Az Oroszhegy és Nyúlád között található Kápolnásmező régóta népszerű zarándokhelyként tartják számon a környékbeliek, ugyanis az ott feltörő egyik forrás gyógyhatását sokan igénybe veszik a mai napig. A gyógyító erejű Urusoskút keletkezését az oroszhegyiek Szent László királlyal hozzák kapcsolatba, aki e tájon vonult át egykor csapatával, és fekélyes katonái gyógyulásáért fohászkodott Istenhez. Ekkor Szent László király beleszúrta kardját a földbe, melynek nyomán forrás fakadt. A forrás a nevét gyógyító hatásáról kapta, régiesen „urusos”, azaz orvosló, gyógyhatású víz. A sebek gyógyítására alkalmas forrás vizével a zarándokok a beteg testrészeiket mosták meg. Sokan gyerekeiket is kivitték a forráshoz, az itt található esztenában vagy kint a szabadban, fürösztőedényben mosdatták meg a betegeket a hozzátartozóik. Az otthon maradt betegeknek hazaszállították a gyógyforrás vizét, melyről azt tartották, hogy soha nem romlik meg, és a merítéskor zavaros, piszkos vize csodásan letisztul egy idő után. A zarándokok a forrás mellett található fára a gyógyhatású vízben megmártott ruhadarabokat aggattak, a hatásosabb gyógyulás reményében. A helyiek úgy tartják, hogy a gyógyforrás vize áldozócsütörtökön, a nap első sugaránál a leghatásosabb. Orbán Balázs leírása szerint a helyszínen búcsújáró kápolnát is építettek a XVIII. században, ám a búcsújárást Batthyány Ignác, Erdély akkori püspöke betiltotta, a búcsújárók agresszív, a vallással össze nem egyeztethető viselkedése miatt, és a kápolnát is leromboltatta. Az Urusoskútról Bányai János is ír feljegyzéseiben, miszerint az egykori kápolna romjai mellett van, és pünkösd táján, amikor nárcisszal tele van a vidék, sokan látogatják. A forrás gyógyító vize nem mondható kristálytisztának, de otthon tartva letisztul és állítólag évekig nem romlik meg. Különféle sebek, ótvar, orbánc, szemen nőtt árpa gyógyítására is alkalmasnak tartja a népi hagyomány. Még ma is él az a szokás, hogy a beteg ruháiból a kútnál hagynak, ágra, drótra vagy a keresztre akasztva egy-egy darabot, ezt a kút közelében felaggatott anyagdarabok is szemléltetik. A cso­­datevő, gyógyító forrás és környéke 2012-ben újult meg helyi kezdeményezésre, 2023-ban pedig a közel háromszáz éve lerombolt kápolna helyére építettek egy szabadtéri oltárt, ami a kút legendájának nyomán Szent László lovagkirályunk nevét viseli.