A romániai munkavállalók csaknem fele tapasztal munkával összefüggő fáradtságot egy európai felmérés szerint. A kutatás eredményére Florentina Niculescu pszichoterapeuta tegnap közzétett közleménye irányította rá a figyelmet – számolt be a wall-street.ro.

Fáradó ország

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) OSH Pulse 2025 felmérésében a romániai munkavállalók 45 százaléka mondta azt, hogy az előző tizenkét hónapban a munkája által okozott vagy súlyosbított általános fáradtságot tapasztalt. Az uniós átlag 37 százalék volt. A tanulmányból az is kiderül, hogy az országban a munkavállalók 50 százaléka számolt be munkával összefüggő fejfájásról vagy szemfáradtságról, 34 százalékuk pedig csont-, ízületi vagy izomproblémákról. A túlzott munkatempó vagy munkaterhelés a romániai munkavállalók 40 százalékát érintette, szemben a 44 százalékos uniós átlaggal. Az arány 2022 óta kilenc százalékponttal, 31-ről 40 százalékra nőtt. Munkával összefüggő stresszt, depressziót vagy szorongást a romániai megkérdezettek 24 százaléka tapasztalt, az uniós átlag 29 százalék volt. Niculescu szerint a jól teljesítő alkalmazottak gyakran csak előrehaladott kimerültség esetén kérnek segítséget. Sokan nem a kiégés, hanem álmatlanság, szorongás, ingerlékenység, tartós fáradtság vagy koncentrációs nehézségek miatt fordulnak pszichoterapeutához.

Nehéz észrevenni

A kimerülés kezdetben nem feltétlenül jár a teljesítmény romlásával. Niculescu szerint az érintett akár még többet is dolgozhat, újabb feladatokat vállalhat, és szabadidejében sem tud elszakadni a munkától. A kockázatot növelheti a perfekcionizmus, a túlzott felelősségérzet és a kudarctól való félelem. Figyelmeztető jel lehet, ha a fáradtság hétvége vagy szabadság után sem múlik el, illetve ha valaki ingerlékenyebbé válik vagy nehezebben koncentrál. A szakember szerint a megelőzés nem hárítható kizárólag a munkavállalóra. Fontos a reális munkaterhelés, az egyértelmű prioritások és a munkaidőn kívüli elérhetőség korlátozása. 

Kevés szó esik róla

Az OSH Pulse tanulmánya szerint a romániai munkavállalók mindössze 31 százalékának munkahelyén érhető el a jólléttel és a stressz kezelésével kapcsolatos tájékoztatás vagy képzés; a vizsgált országok közül csak Görögországban alacsonyabb ez az arány. Pszichológiai támogatáshoz vagy tanácsadáshoz 37 százalékuk fér hozzá, szemben a 2022-es 33 százalékkal. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kiégést nem önálló betegségként, hanem a nem megfelelően kezelt, tartós munkahelyi stresszből eredő foglalkozási jelenségként határozza meg.