Vitát gerjesztett egy, a Kováts fényképészet épületét ábrázoló, a közösségi médiában közölt fénykép, amelyen az látszik, hogy faállványzatra feszített nejlonfólia védi az igen leromlott állapotban lévő eredeti tetőzetet. Ennek kapcsán felkerestük a Kováts fényképészetet, és megtudtuk, a kifogásolt „védőtető” ideiglenes megoldás – de csak egy szelete a szomorú valóságnak. 
A műteremnek helyet adó épület ugyanis ázik, szakad be a padlózat, és még ha lenne is anyagi fedezet rá, egy műemlék épület felújítása akkor is rendkívül bonyolult. Ez a feladat meghaladja a leszármazottak lehetőségeit és erejét: azt mondják, hogy kevesebb akadályoztatásra, több pályázati lehetőségre, adományokra lenne szükségük.

Udvarhelyszék múltja

A Kováts fényképészet két év múlva lesz 150 éves, 1876-ban alapították. A jelenlegi tulajdonos az alapító unokája, a fia, ifj. Kováts Árpád és felesége, Szidónia őrzi az örökséget és viszi tovább a családi mesterséget. Maga az épület több szakaszban épült, a napfénytermet 1906-ban építették hozzá a működő fényképészethez, és a védett műemlékek listáján mint „fényképészeti műterem az eredeti ablakokkal, üvegfelületekkel” szerepel. A védettség a kapuzatot is érinti, amit pár éve sikerült felújítani Hargita Megye Tanácsa jelentős támogatásával. 
A 2010-es évek elején vette kézbe a negyedik generációs Kováts-leszármazott és felesége a fényképészet ügyeit, és minden erejüket a műterem működtetésébe, a felbecsülhetetlen értéket képviselő archívumba és a népszerűsítésbe fektették. Kis múzeumként a turisták előtt nyitva áll az eredeti berendezésével, felszerelésével megmaradt műhely, miközben a háttérben kemény küzdelem kezdődött az archívum digitalizálásáért és az épület felújításáért. A megőrzött fényképészeti anyag gyakorlatilag Udvarhelyszék történelmének képes lenyomata – végül a British Library 50 ezer eurós támogatásával el is kezdhették a negatívok digitalizálást: a 80 ezer darabból eddig 5 ezret sikerült átmenteni.

Pályázni, de hová?

Négy évvel ezelőtt mintegy 250 ezer euróra becsülték az épületrész teljes felújítási költségeit. Kováts Szidónia szerint már rengeteg pályázatíró céggel felvették a kapcsolatot, de a magántulajdonban lévő kis létesítmény sehogy sem talált a kiírásokba. A megyei önkormányzat műemlékvédelmi programjában az évek során legalább 50 ezer lejjel segítette a Kováts Fényképészetet, a város viszont csak 50 kockakővel, amit a kapu alatt raktak le, jegyezte meg Kováts Szidónia. Megtudtuk ugyanakkor, hogy az épületnek azon része, ahol a régi műterem van, teljes adókedvezményben részesül.

Ideiglenes megoldások

Kováts Szidónia szerint ahhoz, hogy „gyors beavatkozásként” az ominózus ideiglenes tetőt felállíthassák, három évig kellett a bürokrácia útvesztőiben bolyongjanak.
– Óriási teher egy ilyen műemlék. Hiába saját tulajdon, gyufaszálat sem lehet egy halom jóváhagyás nélkül megmozdítani, amelyek beszerzése rengeteg pénzbe is kerül. Az ideiglenes védőtetőre nagy szükség volt, mert beesett az eső, de a műemlékvédelmi hatóság utasítására csak nejlont tehettünk rá. Amíg az épületet statikailag nem sikerül megerősíteni, nem is lehet üveget ráhelyezni – magyarázta.
Kovátsék igyekeztek megtenni, amit lehet. 2012-ben felújították az előszoba falát, kicserélték a teljes villanyhálózatot, vízvezetéket és a kanalizálást a műterem alatt, s még 2015-ben elkezdték a dokumentumok beszerzését a teljes felújításhoz szükséges műemlékvédelmi jóváhagyáshoz. Ehhez egyebek mellett falkutatás, statikai terv, építészeti terv, topográfiai és geológiai tanulmány, faanyagtanulmány is kell – csak az iratcsomó összeállítása 25 ezer lejbe került volna. A folyamatot nem vitték végig, ideiglenes sürgősségi beavatkozásért folyamodtak. 

Gond a szomszédban is

A műtermet magában foglaló épületrészről 2020-ban, illetve ez év elején is készült szakértői állapotfelmérés. Már az első megállapította, hogy szükséges az alapok megerősítése, a téglafalak állagmegőrzése és megerősítése, a degradációt okozó folyamatok megszüntetése és a padlózat helyreállítása. Mivel ezek közül végül semmit nem sikerült elvégezni, az új jelentés leszögezi, hogy romlott az épület állapota, a beavatkozások sürgősek, illetve felhívja a figyelmet arra, hogy a szomszédos ház, főleg a rajta elvégzett engedély nélküli munkálatok miatt, hatással lehet az ingatlan statikai állapotára. 
– A tűzfala érintkezik a mi épületünkkel, rossz állapotban van, és húzza el a miénket. Amíg a szomszéd nem újítja fel, értelmetlen bárminek is nekifogni. Egy támfal is jó lenne, de nem kapott urbanisztikai bizonylatot – jelezte Kováts Szidónia. 

Senkinek sem jó így

Bálint Csaba, a szomszéd épület tulajdonosa azt mondja, a fényképészet épületéhez nemcsak az ő ingatlana, egy másik épületrész is tapad. A tulajdonában lévő épülethez nem nyúlt hozzá, mert műemlékvédelmi övezet lévén, rengeteg engedélyre lenne szükség, és – ahogy ezt Kovátsék mellett ő is tapasztalta – a Tamási Áron Gimnázium bentlakásának beomlása óta gyakorlatilag lehetetlen olyan szakembert találni, aki vállalná ezek elkészítését. Mivel belefáradt a bürokratikus akadályokba, saját maga vágott bele az épület külső stabilizálásába: betonból támfalat öntött, és egy lépcsőt a régi helyére.
– Megőriztem az eredeti állapotot, és azért nem mozdult tovább az épület, mert ezeket a munkákat elvégeztem, és bűnvádi eljárást kaptam a nyakamba a polgármesteri hivataltól. Négy éve leállították a javítást – mondta.  Az épület egyébként rendelkezik statikai felméréssel és geotopológiai tanulmánnyal, és sehol sem említik, hogy mozogna. Bálint Csaba akadályoztatás helyett rugalmasságot várna el a hivatal illetékeseitől.  – Ami most van, nem jó a városnak sem, nekem, a tulajdonosnak sem, és a szomszédos fényképészetnek sem – tette hozzá.

Hozzájárultunk egy hiba feltárásához

Kovátsék is állítják, hogy a polgármesteri hivatal nem támogatja eléggé törekvéseiket. A gyors beavatkozáshoz kiadott urbanisztikai bizonylat például egy rendkívül költséges geológiai tanulmányt is kért. 
A városházát is megkerestük, érdeklődésünk nyomán derült ki, hogy hiba csúszott a bizonylatba, amit azonnal közöltek is a Kováts családdal: nem kell elvégeztetni a Baróti Szabó Dávid utcáig a geológiai tanulmányt. Elmondták: az ur­ba­nisztikai osztály kérésére a megyei műemlékvédelmi hatóság év elején közölte  hivatalos álláspontját, miszerint a szóban forgó, illetve a szomszédos épületnél is lehet sürgősségi beavatkozást végezni, ha betartják a törvényes előírásokat, azaz csak visszafordítható munkálatokról lehet szó. Zörgő Noémi sajtószóvivő azt is pontosította, sürgősségi építkezési engedélyt csak akkor tud kiadni a hivatal, ha az ingatlan tulajdonosa benyújt még egy szakértői véleményezést, amely tartalmazza, hogy milyen beavatkozásokra van szükség, ezt viszont csak speciális engedéllyel rendelkező tervező készítheti el. A Városházának jelenleg nincs olyan programja, amelyben magántulajdonban lévő műemlék felújítását támogathatnák.