Ezért alszunk nehezen idegen helyeken
Bizonyára sokan tapasztaltuk már, hogy bármilyen kényelmes is egy szállodai ágy, az első éjszakán szinte lehetetlen benne kipihennünk magunkat. Az úgynevezett elsőéjszaka-effektus mögött nem egyszerűen a szokatlan matrac áll: a nationalgeographic.com elemzése szerint idegtudományi és evolúciós okai vannak annak, hogy a szervezetünk elutasítja a pihenést az ismeretlen környezetben.
Amerikai agy- és alváskutatók kimutatták, hogy új helyen alvás közben az emberi agy bal féltekéje sokkal éberebb marad, mint a jobb. Míg a jobb oldal mélyalvásba merül, a bal félteke egyfajta éjszakai őrszemként működik: folyamatosan pásztázza az ismeretlen szagokat, az ajtó mögötti lépteket vagy a klíma morajlását, és fokozottan reagál is ezekre. Ez a féloldali éberség ősi védelmi mechanizmus, úgy óvja a szervezetet a lehetséges veszélyektől, mint ahogy a tengeri emlősök és egyes madarak is védekeznek alvás közben.
Szakértők szerint azonban az agy ébersége kijátszható. Mivel az idegrendszer a folytonosságot keresi, a megszokott otthoni alvási rutin – mint az azonos lefekvési idő, saját párnahuzat vagy ismerős illatok – segítségével azt az üzenetet küldhetjük a bal agyféltekének, hogy a környezet biztonságos, így az éjszakai őrszem is „visszavonulhat”.
