Meredek kérdés, de vannak válaszok

Hegyvidéki gazdálkodás Hargita megyében

A hegyvidéki gazdálkodás Hargita megyében az a sajátos mezőgazdasági forma, ami a helyi embereknek nemcsak megélhetés, ha­nem hagyomány és életforma is egyben. Mihók-Bogdán Barnabás, a Gyimes-térségi mezőgazdasági építkezésért és hegyvidéki gazdálkodásért felelős falugazdásza be­szélt lapunknak arról, hogyan zajlik a min­dennapokban.

Látkép egy eltűnőben lévő gazdálkodásról

Végnapjait éli Székelyföldön a csincsillatenyésztés?

A Gyergyói-medencében található az ország egyik legnagyobb csincsillatenyészete: hobbiként indult, 15 tenyészanyából nőtte ki magát mára egy 2000 tenyészanyás vállalkozássá, amely 1500 négyzetméteren működik és nyolc alkalmazottat foglalkoztat. Bár a cég sokáig működött sikeresen, már az Oroszország elleni szankciók sem tettek jót az üzletnek, és egy tavaly elfogadott törvény, úgy tűnik, végleg ellehetetleníti ezt a nem szokványos tevékenységet.

Földmintát vettünk, bevizsgáltattuk. Mit mutatnak az adatok?

Talajelemzés a modern mezőgazdaságban

A kiskertek talajának minősége döntő szerepet játszik a háztáji kertész sikerélményében: egy friss talajvizsgálat eredményei nagyban se­gíthetnek, hogy jobb termést érjen el. Józsa Eszter kertészmérnök és falugazdász segítségével kísérletképpen egy csíkszeredai kiskert talaját vizsgáltuk meg, majd összegeztük, mit árulnak el a vizsgálat adatai, és milyen lépésekkel lehet a talaj minőségét javítani, hibáit kiigazítani.

A juhászat is halad a korral

Székely nyájak útja

A hagyományos juh- és kecsketartás szerves ré­sze Hargita megye identitásának, kultúrájának és gazdaságának, de – mint más ágazatokban is tapasztalható – már nem lehet ugyanúgy gaz­dálkodni, mint harminc-negyven évvel ezelőtt. A juhászat ma olyan vállalkozás, ahol tervezni, számolni, értékesíteni, támogatásokra pályázni és adminisztrálni kell. Abba, hogy mit jelent a 21. században juhászattal foglalkozni, a gyergyóditrói állattenyésztő mérnök, falugazdász, Bajkó Zoltán – aki egy olyan családi gazdaságot irányít, ahol az állattartás hivatás és életforma – engedett be­tekintést.

Biodiverzitás és mezőgazdaság

Az erdélyi kaszálók egye­dül­állóak a világon, van, ahol a kutatók több mint 150 növényfajt találtak egyet­len négyzetméteren. De nem­csak a fajgazdagság, ha­nem ezek társulásának módja is különleges.

Egy kert soha nincs teljesen készen

Beszélgetés McMenemy Márk műsorvezetővel, vloggerrel

A napi rohanásban sokan elfelejtik, hogy a természet nem egy szép díszlet, hanem tanítómester. McMenemy Márkkal, a magyarországi Kert.tv csa­torna vlogger-producerével, a fenntartható kertészkedés lelkes népszerűsítőjével arról be­szélgettünk, hogyan alakíthatjuk kertjeinket önellátó, fenntartható és egyensúlyban működő rendszerekké. Meggyőződéssel hiszi és terjeszti, hogy a kert, a föld beszél hozzánk, csak mi leg­többször annyira el vagyunk foglalva, hogy nem halljuk, mit mond. Pedig érdemes lenne figyelni rá, mert időt, munkát és pénzt spórolhatunk meg ezzel, és hosszú távon sokkal egészségesebb, illetve a változásokkal szemben ellenállóbb kertünk lehet.

Mérföldkőhöz érkezett a mangalica jelenkori székelyföldi története

Szinte a nulláról ugrik nagyot a szektor

Ágazati kimutatások szerint Szé­kelyföldön, így Hargita megyében is egyre keresettebbek a man­galica húsából készült termékek – ennek ellenére az őshonos sertésfajta tar­tása egyáltalán nem elterjedt, megyénkben alig néhány száz egyedet tartanak hagyományos, háztáji körülmények között. Most viszont mérföldkőhöz érkezett a mangalica jelenkori székelyföldi története: a Székelykeresztúr mel­letti Csekefalván egy több ezer sertést befogadó telep – úgynevezett malacoztatófarm – épül, és ha­ma­rosan egy Keresztúr melletti hiz­lalda építése is megkezdődhet.