kevés felhő
szórványos felhőzet
erős felhőzet
(Un)FitSzereda: minden ötödik diák túlsúlyos
A csíkszeredai 10–18 éves diákok jelentős része túl keveset mozog, többségük iskola után nem sportol, 20 százalékuk túlsúlyos vagy elhízott, tízből hét tanuló számol be valamilyen hátpanaszról – ilyen és más, nem kevésbé aggasztó mérési eredményekre jutott a FitSzereda program első felmérése, amelyet pénteken ismertettek sajtótájékoztatón. A magyarországi NETFIT-rendszer mintájára indított programban 14 iskola 4525 diákja vett részt.
A 2025/2026-os tanévben indított FitSzereda programban négy és fél ezer, a megyeszékhely 14 iskolájába járó, 10–18 év közötti diák egészségközpontú fittségi állapotát mérték fel. Mint Sógor Enikő alpolgármester hangsúlyozta: a számok mögött gyermekek, mindennapi szokások és életminőség áll – a kinyert adatsor nem a felmérés célja, hanem eszköz más hosszú távú egészségfejlesztési programok indításához.
A felmérést Csíkszereda önkormányzata a Magyar Diáksport Szövetséggel, a Sapientia – EMTE-vel és a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemmel együttműködésben valósította meg. A felmérésben 3189 középiskolás és 1336 általános iskolás vett részt. A legnagyobb mintát a Joannes Kájoni Szakközépiskola adta 661, a legkisebbet a Szent Anna Speciális Iskola 64 tanulóval.
Az eredményeket Sógor Enikő mellett dr. Csányi Tamás, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem oktatója és Karácsony Péter, a program helyi koordinátora ismertette pénteken sajtótájékoztatón.
Szelíd állóképesség
A felmérés szerint települési szinten minden ötödik diák túlsúlyos vagy elhízott – az eredményeket kommentáló szakemberek szerint a rendszeres mozgás hiánya már ebben az életkorban is jól látható a gyermekek fizikai állapotán. A felmérésből tényszerűen ki is derül, hogy a diákok 67 százaléka ritkán vagy egyáltalán nem sportol iskolán kívül.
Az aerob állóképesség tekintetében – amely a szív- és keringési rendszer egészségének egyik legfontosabb mutatója – mindössze minden második diák érte el az egészséghez szükséges minimum szintet. Az ingafutással felmért mutatók szerint a lányok eredményei érezhetően gyengébbek a fiúkénál, 21 százalékkal kevesebben teljesítették a minimum szinten, mutatott rá dr. Csányi Tamás, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem oktatója.
A kézi szorítóerő mérésénél a diákok 69 százaléka érte el az egészségzónát, a fiúk 12 százalékkal többen, mint a lányok.
Statikus generáció
A diákok 37 százaléka egyáltalán nem sportol, sokan pedig csak ritkán végeznek testmozgást, és nemcsak iskola után mozognak keveset a gyerekek: a többségük a szünetekben is inkább ül vagy egy helyben marad. A sajtótájékoztatón arról is beszéltek, hogy miközben a fittségi állapot több területen is fejlesztést igényel, ez kiemelten igaz a lányokra: főként ők maradnak ki idővel a rendszeres sportolásból, miközben kevés olyan lehetőség van, amely nem a versenyzésről, hanem egyszerűen a mozgás öröméről és a közösségi élményről szól.
Hátpanaszáradat
Szintén figyelemfelkeltő, hogy a diákok 71 százaléka számolt be valamilyen hátpanaszról. A szakemberek ezt részben a sok üléssel, a sok képernyőidővel és a kevés mozgással magyarázzák.
Dr. Csányi Tamás hangsúlyozta: a fittségi állapot elsősorban nem sportteljesítmény-kérdés, hanem szoros összefüggésben áll a gyermekek fizikai és mentális állapotával.
– Ez a program azért fontos, mert először ad települési szintű objektív képet a csíkszeredai diákok fittségi állapotáról. Ezek az eredmények kiindulópontot és jelzést jelentenek az iskolák, pedagógusok és döntéshozók számára. A legfontosabb kérdés az, hogyan lehet az adatokra építve olyan programokat kialakítani, amelyek valódi változást eredményeznek a gyermekek mindennapjaiban
– fogalmazott.
A sajtótájékoztatón több lehetséges irány is szóba került: délutáni iskolai sportprogramok, közösségi mozgásprogramok, nyitott sportpályák, valamint olyan kezdeményezések, amelyek nem a versenysportot helyezik előtérbe.
