Az Eurostat adatai szerint Romániában a legrövidebb a munkával töltött idő az egész Európai Unióban: egy román munkavállaló átlagosan 32,7 aktív évet tölt munkával, szemben az uniós 37,2 éves átlaggal. Míg az EU legtöbb országában ez az időszak egyre hosszabb, Romániában az elmúlt tíz évben még rövidült is. Az adatok azt mutatják: Észak-Európában jóval hosszabb ideig maradnak aktívak az emberek, míg Dél- és Kelet-Európában – így Romániá­ban is – rövidebb ideig tart a munkával töltött idő.
Az uniós rangsor két végpontja Hollandia és Románia: míg a hollandok várhatóan több mint 43 évet töltenek munkával, a romániaiak alig 33-at. A leghosszabb aktív munkával töltött időt Hollandiában, Svédországban, Dániában, Észtországban és Írországban mérték, a legkevesebb ideig pedig Romániában, Olaszországban, valamint Horvátországban, Görögországban és Bulgáriában dolgoznak a munkavállalók. 

Az elmúlt évtizedben Románia volt az egyetlen uniós ország, ahol még csökkent is a várható aktív munkával töltött évek száma, miközben mindenhol máshol nőtt. A legnagyobb előrelépést Málta, Magyarország, valamint Észtország és Írország érte el: ezekben az országokban négy-öt évvel hosszabb lett az emberek munkával töltött ideje. Málta esetében különösen a nők körében volt látványos a javulás.
2024-ben az Európai Unió­ban a 15–29 évesek korosztályának 11 százaléka se nem dolgozott, se nem tanult, sem képzésben nem vett részt. Ez az arány országonként 5 százalék (Hollandia) és 19 százalék (Románia) között változó.

Romániában a leglátványosabb a nemek közti különbség

A Curs de Guvernare portál elemzése szerint a romániai aktív munkával töltött évek visszaesésének fő oka, hogy a nők kevesebbet dolgoznak, és a helyzet az elmúlt években sem javult. Míg az EU legtöbb országában a nők munkában töltött ideje gyorsabban nőtt, Romániában még csökkent is. A férfiak várhatóan 35,9, a nők csak 29,2 évet töltenek munkával – ez közel hét év különbség, az egyik legnagyobb az Unióban, ami jól mutatja a nemek közti egyenlőtlenséget. Románia 2024-ben az EU sereghajtója volt a nemek közti egyenlőséget illetően, főként a munkavállalás, a keresetek és az oktatás területén mutatkoznak nagy különbségek.
Romániában minden korosztályban alacsony a foglalkoztatottság: a munkaerőpiaci részvétel mindössze 52 százalék, ami a legalacsonyabb az EU-ban. A fiatalok helyzete különösen kedvezőtlen – a 15–34 évesek ötöde se nem dolgozik, se nem tanul, ami tovább mélyíti a munkaerőhiányt. Az aktív évek számát az is csökkenti, hogy több mint kétszázezer ember jogosult korai vagy „különleges” nyugdíjra, sokan már 50 éves koruk körül vonulnak vissza.
2025 májusában több mint 11 600 bíró és parlamenti tisztviselő, valamint mintegy 
190 000 belügyi és védelmi dolgozó kapott különleges nyugdíjat. A demográfiai előrejelzések szerint a következő években tovább szűkül a munkaerőpiac, miközben a nyugdíj-, egészségügyi és szociális rendszerek fenntarthatósága is egyre nagyobb kockázatot jelent. 

Gyorsabban öregedik az ország, mint várták

A 2022-es népszámlálás szerint a korábbi előrejelzések túl optimisták voltak: a lakosság elöregedése és az eltartottak arányának növekedése gyorsabban zajlik, mint várták. A népesség korösszetétele fordulóponthoz ért: egyre kevesebb a munkaképes korú ember, miközben nő az idősek és a gyerekek aránya.
Románia helyzete azért különleges, mert az 1966-os abortusztilalom idején született népes generáció – az abortusztilalom utáni nemzedék – mostanra eléri a nyugdíjkort. Az első nők 2030 körül, a férfiak 2032-ben vonulnak nyugdíjba, vagyis néhány éven belül mintegy 3,4 millió ember hagyja el a munkaerőpiacot. Ezzel szemben csupán 2,2 millió fiatal lép be a felnőttkorba, és közülük is sokan külföldön élnek. A szociális rendszerre nehezedő nyomás így 2040 körül tetőzhet, amikor ez a népes generáció teljes egészében nyugdíjba vonul.