A vallásturisztikai platform megálmodóinak szándéka szerint korszerű eszközökkel kívánják segíteni a szakrális örökség megőrzését, élményszerű felfedezését, az úti célok megszervezését egy könnyen használható, egységes digitális rendszerben, amely határon innen és túl is hidat képez közösségek, helyszínek között.
A vallásturizmus a keresztény magyar identitás egyik alapköve, a szakrális örökség megőrzése nemcsak múltidézés, hanem jövőépítés is – mutatott rá Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

– A vallásturizmus azért fontos számunkra, mert keresztényként, magyarként azt gondoljuk, hogy az az épített lelki örökség, ami a Kárpát-medencében rendelkezésre áll, amiért az őseink küzdöttek, nemcsak egy örökség, hanem ez jelenti a jövőnket is, és érdemes vele foglalkozni, érdemes megmutatni turistáknak, zarándokoknak. A vallásturisztikai helyszínek – miként Csíksomlyó is, mely Magyarország egyik lelki, szellemi erőműve – azért játszanak fontos szerepet a magyarság életében, mert jó érzés hazatalálni, akár kulturális, történelmi érdeklődésből vonz bennünket, akár vallásos hívő lélekként keressük a lelki feltöltődést, mindig sokat adhatnak nekünk – fogalmazott az államtitkár. Megjegyezte: Magyarország kormánya kiemelten támogatja a vallásturizmust, ami egyedülálló talán az egész Európai Unióban. Nemcsak gyönyörű helyeink vannak, hanem élő közösségeink, Nyugat-Európával ellentétben itt nem változtatják át a templomok rendeltetését – diszkóvá, kocsmává, étteremmé, mecsetté –, nálunk, a Kárpát-medencében nem ez az irány, hisz az elmúlt 15 évben a magyar kormány támogatásával több mint 3000 templom újult meg és több mint 250 új épült. Ezért az útjára indított Peregrinus projekt nemzetpolitikai, vallásturisztikai szempontból kiemelkedő.

Deák Gyöngyvér, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület – Visit Covasna ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a vallásturisztikai örökség nemcsak hitbéli, hanem kulturális és identitásőrző értéket is képvisel. 

– Ez a platform nemcsak adatbázis, hanem híd közösségek és zarándokok között. A digitális térképen megtalálhatók lesznek különböző felekezetű templomok, zarándokhelyek, vallási emlékhelyek, kiegészítve képekkel és leírásokkal. A platform közösségi tér lesz, mely lelki és kulturális kaput nyit Székelyföld felé – mondta Deák Gyöngyvér, ugyanis kezdetben a platform a három székelyföldi megyére fókuszál.

Dénes Előd esperes, a Sepsiszentgyörgyi Református Vártemplom lelkésze rámutatott, hogy templomaink élő közösségi terek, ahová nemcsak a hívek mennek szívesen. A vártemplom tornyában talált időkapszula történetének ismertetése által világított rá, hogy már 200 évvel ezelőtt is közösségi összefogás révén épültek ezek a szakrális terek.

A Peregrinus vallásturisztikai platform koncepciógazdája, Rasztovits Dávid digitális üzletfejlesztési és turisztikai szakértő, a Digitális Turizmus Zrt. alapítója bemutatta a platform technikai és tartalmi hátterét. Megtudtuk, hogy a peregrinus szóra azért esett a választás, mert zarándokot jelent, és ez a szó foglalja össze a legmegfelelőbben mindazt, amit a platformon keresztül leginkább szeretnének kommunikálni, hisz egy olyan interaktív, térképalapú, digitális adatbázisról van szó, amely egységesen gyűjti össze a Kárpát-medence vallásturisztikai helyszíneit, kezdetben Székelyföldre fókuszálva, de a rendszer hátterében folyamatosan dolgoznak és folyamatosan fejlesztik, bővítik azt.