– Szeretném elmeséltetni az egész festett üvegablakos történetet…

– Egy négy részből álló festett ablaküvegen dolgozom, amelynek elkészítésére az esztelneki ferences szerzetesek kértek fel. Azt kell tudni, hogy esztelneki ferences kolostornál a múlt század elején nagy tűz tört ki, és szinte teljes egészében leégett a kolostor és a templom, olyannyira, hogy a ferencesek átmenetileg el is kellett költözzenek. A mostani munka úgy kötődik ehhez az eseményhez, hogy volt az akkori templomban egy Madonna-szobor, amelyet Esztelneki Madonnaként ismernek. Ez a szobor pedig a leégés után is épen megmaradt. Amikor a ferencesek elköltöztek néhány évre, az épen maradt szobor Futásfalvára került és ott is maradt. Később a ferencesek visszaköltöztek, és kezdték visszaépítgetni a kolostort. A templom Bartók Albert atyának köszönhetően a nyolcvanas években kapta meg a mai formáját, amit 2016–2017 között Kakucs Szilveszter atya vezetésével sikerült teljesen felújítani. Most a kolostort újították fel, és abban alakítottak ki egy kápolnát, oda készíttették ezt a négy színes ablaküveget. Az egyikre az esztelneki Madonna szobrát ábrázoló kompozíció került. Mivel az esztelneki ferences templom védőszentje Szent György, az ő alakja került a másodikra, Szent Ferenc, a rend alapítója került a harmadikra, és kiemelkedő szentjük, Szent Antal, a negyedikre. 

– Mennyire kapott szabad kezet?

– Az Esztelneki Madonna a barokk korban készült, magán hordja azokat a stílusjegyeket, azt nem lehet átértelmezni, átformálni. És mivel ezek az ablaküvegek egymás mellett vannak, ez megköveteli, hogy stiláris szempontból ne legyen óriási törés a kompozíciók között. Egy kicsit persze át vannak formálva, de elsősorban arra kellett figyelni, hogy összhangot nyújtsanak. A Madonnát úgy kell ábrázolni, ahogy van. Az nem lehet, hogy egy ablakban van két ablakszem, és az egyiken ilyen, a másikon meg teljesen más ábrázolásmód legyen, azokat valamilyen formában össze kellett kapcsolni. Tehát a Madonna szobra meghatározó volt.

– Mekkora méretekről beszélünk? És mekkora volumenű munkáról?

– Méreteikben nem nagy színes ablaküvegek, én már többet készítettem, azok többméteres magasságú és szélességű üvegek voltak. Ezek nem nagyok, egyenként 145 cm magasak és 49 centi szélesek. Tehát összességében három négyzetméter, körülbelül akkora a négy üvegnek a mérete, mint máshol egynek. Viszont ez nem jelenti azt, hogy könnyebb a kivitelezése, sőt még nehezebb, mert kisebb méreteket kell kivágni, kisebb méreteket kell megfesteni, az üvegdarabok ólomprofilokba való berakása még nehézkesebb.

– Nem ez az első és egyetlen munkája ebben a műfajban. Szeretném, ha egy picit előbb a technikáról beszélnénk olyan értelemben, hogy a munkafolyamat hogyan képzelhető el időben és munkafázisokban? 

– Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy négy alkotói részből áll. Az első, léptékarányosan megtervezni, színekben is ábrázolni és bemutatni a megrendelőnek. Akkor jöhet a tulajdonképpeni műhelymunkálat, amit általában nem festők szoktak csinálni. A magyar üvegfestészet nagyon szép példája a gödöllői művésztelepen dolgozó alkotók, többek között olyan mint Kőrösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor munkássága. Nagy Sándorék tervezték tulajdonképpen a szecesszió legszebb színes ablaküvegeit. A Marosvásárhelyi Kultúrpalota ablaküvegeit is Nagy Sándor és Toroczkai Wigand Ede tervezte. Róth Miksáék pedig egy külön műhelyben vitelezték ki, ami egy másik műfaj. A tervezés adja meg a művészi kvalitást. A kivitelezés inkább mesterségbeli munka. A tervezés után történik a tényleges kivitelezés, amikor már egy az egyben fel kell nagyítani a terveket, meghatározni, hogy milyen osztatúak lesznek, hogy fogom az üveget kivágni, azt bejelölni a kartonokon, és akkor kezdődik a második fázis, az üveg kivágása, ami hosszabb folyamat. Az üvegeket színekre felbontva kell kivágni, és akkor jön a harmadik fázis, a festés. Azok a részek, ahol figurák vannak, meg kell festeni, adott esetben a hátteret is. A festés bonyolultabb, mint az olajjal vagy temperával való festés, mert a színes ablaküveg-festékeknek nem olyan lesz a színe kiégetés után, mint amilyenek előtte látszanak. Ezután következik az égetés, 580 fokon ki kell égetni, és akkor lezárul a harmadik folyamat. A negyedik az ólomprofilokba való összerakás. A szélekhez U alakú profilt használunk, ami bezárja a képet, a két szél között használt H alakú profilokba pedig mindkét irányból be lehet tenni az üveget. A méretre vágott profilba beletesszük az üveget, és ezt utána össze kell cinezni. Amikor ez megvan, akkor az ólomprofil mélyedése és az üveg közötti kis rést tömíteni kell gittel, majd az ólmot rásimítani az üvegre. Ezt azért kell megtenni, hogy később a súlytól, amikor ránehezedik az üveg és az meghúzza az ólmot, ne tudjon kilazulni. A gitt, ha megszárad, nagyon kemény tud lenni.

– Időben mit jelent mindez?

– Közben még csináltam kisebb dolgokat, de egy jó hónapot egy-egy ilyen üvegablak elkészítése felvesz.

– Elsősorban festőként tartják számon, de köztudott, hogy egyebeket is csinál, egyre több üvegmunka kapcsolható a nevéhez. Hogyan kezdődött ez a folyamat, hogy tanult bele, hol és kitől, illetve, milyen munkák voltak ezek?

– Színes ablaküvegre az első megbízásom a Budapesti Püspökkari Konferencia kápolnájának hat­osz­tatú ablaküvegére szólt, a 90-es években. Annak a terveit készítettem el kizárólag. Többször jártam a budapesti műhelybe, ott láttam a folyamatot, hogyan készül egy ilyen munka. Budapesten még volt egy hasonló megbízásom, később Miskolcon a jezsuita gimnázium kápolnájának egy színes ablaküveg megtervezésére kértek fel. Annak is a terveit küldtem el. Csíkszeredában, a Segítő Mária Gimnáziumban szentségtartó kápolnát képeztek ki, ahová négyosztatú színes ablaküveget készítettem. Ide segítséget hívtam az üvegkivágásra, meg az összerakásra, viszont azt már nemcsak megterveztem, hanem én is festettem meg és segítettem az összerakásnál. Ezt követően már több helyre dolgoztam. Többek között Szegeden, a Jézus Szíve-templomba készítettem egy nagyméretű ablaküveget.

– Tehát ez az első teljesen önálló üvegmunkája?

– Igen, ide mestert nem hívtam, hanem én vágtam ki és én is raktam össze az egészet. Tulajdonképpen a tervezés és a festés a művészi feladat, ebben az esetben a műhelyi szakmunkát is én végeztem el.

– Mennyire jelent festői kihívást is egy ilyen ablak elkészítése? Itt is észrevehetjük a festészetére jellemző áttűnéses megoldásokat. Hogy látja ezt?

– Ez teljesen festői feladat, mert a tervezés határozza meg a színesüveg-ablak művészi színvonalát. Visszatérve ahhoz, hogy a Madonna-szobor formailag adott volt, amihez alkalmazkodni kellett ugyan, de a hátteret meg a környezetet én terveztem bele, és azt teljes egészében az én színvilágomból alakítottam ki. Más munkáknál meg a formát is az én elképzelésem szerint tudtam alakítani. A Szent György-kompozíciónál az áthatást is ábrázoltam, ahogy a sárkány átmegy a lovon. Itt már alkalmaztam a többi munkáimban használt többdimenziós térmegjelenítést, vagyis a formák, figurák átjárnak egymáson.

– Egy ilyen megrendeléssel párhuzamosan még tud alkotni, festeni?

– Esténként otthon festek, kiállításokra készülök.

– A mostani munkát követően mire készül? 

– Van két kisebb és egy nagyobb felkérésem, amint régebbről tologatok, ennek szeretnék eleget tenni. A kiállítások mindig napirenden vannak. A jelenleg Dunaharasztin bemutatott kiállításom látogatási idejét meghosszabbították, de folyamatban vannak a tárgyalások a következő helyszínekről. Van két megkezdett sorozatom, az egyik grafikai, Csíksomlyó, a kegyhely című, a másik olaj, vászon technikával készülő Apokalypsis-sorozat, amelyeket szeretném folytatni. Közben érlelődik egy harmadik Danse macabre című, szintén olaj–vászon technikára tervezett sorozat, és ezt is szeretném elkezdeni.