Régészeti szempontból a tavalyi és idei év egyik számottevő eredménye a csík­rá­ko­si Po­gány-vár közelében, kör­nye­zetében levő régi utakkal kapcsolatos – mondta Botár István.
Mint beszámolt róla, többéves kutatómunkája során végigjárta a Csíkrákos és Csíkcsicsó térségében levő erdőket, mezőket, a várak környékét, ahol úgy vélte, hogy régi, évszázadok vagy akár évezredek óta használt utak maradványait találja meg. Hogy végére járjon ennek a témának, és kiderüljön, hogy valóban megállja-e a helyét a feltételezése, miszerint a talált, felfedezett mélyutak régen használt útvonalak voltak, Magyarországról hívott segítségül egy régészt, K. Németh Andrást, aki a régi utak témájának jó ismerője. Együtt újra bejárták a Csíkrákos és Csíkcsicsó környékén levő erdőket, mezőket, a Pogány-vár térségét, és érdekes felfedezéseket tettek.
– K. Németh András kollégámat azért hívtam el, hogy független, objektív szem – aki tapasztaltabb is nálam ebben a témában –, nézze meg, hogy azok a régi utak, amiket én az erdőben, mezőkön találtam, valóban azok-e, amikre gondolok. És ő megerősítette ezt: igen, ezek valóban régen használt utak részei. Ez azért is fontos, mert ezek az utak nemcsak az Olt és a Küküllő völgyét kötötték össze – tehát Zetelakát Csíkrákossal vagy Szentegyházát Csíkcsicsóval –, hanem egy hosszabb, forgalmas kapcsolatnak a köztes szakaszai. Ez Erdély – vagy lehet, hogy Európa, hogy nagyot mondjak –, illetve a mai Moldva, a keleti régiók közti kapcsolatoknak a nyomai – számolt be Botár István.
A régész azt is elmondta, idén kezdett beletanulni egy térinformatikai szoftver használatába, s ennek egyik alkalmazási lehetősége, hogy térmodell segítségével kiszámítja adott pontok között a legoptimálisabb útvonalat. Így, szintén magyarországi kollégái segítségével, generáltak egy útvonalat a Csíki- és Udvarhelyi-medence között, s a szoftver ott vezette végig az utakat, ahol ő korábban útmaradványokat talált.

– Ahol a helynevek azt mondják, hogy Csíki út, Vár útja, a Cekend-tetőn a Nagy út – ahol őskori vagy középkori várak, középkori kápolnák, népvándorlás kori sáncok vannak –, ott egyre valószínűbb, hogy valóban fontos utak haladtak át – mutatott rá. – Ez azért különösen érdekes, mert eddig többen úgy gondolták, hogy a Csíki-, Udvarhelyi- és Gyergyói-medencék „zártványok”, egyfajta enklávék voltak. Közben egyértelmű, hogy a hegyek két oldalán ugyanazok a kultúrák, műveltségek vannak, ugyanazok a népek kellett járjanak, akik valószínű, hogy nem kerültek körbe Libán, Csiba vagy a Tolvajos-tető felé, hanem átmentek, átvágtak a hegyeken. Nagy az esély rá, hogy ezek az útvonalak a vaskortól kezdve a népvándorlás során, és a középkorban is használatban voltak – hangsúlyozta.
A régész rámutatott: e közlekedési folyosók fényében a Csíki-medence történeti szerepe is egészen más.
– Az én régészeti munkásságom egyik legfontosabb következtetése az volt, hogy XI. században talán még nem, de a XII. században már biztos, hogy itt volt a Magyar Királyság, ez a rész ennek a keleti határvidéke volt, ugyanis megvannak a templomok, kialakult a településhálózat, szervezett az egész rendszer. Maradt a kérdés, hogy miért? Messze vagyunk, nincsenek olyan fontosságú utak, mint például a Brassói, és szerintem a választ éppen ezek a kisebb erdei, mezei utak adják meg, mert ezek igenis lokális jelentőségűek voltak, ezeket is védeni, ellenőrizni kellett, és szerintem a Magyar Királyság korai térnyerésének is ez az egyik szerepe, hogy ezt az útvonalat valamilyen módon ellenőrizni akarta, be akarta lakni, meg akarta szervezni, védeni. Lehet, hogy a székelyek beköltöztetésének is ez az egyik fontos oka, mert ha itt nem mentek volna át utak mindig is, akkor miért telepítettek volna ide határvédő székelyeket? – teszi fel a kérdést Botár István.
Augusztus folyamán dr. Botár István, magyarországi kollégáival és egy önkéntes csapattal a Régi hegyi utak című kutatási program részeként gyalog bejárta és azonosította a csíkcsicsói és a csíkrákosi Pogányvár melletti mélyutakat. Ezt követően lóval átkeltek a Hargitán, és ott is végigkövették a régi útvonalakat Csicsó, a Csicsói-vár és Szentegyháza, illetve vissza a Madarasi-Hargita, Pogányvár és Csíkrákos között.