A mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium tegnap egy sajtóközleményt hozott nyilvánosságra, amelyben többek között azt hangoztatják, hogy országszerte továbbra is folytatódik a piacok és a nagy lerakatok, valamint az üzletláncok ellenőrzése. Mármint a gyümölcs- és zöldségfélék forgalmazási feltételeire vonatkozóan, monitorizálva azok származási országait, beszállításukat, valamint minőségi kategóriáit. [caption id="attachment_92415" align="aligncenter" width="1000"] Petre Daea és Adrian Izvoreanu egymást „noszogatták” a sajtótájékoztatón...[/caption] Nincs abban semmi különös, hogy ebben az időszakban a szaktárca nagyobb hangsúlyt fektet a zöldség- és gyümölcskereskedelem ellenőrzésére, annak egyes vetületei monitorizálására. Ilyen összefüggésben talán az sem meglepő, hogy a szaktárca illetékesei a rendellenességek nyomán bírságolásra is rákényszerültek, nevezetesen 103 000 lej értékben és ugyanakkor 334 esetben bocsátottak ki figyelmeztető jellegű, illetve intézkedéseket elrendelő jegyzőkönyveket. (Azt azonban csak sajnálni tudjuk, hogy a sajtóközleményből nem derül ki, hogy országos viszonylatban hány ellenőrzésre is került sor, s azok keretében hány szabálysértést vagy esetleg bűncselekmény elkövetésének a gyanúját is „megfogalmazó” jegyzőkönyvet állítottak ki.) A minisztériumi közleményben arra is utalás van, hogy a piacokon kínált áru jobbára frissnek minősíthető és a felkínált gyümölcsök, zöldségek árai általában elfogadhatók, hozzáférhetők. (Tapasztalataink szerint ez csak részben fedi a valós tényállást, mert számos termény, termék esetében a múlt esztendei árszintek már a „múlté”…) A dinnyeforgalmazás terén a közleményben nyomatékolják, hogy a szaktárcai 2017/225-ös rendelet értelmében kötelező a „beazonosítási” szabványcímke használata. Sajnos ennek a kötelezettségnek számos termelő nem tesz eleget, ugyanakkor a piacgondnokságok sem lépnek fel kellő eréllyel. Arról is olvashatunk, hogy a zöldségfélékben, a gyümölcsökben és a gabonaféleségekben található gyomirtó-maradványok monitorizálása végett, összhangban a 2005/396-os szabályzó előírásaival, az Országos Növény-egészségtani Szakhatóság (ANF) országos szinten eddigelé 1831 próbát gyűjtött be, s azokból 1718 esetében került sor az elemzések elvégzésére, aminek nyomán megállapítódott, hogy 113 próba esetében túllépték a gyomirtó-maradvány megengedett szintjét. Ez az arány a maga nemében akár kedvezőnek is minősíthető, s következésképpen a hazai termesztésű gyümölcs- és zöldségféleségek tiszteletben tartják a minőségi szabványokat és nem jelentenek kockázatot a fogyasztókra nézve – áll a közleményben. Megnyugodhattunk, de ez még nem jelenti azt, hogy esetleg valakinek nem lehet hasmenése a hazai termesztésűnek „titulált” barack vagy cseresznye elfogyasztását követően… Nincs új a nap alatt Már beszámoltunk arról, hogy ez esztendő januárjában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium kötelékeiben létrehozták az Unirea Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kereskedőházat. Az új állami érdekeltségű cég törzstőkéje egyelőre 93 millió lej, s az arra hivatott, hogy értékesítse a hazai termesztésű, illetve gyártmányú terményeket és mezőgazdasági alapanyagú fogyasztási árucikkeket, s ugyanakkor serkentse a helyi termékek fogyasztását. A kereskedőház elnöke, Adrian Izvoreanu a minap egy sajtótájékoztató során –amelyen részt vett Petre Daea tárcavezető is – bejelentette, hogy szándékaik szerint országos szinten 60 olyan üzletet alakítanak ki, amelyekben hazai zöldség- és gyümölcsféleségeket fognak forgalmazni, friss és feldolgozott élelmiszeripari termékeket. Az első üzlet megnyitása küszöbön áll, de még szükségeltetnek bizonyos jóváhagyások és véleményezések. Továbbá utalt arra is, hogy amennyiben „beérkeznek a pénzek, megkezdjük a beruházásokat is”. Egy dologról viszont nem beszélt: milyen volumenű beruházásokról van, lenne szó és mikorra is várható azoknak a pénzeknek a beérkezése. Arra sem tért ki, hogy azt a majdani 60 üzletet hol is fogják megnyitni és milyen sorrendben. Félhivatalos értesüléseink szerint a „küszöbön álló üzlet” Bukarestben van. Amúgy maga a kereskedőház elnöke is elismerte, hogy az egykori „aprozárokra” térnének vissza: „Szükség van az aprozárokra, amelyek kapcsolatot teremtenek a barázda és a tányér között… A begyűjtő és értékesítési központokat nem kellett volna tönkretenni, de most újra kell kezdenünk ezt a folyamatot, ismét életre kell keltenünk egyeseket, másokat pedig kialakítanunk.” Hecser Zoltán