Naponta hallják hangját Kárpát-medence-szerte. E hang ál­tal a Székelyföld történései, je­les embereinek példamutató életútja a magyar glóbusz történéseinek részévé válik, az éterben sugárzott rádiós anyagok a közösségi élményt, az összetartozás érzését erősítik. Oláh-Gál Elvira 2002 óta a Magyar Rádió tudósítója. Korábban is rádiózott, ugyanis a Marosvásárhelyi Rádió csíkszeredai tudósítójaként működött 1990 és 1995 között, 1995-től a Bukaresti Rádió Magyar Adásának tudósítója, riportere volt. A té­­vézésbe is belekóstolt, ugyanis 1996 és 2001 között a Duna Televízió tudósítója volt. Tudósítói munkája mellett rendszeresen közölt a Székelyföld folyóiratban, életműinterjúi megjelentek a Hargita Kiadó által 2007-ben kiadott Academica Transsylvania kötetben. A csángókérdés elkötelezettje, így nem véletlen, hogy 2000-től megszűnéséig a Moldvai Magyarság lap munkatársa volt. Ebből az elköteleződésből született meg A moldvai magyarokról című kötete, amely a kritika szerint a Beke Györgyéhez hasonló alapossággal, tárgyismerettel, mesterségbeli tudással és ihlettel közelíti a kérdést.

Hasonlóképpen járt el az erdélyi magyar történelmi családok jelenkori képviselőit megszólaltató interjúsorozatában is, az elkészült mélyinterjúkból immár a második kötet látott napvilágot, a két kötet a téma új olvasatát adja, példaként állítva a történelmi csa­ládok tagjai részéről tapasztalt önzetlenséget a köz szolgálatában.
Oláh-Gál Elvira Csíkszeredában született 1954. október 2-án, Csíkpálfalván nevelkedett gazdálkodó családban, ahol – mint korábban egy interjúban elmondta – megtanulta, hogy a munkához tisztelettel, alázattal kell viszonyulni, a tisztesség, a becsület és s lelkiismeretesség nem képezheti alku tárgyát. Ez a viszonyulás vezérelte magatartását pedagógusi munkája során – 1979-ben diplomázott a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem filozófia–történelem szakán és Csíkszeredában tanított – ez határozta meg újságírói tevékenységét is. Az újságírói szakmát menet közben, a Duna Televízió szakmai képzésein, a Magyar Rádió debreceni és a Szabad Európa Rádió müncheni stúdiójában szervezett szakmai gyakorlaton sajátította el. Ismertségét nem tartja népszerűségnek, mert mint egy másik interjúban kifejtette, csupán annak tulajdonítja, hogy sokat hallják az emberek a hangját, ismerik a nevét. Sokkal fontosabbnak tartja ellátni feladatát: tájékozódni és tájékoztatni a hallgatókat. „Mivel rádiós újságíró vagyok, ezért lehetőleg igényes magyar nyelven” – teszi hozzá, s nap mint nap tanúbizonyságot tesz a felelősségéről.
Szakmai tevékenységét számos elismeréssel jutalmazták szakmai szervezetek és közületek. Többek között Bálint András-díjjal, Székelyföld-díjjal, a Magyar Rádió elnöki jutalmával, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete több ízben nívódíjjal ismerte el újságírói teljesítményét, 2016-ban pedig Magyar Arany Érdemkeresztet adományozott Áder János magyar köztársasági elnök „a moldvai csángó magyarság nyelvi megmaradását szolgáló, elkötelezett munkája elismeréseként”.
Oláh-Gál Elvira munkáját az alázat és az igényesség jelzővel lehet illetni, a Kárpát-medence-szerte naponta hallott hangja, igényesen megfogalmazott tudósításai, alaposan dokumentált beszélgetései a közösségi élményt, az összetartozás érzését erősítik.