Minden olyan tevékenység feketemun­kának minősül, amelyet a munkavállaló egy mun­káltató számára és meg­bízá­sából végez, anélkül, hogy az betartaná az egyéni munkaszerződés megkötésére, módosítására, felfüggesztésére és megszüntetésére vonatkozó hatályos rendelkezéseket. A feketemunka elterjedése komoly gazdasági és társadalmi problémákat okoz, ugyanis az ilyen tevékenység során a munkavállaló nem rendelkezik semmilyen jogvédelemmel, hiszen nem kötött munkaszerződést, így nem kap szabályos bért, nem jogosult nyugdíjra vagy bármilyen egyéb juttatásra – közölte érdeklődésünkre Dorin Male, a Hargita Megyei Területi Munkaügyi Felügyelőség főfel­ügyelője.
Az egyéni munkaszerződés nélkül végzett munka, azaz feketemunka, a hatályos jogszabályok szerint büntetendő. Minden olyan személy azonosítása után, akinek munkába állása egyéni munkaszerződés megkötése és annak bejelentése nélkül történik, a munkaadó 20 000 lejes pénzbírsággal sújtható, több személy foglalkoztatása esetén a bírság összege nem haladhatja meg a 200 000 lejes értéket – áll a Munka Törvénykönyv 260. cikkelyében. Ugyanitt a be nem jelentett munkavégzéssel kapcsolatban azt is egyértelműen meghatározzák, hogy a munkáltató köteles a munkahelyen tartani az ott dolgozó alkalmazottak egyéni munkaszerződésének egy példányát, a rendelkezés megsértése 10 000 lejes pénzbírsággal sújtható.

Negatív következmények

A munkaügyi felügyelőség munkatársai szerint a jelenség fennmaradásának fő oka a munkáltató és a munkavállaló által elért pénzügyi előny, amely az adók és a társadalombiztosítási járulékok megkerüléséből származik. Ez viszont hosszú és rövid távon is negatív hatásokkal jár az egyén és a társadalom számára; az állam általános költségvetésére, ami a társadalombiztosítási rendszereket is érinti; illetve a gazdaságra, a versenykörnyezet torzítása révén, a be nem jelentett munkavállalók alacsonyabb bérigényük miatt versenytársakat szoríthatnak ki a piacról. A feketén dolgoztató munkáltatóknak kevesebb pénzügyi kötelezettségük van, ezért tisztességtelen versenyben állnak azokkal szemben, akik valódi erőfeszítéseket tesznek a törvényes kötelezettségeik teljesítése érdekében. A be nem jelentett munka bizonytalan állást jelent rövid távú kilátásokkal; szakmai fejlődés lehetősége és szociális védelem nélkül; illetve a munkaerő-piaci átlagnál alacsonyabb bérekkel.
A feketemunkának társadalmi és gazdasági következményei egyaránt vannak a be nem jelentett munkát végző személy és a foglalkoztató számára is.
A be nem jelentett munkát végző személynek nem garantált a munkájáért kapott bér biztonsága; a fizetés napokat, néha hónapokat késhet. A munkavállaló adócsalást követ el, mert a szociális alapokat és az állami költségvetést károsítja a társadalombiztosítási járulékok és adók megkerülésével. Emellett a munkavállaló nem részesül szociális védelemben, és nem kap társadalom- és egészségbiztosítási ellátást. A feketén dolgozó nem részesül étkezési utalványban; nem élvezi a nők és gyermekek jogi védelmét; nem gyakorolhatja az alkotmányos kollektív jogokat, a bankhitelhez való jogot; illetve gazdasági és szociális helyzete bizonytalan a legálisan foglalkoztatott munkavállalókhoz képest.
A be nem jelentett dolgozó munkáltatójának – legyen az természetes vagy jogi személy – nincs jogi lehetősége arra, hogy a munkavállalót felelősségre vonja az okozott károkért; nem rendelkezik fegyelmi jogkörrel; és adócsalást is elkövet, mert a szociális alapokat és az állami költségvetést károsítja a társadalombiztosítási járulékok és adók kifizetésének elkerülésével.

A Hargita megyei helyzet

Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza néhány hete legalább 1,2 millióra becsülte a hazai feketemunkások számát. A szakember szerint többségük a kereskedelemben, a feldolgozóiparban, az építőiparban vagy a mezőgazdaságban dolgozik szerződés nélkül. 

– A legális foglalkoztatási formák nélkül dolgozók pontos számát valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, amennyiben a Hargita Megyei Területi Munkaügyi Felügyelőségnek lenne lehetősége több ellenőrzést végezni, biztosan megtenné

– jelentette ki Dorin Male főfel­ügyelő, megjegyezve, hogy az építőipar foglalkoztatja a legtöbb illegális munkavállalót.
A munkaügyi ellenőrök Har­gita megyében 2022-ben 24 olyan személyt találtak, aki egyéni munkaszerződés nélkül dolgozott és 17 munkáltatót, amely illegálisan foglalkoztatott alkalmazottakat, 2023-ban pedig 28 feketén dolgozót és 19 szabálytalanul foglalkoztató munkáltatót azonosítottak Hargita megyében. Összesen 33 bírságot róttak ki 341 000 lej értékben, ebből 160 000 lejt feketemunkáért.