A gazdátlan kutyák helyzete jelenleg is problémát jelent Csíkszeredában és környékén, és a helyzet már rövid távon egyértelműen romlani fog azzal, hogy a gazdátlan és bajba jutott kutyák ellátásában és elhelyezésében kulcsszerepet játszó Pro Animalia Alapítvány év elején beszüntette tevékenységét. 

A kutyákat elviszik, de a problémát nem

Ezért tervezi egy civilekből álló csoport, hogy hasonló tevékenységű egyesületet hozzon létre, közölte érdeklődésünkre Puskás Laura, a Pro Animalia Alapítvány egyik alkalmazottja és az új egyesület egyik kezdeményezője. Még nem hivatalos szervezeti keretek között, de már most több gazdátlan kutya gondozását felvállalták, tudtuk meg.

– Ez a probléma nem vár, azonnali cselekvést igényel. A csoportot olyan emberek hozták létre, akik korábban is aktívan részt vettek az állatvédelemben. A Pro Animalia alkalmazottjaként az elmúlt évek során közvetlen tapasztalatot szereztem a kóbor állatok helyzetéről és az ellátásukkal járó nehézségekről. A szervezet megszűnésével sem szeretnénk magukra hagyni a bajba jutott állatokat, ezért döntöttünk az összefogás mellett

– fogalmazott Puskás Laura.

A Pro Animalia januárban közölte a közösségi médiában, hogy megszünteti működését: „A döntés nem belső kényszerből született, hanem számos külső tényező miatt, amik teljesen ellehetetlenítik ennek a tevékenységnek a normális keretek közötti végzését, az alapítvány működtetését” – írták, jelezve, hogy menhelyükön már nem tudnak fogadni további kutyákat.

Mindazonáltal a taplocai menhely mostanáig működött: a kennelekben száznál több olyan kutya van, amelyek nem találtak gazdára, vagy nem örökbe adhatók. De ezek az állatok sem maradnak tovább: a Székelyhon.ro portál nemrég arról számolt be, hogy a Pro Animalia működését korábban támogató németországi Freundeskreis Bruno Pet alapítvány a sepsiszentgyörgyi Justice for Animals állatvédő egyesületet bízta meg azzal, hogy a háromszéki Bibarcfalva határában új telepet építsen, kifejezetten és kizárólag a Taplocáról oda átszállítandó ebek számára. 

Kutya vacsorája az ebpolitika

Habár a helyi önkormányzatok a 2001/155-ös számú sürgősségi kormányrendelet értelmében felelősek a kóbor kutyák befogásának megszervezéséért, illetve menhelyek létrehozásáért és működtetéséért – amit végezhetnek saját hatáskörben vagy szerződött szolgáltatóval –, a reális helyzetet jól mutatja, hogy míg Csíkszeredában a külföldi finanszírozással működő Pro Animalia menhelyén közel három évtizeden át egyszerre akár száznál is több ebet voltak képesek befogadni és ellátni, a 2025-ben átadott városi ebmenhely befogadóképessége jóval kisebb: mint a városházától megtudtuk, jelenleg 11 kennel üzemel, ami összesen mintegy 30 kutya elhelyezését teszi lehetővé. 

– Szeretnénk bővíteni a menhely kapacitását, továbbá terveink között szerepel lehetőségeinkhez mérten az éves rendszerességű ivartalanítási kampányok szervezése, amelyek eredménye hosszú távon mutatkozik majd meg

– válaszolta Bors Béla alpolgármester arra a kérdésünkre, hogy miként fog megbirkózni a városi menhely a Pro Animalia menhelyének megszűnésével előállt helyzettel. 

A két intézmény működését ugyanis szimbió­zisban képzelték el. Erre utal a Pro Animalia által korábban közzétett megjegyzés, mely szerint „az elmúlt évben már kisebb kapacitással dolgoztunk a nyilvánosság felé, mert a tavaly tavasszal létesített városi menhelyről igyekeztünk minél több kutyát átvenni, örökbe adni, hogy ott ne kelljen helyhiány miatt a kutyák altatására sor kerüljön”. A már említett rendelet értelmében ugyanis a városi menhelyen lévő kutyákat 14 napig kell életben tartani, és amelyik állatot ez idő alatt nem fogadják örökbe, elaltathatják.

A városi menhely közbiztonsági kérdés

A csíkszeredai városháza által működtetett kutyamenhelyen jelenleg az altatási mutató nulla, tudtuk meg. Most 9 kutya áll gondozás alatt, de ez a létszám állandóan változik, jelezték. A városi menhely tavaly áprilisban kezdte meg működését, működtetője a Bundi Total Kft., mely szakcég hatásköre a gazdátlan ebek befogása, ellátása, ivartalanítása és örökbe adása is. Elsődleges cél az örökbeadási folyamatok segítése, hogy legyen hely az újonnan érkező kutyáknak, közölte a városháza.

A városi menhely a lakosság biztonságát helyezi előtérbe, hangsúlyozta kérdésünkre Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere. Ezért a 2025/321-es helyi tanácshatározat értelmében a következő sorrend szerint végzik a befogást: a tanintézetek, játszóterek, parkok és közösségi terek környékén kísérő nélkül tartózkodó ebek; egyéb közterületeken kísérő nélkül tartózkodó kutyák; a város perifériá­ján felügyelet nélkül tartózkodó állatok. Emellett az agresszív kutyák, a vemhes, beteg vagy sérült egyedek és a tüzelő szukák befogását tartják elsődlegesnek. 

A Pro Animalia más szempontok szerint működött: az elmúlt harminc évben azzal a céllal fogadhatott be több ezer kóbor kutyát, hogy segítsen rajtuk, fogalmaztak év eleji bejegyzésükben. 

A kóbor ebek befogása a városi menhelyen lakossági bejelentések, lakott területen belüli észlelések, valamint a Hargita Megyei Állatrendőrség felkérései alapján történik. Ebben az évben a Bundi Total Kft. eddig 13 alkalommal intézkedett helyszínen, és tapasztalataik szerint a bejelentések száma a párzási időszakokban jelentősen megemelkedik. Mint Bors Béla lapunkkal közölte, idén összesen 37 kutyát fogtak be.

Itt van a kutya elásva

A probléma egyik legfőbb oka továbbra is a felelőtlen állattartás és az ivartalanítás hiánya, vélik az általunk megkérdezett civilek. Hosszú távú megoldást szerintük az ivartalanítás szélesebb körű támogatása, a lakosság szemléletformálása, valamint a szabályozások következetes betartatása jelenthetne.

Hasonló választ adott kérdésünkre az alpolgármester is: az ivartalanítást tartják a legjobb megoldásnak, és ahogyan arról lapunk korábban beszámolt, az önkormányzat meg is hirdette az áprilistől novemberig tartó, ingyenes ivartalanítási programot Csíkszeredában. Viszont ez a program csak a gazdával rendelkező kutyákra vonatkozik. Az állatmentő egyesület létrehozását kezdeményező civilek szerint azonban a kóbor kutyák ivartalanítása lenne igazán eredményes.

Civil a pályán

Jelenleg egy több mint húsz önkéntesből álló csoport tagjai ideiglenes befogadással, adományokkal – táppal, gyógyszerrel, anyagi támogatással –, gazdikereső felhívások megosztásával tesznek azért, hogy kevesebb gazdátlan eb kószáljon Csíkszereda utcáin, és szívesen látnak további jelentkezőket, akik segíteni tudnak. Mint Puskás Laura lapunkkal közölte, a kezdeményezők csíkszeredai civilek. Közöttük van Sánta Szilárd, aki korábban is aktívan segítette a Pro Animalia munkáját: ideiglenes befogadóként gondoskodott kiskutyákról addig, amíg azok megkapták a szükséges védelmet és oltásokat, illetve amíg valaki örökbe fogadta őket. Szintén alapító tag a csíkszeredai Olariu Andra, aki hosszú ideje elhivatottan vesz részt a kutyák mentésében. A csapatot olyan személyek egészítik ki, akik korábban rendszeresen jártak a menhelyre segíteni, kutyát sétáltatni, illetve ideiglenes befogadóként segítettek az állatokon.

– Több ötletünk is van arra vonatkozóan, hogy tájékoztassuk és bevonjuk a csíkszeredai állatbarátokat, hiszen sok ilyen személy van a városban. De reméljük, hogy a helyi hatóságok részéről is kapunk támogatást

– közölte lapunkkal Olariu Andra. Mint megtudtuk, a csapat tagjai már egyeztettek az önkormányzat vezetőivel.

Önkéntes munkájukban jelenleg az anyagiak hiánya, a kis létszámú önkéntes, valamint a gazdátlan kutyák iránti társadalmi közöny jelent nehézséget, fogalmazott Puskás Laura. Ennek ellenére céljuk, hogy a rendelkezésükre álló lehetőségekkel továbbra is gondját viseljék a kutyáknak.

Telep helyett állatmentő hálózat

Hosszú távon egy stabilan működő, szervezett állatmentő hálózat kialakítása a céljuk, amely folyamatos segítséget tud nyújtani az állatok számára, tudtuk meg Sánta Szilárdtól. Nem telephellyel rendelkező menhelyet alakítanának ki, hanem nevelőhálózatot hoznának létre: kenneleket helyeznének el akár magánszemélyek, akár különböző cégek udvarán, ahol a kutyák élhetnének. Az egyesület a szükséges anyagiakat, illetve az állatorvosi ellátást biztosítaná, de a mindennapi gondoskodásban a terület tulajdonosának segítségére volna szükségük.

– Az anyagi háttér biztosítása azonban komoly kihívást jelent. Míg a Pro Animalia működését egy külföldi szervezet támogatta, amely jelentős segítséget nyújtott, jelenleg mi nem rendelkezünk támogatással. Ezért elsősorban a helyi közösség összefogásában bízunk, és abban, hogy sikerül megszólítani azokat, akik fontosnak tartják az állatvédelem ügyét

– jegyezték meg.