Csupán néhány polgármester vagy önkormányzati küldött ült a csíkszeredai megyeháza nagytermében tegnap, mikor a vâlceai, illetve marosvásárhelyi vízügyi szakemberek a 2016–2021 közötti időszakra kidolgozott árvízvédelmi stratégiát ismertették. Pedig itt lett volna az alkalom, hogy olyan potenciálisan veszélyes zónákra is felhívják a stratégia kidolgozóinak figyelmét, amelyek így esetleg kimaradnak. [caption id="attachment_10723" align="aligncenter" width="620"] Ha nincs közvetlen veszély, csökken az elhárítására fordított igyekezet iránti figyelem is. Nyugodt mederben[/caption] [dropcap]R[/dropcap]osszul érintette a gyér jelenlét, és emiatt hangot is adott nemtetszésének az a vâlceai szakember, aki az Olt vízgyűjtő medencéjének árvízvédelmi stratégiáját kidolgozta, és ezt ismertetni jött tegnap Csíkszeredába. A találkozón a megye 64 polgármestere közül mindössze 14 jelent meg vagy küldött képviselőt maga helyett. – A megyei tanács kötelessége lett volna, hogy összehívja a polgármestereket. Úgy vélem, szabotálták ezt a rendezvényt, holott Hargita megye egyes zónái igencsak ki vannak téve az árvízveszélynek – fogalmazott. Egyetértett vele Petres Sándor alprefektus is, aki felrótta a megyei önkormányzatnak, hogy bár két hete tudtak erről a tanácskozásról, ugyanerre az időpontra más megbeszélést is szerveztek a polgármestereknek. A Suta-tó rehabilitációját is tervezik Végül mégis úgy döntöttek, hogy az összegyűlt néhány érdeklődő számára is bemutatják a stratégiát, így megtudhattuk, hogy Hargita megyében, az Olt vízgyűjtő medencéjében lévő 375 település közül 175-öt érintett már árvíz, 1998 és 2007 között összesen 64,84 millió eurós kárt okozva. Az is elhangzott, hogy az eddig elvégzett árvízvédelmi munkálatok 245 településen szüntették meg az árvízveszélyt. Rátérve a 2016–2021 közötti időszakra tervezett munkálatokra az Olt vízgyűjtő medencében, pontosabban ennek Hargita megyét is érintő szakaszára, ezek között szerepel az Olt forrása, illetve a Brassó megyei Árpás-gyűjtőtó közötti területek beerdősítése, az Oltba torkolló patakok medrének tisztítása, hiszen sok helyen a fakitermelések nyomán keletkezett és a patakba jutó fatörmelék okoz árvízveszélyt. Balánbányán például a part megerősítését vették tervbe, ami pedig kifejezetten Csíkszeredát érinti: a Suta vízgyűjtő tó rehabilitációja is szerepel a stratégiában. Védeni az embert is, a környezetet is Hargita megye területének egy része a Maros vízgyűjtő medencéjéhez tartozik, így a Ma­ros­vásárhelyről érkezett szak­emberek erre az övezetre szabva mutatták be a terveiket. Azt mondták, a megye általuk felügyelt zónájában árvízveszély szempontjából 3 magas, 17 közepes és 22 alacsony kockázatú település van. A már említett 2016–2021-es időszakban ők is több munkálatot elvégeznének, többek között egy időszakos gyűjtőtavat hoznának létre Farkaslakán, hasonlót Gyergyó­remetén, Gyergyó­szenmiklós és Szé­kelyudvarhely zónájában több patakon, illetve a Kis- és Nagy-­Küküllőn is medertakarítási és karbantartási munkálatokat végeznének. A megbeszélésen érintőlegesen felmerült a környezetvédelem, illetve a vízgazdálkodás, árvízvédelem konfliktusa, szóba kerültek ismét a fokozottan védett hódok, amelyek árvízveszélyt okoznak, valamint a környezetvédelmi területek, ahol árvízvédelmi munkálatokat nem szabad végezni. A témát Petres Sándor alprefektus summázta. – Meg kell találnunk a középutat az ember védelme és a környezet védelme között. A szélsőségek, bármelyik irányba is megyünk el, nagy veszteséget fognak okozni nekünk – fogalmazott. Forró-Erős Gyöngyi