A köznyelven napallergiának (Urticaria solaris) nevezett bőrprobléma hátterében dr. Eremia-Antal Erika bőrgyógyász szerint valójában több különböző okra visszavezethető bőrbetegség áll. Leggyakoribb formája a polimorf fénykiütés, amely genetikai hajlam miatt alakulhat ki, különbséget kell ugyanakkor tenni közötte és a klasszikus napallergia között.

– A fénykiütés esetében feltételezhető, hogy az UV-napsugárzás hatására a bőrben megváltozott molekulák ellen késői immunválasz indul, amely gyulladásos bőrtünetek kialakulásához vezet. Ilyenkor a kiütések a napon tartózkodást követő pár órában jelentkeznek. Ha viszont a napfényhatást követően már pár perccel típusos csalánkiütések jelennek meg a bőrön, valódi napallergiával (Urticaria solaris) állunk szemben, ami egy nagyon ritka bőrbetegség. Ennél a betegségnél általában 5-10 perces napon tartózkodást követően alakulnak ki a jellegzetes, viszkető csalángöbök, melyek pár óra alatt maguktól eltűnnek

– mutatott rá a különbségre a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház bőrgyógyásza.

Hosszú ujjú ing, széles karimájú kalap

Akárcsak egészségünk általános megőrzésében, a bőrbetegségek elkerülésében is a legfontosabb a megelőzés.

– A megelőzés legfontosabb eleme, hogy bőrünket fokozatosan szoktassuk hozzá a napfényhez.  A nyári kánikulában, nyaraláskor a fényvédelem mel­lett ajánlott hosszú ujjú ruházat, széles karimájú kalap és UV-szűrős napszemüveg viselése. Azoknak, akik visszatérően tapasztalják a fénykiütést, illetve a napallergia kellemetlen bőrelváltozásait, azt javaslom, hogy keressék fel a bőrgyógyászt. A tünetek kialakulását ugyanis fotohardening (keskeny spektrumú UVB- vagy UVA-) kezeléssel bizonyítottan csökkenteni tudjuk. Egyes esetekben rövid ideig alkalmazott helyi kortikoszteroidok vagy egyéb megelőző kezelések is szóba jöhetnek, ezekről azonban minden esetben szakorvos dönt

– tájékoztatott a bőrgyógyász.

Fényérzékenyítő gyógyszerek

Gondosan figyeljünk ugyanakkor oda, mert a bőrgyógyász szerint különböző gyógyszerek, bőrre kent kozmetikumok, de bizonyos növények nedve is okozhat fényérzékenységet, illetve allergiás reakciót.

– Bizonyos antibiotikumok és gyulladáscsökkentő gyógyszerek is okozhatnak fényérzékenységet, illetve allergiás reakciót. Az érzékeny bőrűek különösen jól válogassák meg a bőrápolási termékeket is, mivel vannak olyan krémek, parfümök, illóolajok, amelyek hatóanyaguk miatt a közvetlen napfény hatására leégésszerű tüneteket produkálnak

– jelezte. 

Szakemberhez kell fordulni akkor is, ha napfény hatására furcsa, korábban nem jellemző kiütések jelentkeznek bőrünkön, és ehhez láz vagy általános rosszullét társul, hogy megtudjuk, pontosan mi okozza az elváltozást. Ilyenkor a bőrgyógyász szerint a kivizsgálás során szükség lehet a beteg gyógyszereinek áttekintésére, fototesztek elvégzésére vagy egyéb vizsgálatokra ahhoz, hogy pontos diagnózist lehessen felállítani. 

– Ha a kiütések ajak-, illetve szemhéjduzzanattal vagy nyelv- és torokduzzanattal társulnak, ha nehéz, sípoló légzés vagy nyelési nehézség jelentkezik, azonnal hívni kell a 112-es segélyhívó számot, hiszen ezek a tünetek életveszélyes allergiás reakcióra (anafilaxiára) utalnak. Ugyancsak azonnali orvosi vizsgálat szükséges, ha a tünetek magas lázzal, hidegrázással jelentkeznek, a kiütések kiterjednek, hólyagosodnak és erős fájdalom kíséri őket

– figyelmeztet dr. Eremia-Antal Erika.