Ágyban fekvő beteg otthoni környezetének kialakítása

Új helyzet áll elő, ha a fennjáró ember ágyban fekvő lesz: a lakásban egy „betegszobát” kell kialakítani. Ehhez nyújt praktikus tanácsokat Hompoth Terézia, a Gyulafehérvári Caritas szociális munkása, felnőttképzője.

Balázs Katalin
Ágyban fekvő beteg otthoni környezetének kialakítása
Beteg és ápolója. A kis mozdulatok is lehetnek mérföldesek – a felkészültség a legjobb segítő Fotó: Veres Nándor

Lehetőség szerint külön szobát kell biztosítani az ágyban fekvő beteg számára. Ha erre nincs mód, akkor a közös térből kell leválasztani egy részt paravánnal, függönnyel, ahol a betegnek lehet saját intim tere. 

A betegszoba

Ha rendelkezésre áll egy szoba a lakásban, kiválasztásnál azt kell figyelembe venni, hogy közel legyen a fürdőszobához, például ágytál ürítése miatt, vagy ha a beteget kerekesszékben betolnánk zuhanyozni. A kerekesszékes helyváltoztatásnak nagy akadálya a küszöb, a lépcső, a szőnyegek. Ezekre is érdemes figyelni, és olyan szobában, ahol nagyszőnyeg és kisebbek is vannak, érdemes ezeket összefüggő padlószőnyegre cserélni.  A szőnyeg nélküli, csupasz padló nem ajánlott. Fontos az is, hogy a szoba szellőztethető és világos, de sötétítővel ellátott legyen, hogy a beteg bioritmusa ne boruljon fel, az éjszaka és nappal érzékelhetően elkülönüljön.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!


A betegágy

Lehet bérelni kórházi, azaz ápolási ágyat. Bár ez nagyon súlyos, és nehézkes bevinni a lakásba, előnye, hogy kerekein elmozdítható, a háttámlája megemelhető, a magassága módosítható, és két oldalán rács van, amely biztosítja, hogy a beteg ne essen le. 

Ha nem sikerül ilyen ágyat beszerezni, improvizálhatunk, például négy csutakkal megemelhető az ágy magassága. Fontos az ápoló számára is, hogy olyan magasságban legyen a fekvőfelület, hogy egyenes háttal és kinyújtott karokkal rá tudjon tenyerelni a matracra. Erre az improvizált ápolási ágyra is érdemes levehető rácsot illeszteni.

Jó úgy elhelyezni az ápolási ágyat, hogy mindkét oldalról megközelíthető legyen, illetve hogy a beteg rálásson a bejárati ajtóra. 

Megoszlanak a vélemények arról, hogy milyen legyen a matrac. Érdemes átbeszélni ezt egy betegápolóval. Aki nem tud pénzt kiadni speciális matracra – vagy felesleges pénzköltés is lenne –, az figyeljen arra, hogy ne puha, belesüppedős legyen a fekvőfelület. Ahhoz, hogy a beteg kényelmesen letámaszthassa a súlyát, tudjon rá támaszkodni, keményebb felületre van szükség – és így nagyobb eséllyel elkerülhetők a felfekvések is. 

A matracra érdemes gumilepedőt tenni, mely megakadályozza, hogy a testnedvek átszivárogjanak. A kórokozók a nedves, meleg környezetben könnyen elszaporodnak, fertőzéseket okoznak, ezért hatványozottan fontos a higiénia, a beteg és környezetének tisztán tartása. Ágyban fekvő személy esetén sűrűn, szükség szerint kell cserélni az ágyneműt. Kötelező a csere, ha vizelet vagy széklet kerül rá, de az izzadság miatt is.

Még ennél is fontosabb a lepedő ránctalanítása, és hogy lehessen a széleken becsíptetni. Ahol az anyag tűrődik, gyűrődik, ott keletkeznek nagyobb eséllyel felfekvések. Reggel kötelező, napközben is többször érdemes figyelni, hogy sima legyen a lepedő és ránctalan a betegen lévő pizsama, hálóing.

Egyéb berendezések

A beteg igényeit kell figyelembe venni, arra fókuszálni, hogy amit meg tud tenni, azt tegye meg, ami számára könnyebbség lehet, ahhoz társítsunk eszközt. Ragaszkodhat például ahhoz, hogy ne ágytálat használjon, hanem kiültessék vécészékre. Ennek is helyet kell találni az ágy közelében. Ugyanitt, karnyújtásnyira kell legyen egy asztal vagy éjjeliszekrény, melyen van víz, ha kell, szívószállal, ott van a beteg szemüvege, és egy kis csengő is, hogy a ház más helyiségében lévő családtagoknak jelezni tudjon, ha valamire szüksége van. 

Étkezéshez érdemes a felültetett beteg elé stabil asztalkát helyezni, hogy a tányér, pohár tartalma ki ne boruljon, és ha van ereje a betegnek, kell hagyni, hogy ő étkezzen. Ezt a lehetőséget, ha etetésre váltja az ápoló, azzal a beteg további leépüléséhez járul hozzá, és kockáztatja annak esélyét, hogy a falat félremenjen, fulladásos tünetek jelentkezzenek. A beteg tudja leginkább eldönteni, milyen ritmusban, mekkora falatokban képes az ételt elfogyasztani, és ha harapni szeretné a kenyeret, tehesse meg, ne „katonákat” szolgáljunk fel neki.

Fürdetés, mosdatás, hajmosás

Amennyiben a beteg átültethető kerekesszékbe, kitaszítható a fürdőszobába, akkor a tisztálkodása zuhanyzással történjen. A biliszéknek az előnye a kerekes­székkel szemben, hogy a kivágott rész lehetővé teszi a nemi szervek, végbéltájék lemosását is. Ha a szobában kell mosdatni, állapota szerint több megoldás is lehetséges: leteríteni egy nagy nejlont, közepére helyezni a mosdótálat, és akár beleállítani. Ha ülni tud, akkor a biliszék lehet jó segédeszköz, de ha az ágyból nem lehet mozdítani, akkor ott is meg lehet mosdatni, sőt ágyban a haját is meg lehet mosni. Ajánlott, hogy az ápolói szerepbe került családtag ebben is kérjen segítséget, a beteggondozók szívesen megtanítják azokat a praktikus módszereket, melyekkel a legalaposabb és legkíméletesebb mosdatást el lehet végezni. 

A nedves törlőkendők ugyan hasznosak, a tisztálkodáshoz mégis rendszeresen meleg vizet és szappant kell használni.

Fontos, hogy ha a beteg tudja mozgatni karjait, be kell vonni őt a mosakodásba, kezébe adva egy nedves, szappanos törölőt. Kiszolgáltatott helyzet, amikor az embernek még a mosakodáshoz is szüksége van segítségre – amennyire lehet, engedjük, ő végezze, hogy méltóságát megőrizze. 

A tisztálkodás intim folyamat, ne legyen bent több személy, csak a legszükségesebb segítő. Az ajtóra írjuk ki, hogy fürdetés zajlik, biztosítva a betegnek a zavartalanságot. 

Fontos, hogy a mosdatás, fürdetés nemcsak a higiénia visszaállítását szolgálja, több szinten bír prevenciós jelleggel is. A testrészek átmozgatása, a vérkeringés javítása, a bőr finom átdörzsölése másodlagos megbetegedéseket előzhet meg. 

Túlápolás és agresszió

– Azt javaslom, nem kell a beteget túlápolni! Csak azt kell megadni, amire igénye van, s amit ő el tud végezni, azt hagyni kell. Kell hagyni pihenni, hogy lehessen magára, a saját gondolataival abban a biztonságban, hogy ha szól, ha csenget, valaki segítségére siet

– mondja Hompoth Terézia.

A beteg és gondozó kapcsolatában megjelenhet az agresszió. Egyik oka a beteg részéről éppen a túlápolás lehet, helyzetének el nem fogadása, a szellemi beszűkülés mellett. De agresszorrá válhat a gondozó is, akár válaszként az elutasításra, a dacra, ami a beteg részéről érkezik. És bántalmazóvá válhat az ápoló akkor is, ha kimerül, ha nincs, akivel megossza a gondozás feladatait. Keressünk időben magunk mellé segítőket!





Hirdetés

Kövessen a Facebookon!