Az ipar hanyatlása két dokumentumfilm tükrében

A Csíki konfekció és a Gubán Balázs legendája című dokumentumfilmek vetítését követően a gyárak megszűnésének társadalmi következményeiről és a gazdasági döntések erkölcsi felelősségéről beszélgettek Csíkszeredában a Székelyföld Napok keretében.

Szabó Ilona
Az ipar hanyatlása két dokumentumfilm tükrében
Ferencz Angéla (b), T. Bányai Péter, Daczó Katalin, Mosoni Emőke és Gagyi József a vetítést követő beszélgetésen. Ipartörténet a filmvásznon Fotó: László F. Csaba

Nagy érdeklődés övezte a Csíki konfekció és a Gubán Balázs legendá­ja című dokumentumfilmek vetítését és az azt követő közönségtalálkozót a Hargita Megyei Kulturális Központban múlt héten. A beszélgetésen Mosoni Emőke, T. Bányai Péter és Daczó Katalin filmalkotók, valamint Gagyi József társadalomkutató vett részt. A találkozót Ferencz Angéla, az intézmény vezetője moderálta.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!


Gubán Balázs inasból vált gyártulajdonossá, és több ezer embernek biztosított munkahelyet. A gyárat 1935-ben alapította Temesváron, kezdetben cipőkrémet gyártottak, később azonban bővült a termékkínálat – ismertette Daczó Katalin, a Gubán Balázs legendája című film rendezője. A dokumentumfilm egyik fontos rétegét a Huszár Sándor riporter által 1974-ben készített interjúk adják, amelyeket az egykori dolgozókkal felvett újabb beszélgetések egészítenek ki. A visszaemlékezések különlegessége, hogy az egykori alkalmazottak tárgyi emlékeket is hoztak magukkal a gyárból: lámpát, szaxofont, bőrtáskát és krokodilbőrből készült cipőt. Daczó Katalin egy 1964-es, összefűzött dokumentumot is bemutatott, amely Gubán Balázshoz írt verseket tartalmaz.

Az ipar hanyatlása két dokumentumfilm tükrében

A Csíki konfekció című, a csíkszeredai Készruhagyárról szóló dokumentumfilm szintén a múltat és a jelent kapcsolja össze. Az archív felvételek a gyár egykori működését idézik fel, amikor több mint ezer ember megélhetését biztosította A jelenkori felvételeken a még ott dolgozók beszélnek a gyár hanyatlásáról és a munkahelyek megszűnéséről. Mosoni Emőke társrendező arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkahely elvesztése az alkalmazottak számára összetett veszteséget jelentett. Nemcsak a megélhetésük szűnt meg, hanem az évtizedek alatt kialakult munkaközösségük is felbomlott. Sokan a szabadidejüket is munkatársaikkal töltötték, miközben szaktudásukat sem tudták tovább kamatoztatni, hiszen a környéken nem működött hasonló profilú gyár.

A két film így nemcsak az ipar múltját dokumentálja, hanem azt is megmutatja, milyen következményekkel jár a gazdasági átalakulás az érintett emberek életére. Elhangzott, hogy az alkotásokat több iskolában is le fogják vetíteni, hogy a diákok megismerhessék a térség ipartörténetének meghatározó fejezeteit.





Hirdetés

Kövessen a Facebookon!