A rendezvényen több mint 110-en vettek részt, erdélyi és magyarországi szakemberek, szociális szolgáltatók, önkormányzati és civil szervezetek képviselői, valamint érintett szülők – tájékoztatott az esemény előtt Ludescher László, a Szociális Gondozás Ágazat igazgatója. 
Radomszki Lászlóné Mónika fogyatékosságügyi helyettes államtitkár elmondta: egyfajta hidat kívánnak képezni a két ország szakemberei között, közös céljuk, hogy a fogyatékossággal élő személyek mindennapjait élhetőbbé és jobbá tegyék.

Komoly kihívás

– Romániában a fogyatékossággal élő személyek helyzete ma is komoly kihívás, különösen a korai fejlesztés területén, s ezt legjobban az érintett családok tudják. Ezzel szemben Magyarországon az ellátás és a fejlesztés már évtizedek óta kiválóan működik, az ottani szakemberektől és az ellátórendszer működéséből sokat tanulhatunk

– nyilatkozta dr. Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója.
Dr. Kereki Judit közgazdász, a Gyermekút Módszertani Központ igazgatója szerint a gyermekek eltérő vagy megkésett fejlődése esetén a családok gyakran elbizonytalanodnak az ellátórendszerben, ezért kulcsfontosságú a problémák korai felismerése és a megfelelő irányítás, támogatás biztosítása.

Státusz fenntartása helyett fejlődés

Magyarországon és Romániá­ban több százezer ember él valamilyen veleszületett vagy szerzett fogyatékossággal. Bár a hivatalos adatok alulbecsülik a valós számokat, Romániában a regisztrált arány 3-4 százalék (77 ezer fogyatékkal élő gyermeket regisztráltak, de becslések szerint akár háromszázezer is lehet), míg az európai uniós átlag csaknem tíz százalék, de a társadalmi megbélyegzés és a bürokratikus rendszer miatt sokan nem vállalják fogyatékosságukat – közölték a szakemberek. A hivatalos ellátórendszer gyakran a státusz fenntartására fókuszál, nem a fejlődésre, ami visszatarthatja a korai fejlesztést. Magyarországon jól kiépült támogatási és intézményi rendszer segíti az önálló életre törekvő fogyatékkal élőket, ezzel szemben, Romániában főként a halmozottan súlyos fogyatékkal élők rezidenciális ellátása működik, a korai fejlesztés pedig még kezdeti stádiumban van. A hiányt részben civil szervezetek – például a Gyulafehérvári Caritas központjai – pótolják. Azok a szülők, akik úgy vélik, hogy gyermekük nem megfelelően fejlődik, a Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatósághoz, valamint civil szervezetekhez fordulhatnak, de az ellátórendszer útjai gyakran nehezen átjárhatók.