A kormány költségcsökkentő intézkedései nyomán augusztustól megváltozott a betegszabadságon lévő munkavállalónak folyósított pénzbeli juttatás mértéke. A legnagyobb arányú bevételkiesésre azok számíthatnak, akik betegség miatt rövid időre – egy hétre – válnak keresőképtelenné: míg korábban a betegszabadság idejére az érintett munkavállaló az előző hathavi bruttó átlagkeresetének 75 százalékát kapta napi leosztásban, az augusztustól érvénybe lépett 2025/141-es törvényben a számítási alap már csak 55 százalék a betegszabadság első hét napjára, 65 százalék a 8–14 napos időtartamra, és 75 százalék a 15 napos vagy annál hosszabb periódus idejére. Ez alól kivételt képez néhány, súlyos betegségben – például az onkológiai vagy az AIDS-es esetek.

A betegszabadságon való spórlás szimplán visszás

Az, hogy az egészségbiztosítással rendelkező munkavállaló hó végén jelentősen kevesebb pénzt kap, ha például egy hétig beteg volt, arra sarkallhatja – főként a kisebb keresettel rendelkezőket –, hogy betegen is munkába menjenek. 
– Márpedig betegen jobb otthon maradni. Ez tény, és minden szempontból vitathatatlan – jelentette ki lapunknak dr. Soós Szabó Klára családorvos. De a Hargita Megyei Családorvosok Szövetségének elnöke ennél az evidenciánál tovább megy: azt mondja, a betegszabadság után járó juttatások lefaragása rossz üzenetet hordoz.
– Konkrétan azzal vádolja a lakosságot és az orvosokat, hogy idáig jogszerűtlenül folyamodtak, illetve alkalmazták a betegszabadságot – mondja dr. Soós Szabó. 
A családorvosok szövetségének elnöke több ponton nem ért egyet azzal, hogy a kormány csökkentette a betegszabadságra járó pénz összegét. Elsősorban tiltakozik Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azon korábbi kijelentése ellen, hogy Romániában túl sok a betegszabadságként kiírt napok száma, ami visszaélésekre enged következtetni. 
 – Az EU-s országok közül Romániában és Bulgáriában hiányoztak a legkevesebbet az emberek munkából betegség miatt – érvelt a családorvos.  
Dr. Szabó Soós ezzel egy Eurostat-felmérésre utalt. A tanulmányt mi is megnéztük: 2022-es adatok alapján állítja, hogy Franciaországban 14,9, Finnországban 14,8, Svédországban 14,7, Dániában 13,6, Észtországban 13,2, Hollandiában 12,4 százalék arányban hiányoztak a foglalkoztatottak. A legkevésbé hiányoztak a munkából az emberek Romániában (2,5 százalék), Bulgáriában (2,9 százalék), Görögországban (4,9 százalék), Lengyelországban (5,8 százalék) és Szerbiában (5,9 százalék).
– Tiltakozom tehát a felvetéssel szemben, hogy túl sokszor és indokolatlanul írunk ki betegszabadságot. Nem beszélve arról, hogy a koronavírus-járvány idején mindenki megtapasztalhatta, mennyire fontos időben, a megfelelő módon és a környezetünket védve kezelni a felső légúti megbetegedéseket. Akkor arról győzködtük az embereket, hogy ne menjenek betegen dolgozni, a mostani intézkedés pont az ellenkezőjére ösztönzi őket – mondta a megyei családorvosok szövetségének elnöke. Azt is hozzátette: az állam nem könyöradományt ad a betegpénzzel, hiszen az első öt napot a munkaadó fizeti ki, másrészt meg mindenki havonta adózik a betegszabadság-alapba.
Dr. Tar Gyöngyi, a megyei népegészségügyi igazgatóság tiszti főorvosa viszont már árnyaltabban fogalmaz a témában, szerinte a romániai egészségbiztosítási rendszer eddig bőkezű volt a betegszabadságok esetében – ugyanakkor reméli, hogy csökkentés nem jár azzal, hogy a munkavállalók betegen is dolgozni mennek. 

Azt kell megfontolni, ami egyértelmű kellene legyen

A betegszabadságra járó pénz megállapítására vonatkozó változások a megyei egészségbiztosító pénztár tájékoztatása szerint kimondottan az 1-es diagnóziskóddal ellátott alapbetegségekre vonatkozik, és a szabályzó különbséget tesz a betegnapok számát illetően is. 
– A bruttó átlagjövedelme 65%-át kapja táppénzként az, aki 8–14 napig van betegszabadságon, aki pedig 15 napnál hosszabb ideig, az a korábbi 75%-ot – közölte lapunkkal az egészségbiztosító pénztár. 
A térítésre jogosultak azok is, akik kisgyermekük megbetegedése okán kapnak ún. kísérő betegszabadságot, de ők is jelentős jövedelemkieséssel kell számoljanak a 3–5 napos otthoni betegápolás esetén. Márpedig az általunk megkérdezett család- és iskolaorvosok véleménye szerint főként a kicsik bölcsődei és óvodai beszoktatása alatt fel kell készülni a gyakoribb betegeskedésre.
– Lázas állapotban, hányás, hasmenés esetén fertőző betegségeknél 3–5 nap otthoni pihenésre van szüksége a kisgyermekeknek. Ebben az időszakban az egészségügyi előírások is tiltják, hogy közösségbe menjenek – jelezte Mihály Gergely Angéla család- és iskolaorvos. – Ha nincsenek „kéznél” nagyszülők, a kisgyermekes családoknak még nehezebb lesz megoldani a kicsik otthoni felügyeletét – tette hozzá a városi bölcsődében is dolgozó orvos. 

Mi lehet a megoldás? 

Bruttó minimálbér esetében a havi jövedelem egy hét betegszabadság után bruttó 196,4, nettó 177 lejjel lesz kevesebb. Egy bruttó 6000 lejes fizetés után pedig bruttó 404 lejjel, azaz nettó 263 lejjel jár kevesebb annak, aki egy hetet otthon, betegen töltött. 
Kitekintésként megnéztük, hogy a környező országok hogyan kezelik ezt a kérdést: Magyarországon az egyén átlagkeresetének 70 százalékával megegyező ún. távolléti díjat  folyósítanak a betegszabadság idején, Portugáliában és Franciaországban hozzánk hasonlóan az átlagfizetésük 55, illetve 50%-át kapják táppénzként a munkavállalók – érdekes ugyanakkor, hogy a hivatkozott Eurostat-felmérés szerint még így is a franciák hiányoznak a legtöbbet betegség miatt.
Tény ugyanakkor, hogy Romániában a közelmúltban több, betegszabadsággal való visszaélésekről, túlkapásokról szóló botrány is sajtónyilvánosságot kapott. Ahogy az is, hogy nem csak Románia esetében merült fel, hogy a betegszabadságon töltött idő növekedésének súlyos gazdasági következményei vannak a munkaadóra és az országos bevételekre is. Megoldásként azonban a táppénz csökkentése helyett sok szakértő az otthoni munkavégzés szélesebb körű alkalmazását, a betegségmegelőzést, illetve a megfelelő mennyiségű pihenőszabadság biztosítását látja hatékonynak.