A zene nagyszerű alap az elmélkedéshez A Concerto Spiralis együttes különleges koncertsorozatot tart a héten több csíki településen azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet Csík épített örökségére, évszázados templomaira, és eljuttassa a minőségi régizenét a vidéki emberhez. Hunyadi Koppány, az együttes vezetője számol be a kezdeményezésről. – A koncert ismertetőjéből kiderül, hogy két csíkszeredai és négy magyarországi, korhű előadásmódra szakosodott fiatal zenész alkotja az együttest. Hogyan jött létre a csapat, hogyan találtak egymásra? – A Concerto Spiralis együttes még 2012-ben megalakult, az alaptagjai Gábor Előd (második hegedű), Lázár Zsombor (cselló), valamint jómagam, valamennyien csíkszeredaiak vagyunk; vagyis adottak voltak az emberek, hiszen nem sok zenész foglalkozik régizenével Erdélyben. A mostani hangverseny magyarországi tagjait nagyrészt magyarországi fellépéseim alkalmával ismertem meg, akikkel a közös zenei együttértésen kívül, mondhatni egyből barátságot is kötöttünk. – Mit fed az együttes neve? – Az együttes nevében szereplő latin Spiralis, a barokk zene jellemző szekvencia-mozgását jelzi, ugyanakkor a barokk képzőművészetben kedvelt díszítő eszköz volt, gondoljunk csak a hegedű fejére, valamint a logaritmikus spirál matematikai törvényeit is a barokk korszak idején dolgozták ki. A Concerto pedig egy olasz zenei forma, amely versengést jelent alapértelmezés szerint, de ha mélyebb jelentéseit nézzük, akkor – a latin conserere-ből származtatva – az együttértést is jelentheti, tehát nekünk együtt játszást, koncertálást. – Honnan az érdeklődés a barokk zene iránt? – Kiskoromban már találkoztam a régizenével a csíkszeredai Régizene Fesztiválon, úgymond azóta fertőződtem meg vele. Nagyobb koromban pedig a különböző CD-k voltak rám nagy hatással. A régizenében sokkal nagyobb tér áll a zenész rendelkezésére, ezt a muzsikát a megfelelő alapismeretek után százféleképpen interpretálhatja. – Mivel magyarázható a barokk zene iránti fokozott érdeklődés, amely az utóbbi időszakban tapasztalható? Mi hozta létre a historikus előadásmód, a korhű hangszerek használatának divatját? Mivel magyarázható a korai barokk francia és angol opera reneszánsza? – Régebbi korok zenéjének korhű előadásmódja az 1960-as évekre vezethető vissza, amikor felmerült a kérdés, hogy a modern, akkori kortárs zene nem feltétlenül elégíti ki a közönséget és a zenészeket sem. Amúgy az elmúlt évszázadokban mindig a naprakész zenét játszották, sosem adtak elő úgymond divatjamúlt műveket. Felix Mendelssohn-Bartholdy volt az, aki legelőször kivételt tett és előadta J. S. Bach műveit, persze valamelyest újrahangszerelve. Így az az igény, hogy megismerni, milyen is lehetett egy már nem élő szerző művének a hangzása, a XX. század közepén alakult ki. Ahogy egyre többet megtudtak a régebbi ízlésről, kiderült, hogy sokkal érthetőbbé, élvezhetőbbé válik a mű. A régizene-mozgalom először Észak-Európában indul el, ott, ahol talán anyagi lehetőségek miatt megtehették, hogy régi hangszerek kópiáit elkészítsék és muzikológiai kutatásokat finanszírozzanak. Ennek a korszaknak óriási hagyománya lett, ami sajnos sok tévhitet is eredményezett, amit mai napig nem tudott leküzdeni a régizene. Ilyen tévhit az például, hogy halkabban kell szóljon, meg, hogy, nem létezett vibrátó stb. A korhű előadásmódban játszott barokk zene egyre nagyobb teret nyer, hiszen közvetlen hangvételével, mély érzelmeivel egyből képes megragadni a hallgatót. – Honnan lehet beszerezni barokk hangszereket? – A historikus előadásmódhoz ragaszkodó zenészek nagyrészt barokk hangszerek másolatain játszanak. Vannak hangszerek, mint például a hegedű – ami ugyan nem sokban tér el a mai, modern hangszertől, talán legszembeötlőbb különbsége, hogy haszonállatok beléből készült húrok vannak rajta, valamint a vonó formája teljesen más, ugyanis míg a modern vonó homorú, a barokk domború –, vannak viszont hangszerek, amelyek már nem alakultak tovább a stílussal, mint például a csembaló. Említésre méltó, hogy nem könnyű Romániában csembalót szerezni, így mi is a hangversenyünkön a csembaló kisebb testvérét, a spinétet használjuk, amely csakúgy mint a csembaló, kis pengetők segítségével szólaltatja meg a hangszerben kifeszített fémhúrokat. – A maguk korában a műsoron szereplő világi művek képezték a kor „könnyűzenéjét”, az ebben az időszakban született alkotások némelyike folklorizálódott. Manapság írnak olyan könnyűzenét, amely idővel „klasszikussá” válhat? – Véleményem szerint csak olyan művek élik túl az évszázadokat, amelyek mélyen megérintik az emberi szívet, legyen az könnyű- vagy komolyzene. A mai könnyűzene, sajnos nagyon felszínes, de a kortárs komolyzenében is ritka a maradandó alkotás. – Koncertsorozatukkal a zene által az épített örökségre kívánják felhívni a figyelmet. Nemes kezdeményezésnek tartom, ugyanakkor türelmetlenül várom azt az időt, amikor a zeneirodalom – s ezen belül a régizene-irodalom – becses, népszerű egyházi darabjai visszakerüljenek a templomok falai közé, a közismert misék, passiók egyházi szertartások részeként, azaz eredeti funkciójuknak megfelelően csendüljenek fel. Van erre esély mifelénk? – Sajnos, szerintem nincs esély, hogy visszatérnek a régi egyházi művek a mai liturgiába, ugyanis éppen azért hanyagolták el őket, mert túl hosszúak voltak némelyek számára. Bár szerintem a mai modern, rohanó világban jót tenne az embereknek, ha a templomban, Isten közelében legalább többet elmélkednének, amire a zene nagyszerű alap, ugyanis ez a legelvontabb művészet. – Miért esett a választás éppen a delnei Szent János-, a csík­szeredai Szent Kereszt felmagasz­talása és a csíkszentkirályi Szent István-templomra? – Profán okok miatt esett a választás ezekre a templomokra: itt volt hely, valamint a zenészek elfoglaltsága és a projekt költségvetése miatt csak három templomban léphettünk fel. A delnei Keresztelő Szent János-templomban már felléptem közösen a mostani koncertünkön is játszó Lachegyi Annával, ezen a helyen igazán felemelő érzés volt játszani. Én személyesen rendkívül örültem, amikor sikerült a delnei plébános úrral egyeztetni. Természetesen, számunkra nincs is inspirálóbb, mint egy évszázados szakrális térben muzsikálni – annak ellenére, hogy a templomi nedves levegő a bélhúr ellensége. [box type="shadow" ]A koncertek helyszínei és időpontjai: Csíkdelne, Szent János-templom – ma 17 óra Csíkszereda, Szent Kereszt-templom – holnap 20 óra Csíkszentkirály, Szent István-templom – péntek 19 óra Az együttes tagjai Hunyadi Koppány – barokk hegedű (Csíkszereda), Gábor Előd – barokk hegedű (Csíkszereda), Lachegyi Anna – viola da gamba (Magyarország), Király Dóra – barokk fagott (Magyarország), Szokos Augusztin – csembaló (Magyarország), Benkő Mihály – teorba (Magyarország). Műsoron: Johann Sebastian Bach (1685–1750): Die Kunst der Fuge – I Contrapunctus Giovanni Paolo Cima (1570–1622): Sonata a 3 Giovanni Girolamo Kapsberger (1580–1651): Toccata 2 – Gagliarda – 5 Anonymous Corrente Francesco Cavalli (1602–1676): Canzona a 3 Marco Uccellini (1610–1680): La Luciminia Contenta Jacob van Eyck (1597–1657): Fantasia en Echo Antonio Bertali (1610–1669): Sonata quarta a 3 Antonio Vivaldi (1678–1741): Concerto da Camera RV 106 Georg Philipp Telemann (1681–1767): e-moll gamba szonáta Georg Philipp Telemann (1681–1767): F-dúr fagott hegedű szonáta Francois Couperin (1668–1733): L’espagnole – Sonade A program partnere a Hargita Megyei Kulturális Központ és Hargita Megye Tanácsa. A belépés ingyenes.[/box] [box type="shadow" ]Hunyadi Koppány hétévesen kezdett hegedülni a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceumban, ahol 2007-ben érettségizett. Középiskolai tanulmányai alatt rendszeresen részt vett Béres Melinda, Tóth Mónika és Enrico Onofri kurzusain. Tanulmányait a palermói V. Bellini konzervatórium régizene, barokk hegedű szakán folytatta Enrico Onofri növendékeként, ahol 2011-ben diplomázott maximális pontszámmal. Ez idő alatt számtalanszor fellépett az egyetem barokk zenekarával Enrico Onofri, Ignazio Maria Schiffani, Riccardo Minasi és Giovanni Antonini vezényletével. 2010-ben felvették a mondovi Academia Montis Regalis ifjúsági barokk zenekarába, amelyben Alessandro De Marchi, Lui­gi Mangiocavallo, Marco Cec­ca­to, Olivia Cenurioni stb. vezetésével tökéletesítette tudását. Olaszországban fellépett még a Les Elements és az Arianna Art együttessel. 2012-ben hazatért, és megalapította a Concerto Spiralis együttest, amelynek legfőbb célja Erdélyben népszerűsíteni a minőségi régizenét. 2013 óta rendszeresen fellép a fertődi Esterhazy Hofkapellével, valamint más magyarországi és erdélyi régizene-együttesekkel, mint például a Csíkszeredai Barokk Fesztiválzenekar, a Miszla Baroque stb.[/box] Sarány István