léptékeit tanulmányozhatták, amely napjaink egyik legkíméletesebb és legmodernebb tartósítási eljárásának számít. A bemutatók során külön hangsúlyt kapott a minőségbiztosítás és az élelmiszer-biztonság kritikus szerepe a termelési folyamatokban, a szakemberek hangsúlyozták, hogy ez ma már nem csupán egy külön részleg feladata, hanem a teljes termelési folyamat szerves része.

A szakmai nap zárásaként a hallgatók egy rövid, de szintén hasznos látogatást tettek a szintén Gyergyóremetén működő END-IBO élelmiszeripari egységnél is, ahol szintén nagy készséggel fogadták őket.
A látogatást követően Gáspár András harmadéves hallgató osztotta meg azokat a tapasztalatokat, amelyek teljesen felülírták a gyárakról alkotott korábbi elképzeléseit. Mint mondta, már érkezéskor meglepte őket a gyár rendkívüli automatizáltsága. Bár a teljes telephelyen több száz ember dolgozik, a közvetlen gyártótérben mégis viszonylag kevés alkalmazottat lehetett látni, hiszen a folyamatok nagy részét automatizált rendszerek irányítják. Ugyanakkor az is gyorsan kiderült, hogy a valóság sokkal összetettebb, mint a tankönyvekben. Az egyetemen leadott tananyag alapján hajlamosak azt hinni, hogy a PLC-vezérlők mindent maguktól megoldanak, a valóságban viszont szinte minden gép mellett áll egy operátor, aki folyamatosan figyeli és ellenőrzi a folyamatokat. A mérnökök munkája sem kizárólag irodai feladatokból áll, ugyanis ők tervezik meg a receptúrát és a technológiát, majd folyamatosan a terepen korrigálnak, mert az élő anyaggal dolgozva állandóan finomhangolni kell, hiszen a gyakorlatban semmi sem pontosan úgy működik, ahogyan azt előzetesen papíron megtervezik.

András beszámolója szerint a látogatás legnagyobb élményét a veszteségminimalizálásra épülő logisztikai rendszer jelentette. „Igazából az, hogy hogyan oldják meg, hogy ne legyen veszteség. A diákokat lenyűgözte, hogy a vállalat szinte minden mellékterméket hasznosítani tud. A liofilizálás során keletkező kisebb darabokat például különcsomagolva értékesítik, így gyakorlatilag semmi sem vész kárba. Ez a szemlélet nemcsak gazdasági szempontból fontos, hanem a fenntarthatóság és a környezettudatos termelés irányába is jelentős lépést jelent.
Technológiai szempontból a zárt rendszerű tisztítás, vagyis a CIP-rendszer hatékonysága is nagy hatást gyakorolt a csoportra: a gyárban elhangzott, hogy van olyan berendezésük, amelyet a cég indulása óta nem kellett mechanikusan szétszerelni, mert a rendszer tökéletesen tisztán tartja, így elegendő évente egyszer egy nagytakarítást végezni rajta. Ez a technológia nemcsak időt és munkaerőt takarít meg, hanem az élelmiszer-biztonsági előírások betartását is jelentősen megkönnyíti. A méretbeli különbségek is szembetűnőek voltak, hiszen míg az egyetemi laborban egy maximum 50 liter/órás tömegárammal dolgozó centrifugához szoktak, addig a nagyüzemben óránként 2000 litert nyomnak le a gépek.

A gyergyóremetei cégcsoport kifejezetten nyitott a pályakezdők felé. A vállalat folyamatosan keresi a friss diplomás szakembereket, és fontosnak tartja az utánpótlás támogatását. Bár egy nagy létszámú szervezetben az előrelépés időigényes lehet, a hallgatók szerint a munkakörnyezet modernsége, a szakmai fejlődési lehetőségek és a munkavállalók iránti megbecsülés kifejezetten vonzóvá teszik a céget a jövő mérnökei számára.