Az utóbbi időben kirobbant futballhisztéria – amelyet az Aranylab­da-szavazás eredménye váltott ki – sokakat megosztott. Az előzetes várakozásokkal ellentétben nem a Real Madrid csillaga, Vinicius Junior nyerte el a díjat, hanem Rodri, a Manchester City és a spanyol válogatott „szürke eminenciása”, aki a nyáron Európa-bajnokságot nyert csapatával. Az internet népe azonnal reagált, és a téma egyre több, a sport világán túlmutató műsorban is szerepet kapott. A kü­­lönböző podcastek és YouTube-csatornák értelmezései sokszor már túlmutatnak az észszerűség határán.
Az Aranylabda odaítélésénél évente száz újságíró szavaz az előző szezon legjobb teljesítményét nyújtó labdarúgóra, három fő szempont figyelembevételével: a játékos egyéni teljesítménye, a csapat sikerei, valamint a játékos erkölcsi magatartása a pályán és a pályán kívül. A szavazás titkos, de utólag nyilvánosságra hozzák, hogy melyik újságíró kit tartott a legjobbnak, így ők is vállalják döntésük következményeit.
Érdekes, hogy eddig egyetlen év sem telt el felháborodás és bojkott nélkül. Ezúttal a Real Madrid teljes apparátusa távol maradt a futballgálától, kifejezve nemtetszését a győztes kiléte miatt. Ahogy lenni szokott, most is előtérbe került a különböző elméletek és a szakmai teljesítmény megkérdőjelezése, sőt a rasszizmust és más társadalmi problémákat is belevontak a diskurzusba.

Sokan próbálják utólag racionalizálni a helyzetet, de fontos hangsúlyozni, hogy a modern futballban a statisztikák – gólok, cselek, kulcspasszok, pályán megtett kilométerek – mind fontos és mérhető adatok, ám az összegzés során ezek önmagukban nem feltétlenül döntőek. A harmadik szempont, az erkölcsi magatartás, teret ad a szubjektív döntés lehetőségének. Ráadásul – véleményem szerint – szerencsétlen helyzetben egyes sajtóorgánumok elfogultsága, valamint olykor a politikai és gazdasági érdekek is befolyásolhatják az eredmény végső kimenetelét. Olykor a politikában is hallani, főleg a vesztes fél részéről, hogy csalás történt a választáskor.
Számomra, ami ennél jóval mulattatóbb, és ezúttal is bebizonyosodott, hogy a tengerentúlról érkező trendek ellenére Európában továbbra is a France Football által létrehozott díj és gála vonzza a legnagyobb érdeklődést.
Szeretném kiemelni, hogy kevesebb politikai és médiahűhó, valamint nyomásgyakorlás helyett a sportot kellene előtérbe helyezni. Azonban erre kevés esély mutatkozik a jelenlegi technikai fejlettség és internetelérés korában, ugyanis a jelek szerint a világháló népe dönt arról, hogy éppen miről is folyik a diskurzus az éterben. Kérdéses, hogy a szakértők és a szavazati joggal rendelkező sportújságírók érvrendszere és döntése másodlagos lenne a díj odaítélésében.