Visszaemlékszem a gyermekkoromra, úgy a kétezres évek eleje, közepe tájára, amikor a nap végén a Minimax, az akkoriban népszerű gyermekcsatorna műsora este kilenc körül véget ért, és rövid adásszünetet követően kezdődtek az Anime+ tévécsatorna vetítései.
Nekem, ahogy ismerőseimnek is, sokkal népszerűbb volt az utóbbi műsora, mint a nappal közvetített rajzfilmek. Számomra később derült ki csupán, hogy ezek a gazdag képzeletbeli világot ábrázoló mesék külön műfaji besorolásba, mégpedig az anime műfajába tartoznak, őshazájuk Japán (bár ezt a szinkronos sorozatokból nem nehéz kitalálni). Mindmáig vonz e történetek világa, olykor nosztalgiából elindítok néhány részt, legyen az InuYa­sha, Tsubasa kapitány vagy éppen Yu Yu Haku­sho: A Szellemfiú. Persze a sor itt nem ér véget, hiszen ma is számos szórakoztató és izgalmas történetet találhatunk műfajon belül. 
Kultúrák közötti híd – az anime nemcsak szórakoztató, hanem egyúttal remek kulturális kapocs is a nyugati világ és Japán között. A legtöbb animében jelen vannak a japán hagyományok, értékek és a helyi történelmi vagy mitológiai elemek, amelyek különleges betekintést engednek eme sajátos kultúrába. Ezen animációk hatása ma már világszerte érezhető, hiszen nemcsak a filmek és sorozatok, hanem a videójátékok, divat, zene és a különböző médiatartalmak is erőteljesen építenek ezek stílusára.

Felnőtt fejjel már valamelyest értem, hogy gyermekként miért fogott meg ezen rajzfilmek világa. Ha nem is tudatosan, de az animéknek köszönhetően időnként motiváltabbá váltam: arra ösztökéltek, hogy az álmaidért és céljaidért minden egyes nap tenned és küzdened kell. A mesék felépítésének és a hősök jellemvonásainak köszönhetően gyermekként könnyebben hittél magadban, és motiváltabbá váltál. A történetekben számos erkölcsi értéket megjelenítenek, ugyanakkor némelyikben előfordulhat erotika és erőszak is. A gonosz mindig elnyeri a büntetését, a jó pedig elismerést és megbecsülést kap a történetek végén. De addig is – mint egy jó szappanoperában – van, amiért izgulnunk. Gyakran nemcsak a cselekmény, hanem a szereplők személyiségfejlődése is kiemelkedő szerepet kap. A hősök nem tökéletesek, küzdelmekkel, a személyes fejlődésükön keresztül érik el a céljaikat.
Google-barátunk a következőt mondja a műfajról: az anime, amelyet néha japán animációnak is neveznek, a japán illusztrált média népszerű formája. Az animét gyakran hasonlítják a mangához, képregényekhez és grafikus regények sorozatához. Japán kiemelkedően büszke a világhírű animéjére, ahogyan a nemzeti zászlajára és kulturális örökségére is. Érdekesség, hogy az anime az elmúlt évtizedekben Japán egyik legjelentősebb kulturális exportjává vált. A világszerte sugárzott animációs tévéműsorok több mint 60 százaléka Japánból származik. Bár a világon minden évben rengeteg rajzfilm készül, animének csak azokat nevezzük, amelyek japán mintára vagy ténylegesen Japánban készültek. Állítólag eddig több mint 17 000 anime készült, ez pedig évi 23 milliárd dolláros piacot jelent.