Hirdetés

Potápi Árpád János: együttműködve talpon maradunk

A madéfalvi veszedelem utáni megtorlás elől Bukovinába menekült székelyek leszármazottjaként évről évre rendszeres résztvevője az 1764-es madéfalvi vérengzés évfordulóján szervezett megemlékezéseknek Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, aki egyben Madéfalva díszpolgára is. Az államtitkárt az idei madéfalvi megemlékezés után többek között az elmúlt év nemzetpolitikájáról is kérdeztük.

Bíró István
Becsült olvasási idő: 10 perc
Potápi Árpád János: együttműködve talpon maradunk
Fotó: László F. Csaba

– 2023 a gondoskodó nemzet éve volt a nemzetpolitikában. Milyen évet zárt a nemzetpolitikai államtitkárság?

– A nemzetpolitika a magyar kormány tevékenységének kiemelt területe, és annak ellenére, hogy Európában, illetve a közelünkben milyenek most a körülmények, jó évet zártunk. Ez annak is köszönhető, hogy anyagi forrásaink nem csökkentek, sőt, a nehézségek ellenére növelni is tudtuk a költségvetésben előírt forrásokat. A magyar oktatásban részt vevő gyermekeknek járó oktatási-nevelési támogatását például évi 22 400 forintról évi 100 ezer forintra emeltük. Sorra adtuk át az elmúlt évek során megkezdett fejlesztéseket, beruházásokat, összességében tehát azt mondhatom, hogy soha rosszabb évünk ne legyen, mint a 2023-as volt. Nem igazán szeretek küzdelmekről, harcokról beszélni, mert az életet sem így fogom fel. A negatív dolgok helyett szeretek inkább a pozitív dolgokra koncentrálni. Nyilván az élet velejárója, hogy nem hullik minden az ölünkbe, de ha folyamatosan tesszük a dolgunkat, akkor lesznek eredmények. A 2023-as év sikerei sem a semmiből születtek, hanem annak köszönhetőek, hogy tizenhárom éve folyamatosan jól kiszámítható nemzetpolitikai programokat dolgozunk ki és működtetünk. 


Hirdetés

– Az elmúlt évben is folytatódott a külhoni családok támogatása, a Határtalanul program, a vállalkozói mentorprogram, és támogatták a pedagógusok továbbképzéseit. Tehát az élet szinte minden területén segítették a külhoni magyarokat.

– Az évek óta sikeresen működő programok mellett a nemzetpolitikának egy újabb célkitűzése az, hogy hálózatokat építsünk. Gondolhatunk itt a kultúra, az oktatás, a sport, a média, az egyházak, a gazdaság vagy épp az egészségügy területén dolgozókra. Hálózatokat építünk, és ezeket erősítjük. Tavaly is megszerveztük például a gyermekorvosok és gyermekpszichológusok képzését Budapesten. Évek óta támogatjuk a vállalkozók közösségének építését a mezőkövesdi vállalkozói találkozón, illetve a külhoni mentorprogramon és a gazdasági fórumokon keresztül. A média munkatársainak harmadik alkalommal szerveztünk találkozót Visegrádon. Ennek a hálózatépítésnek, ezeknek a találkozóknak nemcsak az a céljuk, például a média esetében, hogy a kollégák eltöltsenek együtt egy hétvégét, hanem az is nagyon fontos, hogy köszönetet tudjunk mondani nekik. Köszönetet mondjunk az egész éves tevékenységükért, mert a média munkája nélkül mi magunk sem tudnánk érvényesülni. Nemcsak a politikusi tevékenység nem érvényesülne, hanem egyáltalán az a nemzetépítés sem, amelyet tizennégy éve közösen végzünk. 

– A nemzetegyesítést szolgálja 2023 egyik nagy bejelentése is, miszerint létrejön a Nemzeti Virtuális Tér. Január elsejétől már tesztüzemmódban működik is. Ez azt jelenti, hamarosan a világ bármely részéről elérhetők lesznek a magyar közszolgálati média csatornái, ezáltal a sportközvetítések is. 

– Így van, elindult a Nemzeti Virtuális Tér, de egyelőre csak tesztüzemmódban. Még el kell telnie néhány hónapnak, hogy lássuk a hibákat, és azok kiküszöbölése után sikeresen tudjuk működtetni. Nemsokára futball-Eb lesz. Nyilván nagyon sok magyar szerte a világon nézni akarja majd. Szerintem akkor lesz a Nemzeti Virtuális Tér igazi főpróbája. Maga a kezdeményezés szerintem nagy dolog, hisz ezen keresztül gyakorlatilag a világ minden tájáról elérhetőek a sportközvetítések, de ugyanígy kulturális tartalmak is. Mindez azért is fontos, mert látjuk, hogy a sport, a nagyobb sportrendezvények mennyire összefogják a magyar közösségeket. A kanadai Edmontonban tavaly adtuk át a felújított Magyar Házat. Ott például külön helyiséget alakítottak ki azért, hogy legyen hol követni a közvetítéseket, és a magyar versenyzőknek közösen tudjanak szurkolni. A sport tehát kétségkívül az egyik legfontosabb nemzeti összetartozást erősítő eszköz.

– 2024 az együttműködő nemzet éve lesz a nemzetpolitikában. 

– Igen, ennek az a legfontosabb üzenete, hogy bárhogy is alakul az élet, ha erősítjük az együttműködések rendszerét, akkor talpon tudunk maradni. Mindig volt és talán lesz is olyan nemzetrész, amely a többinél nehezebb helyzetben él, amelyet a többieknek kell támogatniuk, segíteniük. Különböző időszakokban ezek különböző nemzetrészek voltak. A délszláv háború idején a szerbiai és a horvátországi magyarok voltak a legnehezebb helyzetben. Sokan elmenekültek szülőföldjükről, szétszóródtak Magyarországon, Nyugat-Európában. A háború után újra alkalmassá kellett tenni a baranyai, szlavóniai falvakat arra, hogy az emberek vissza tudjanak telepedni. Napjainkban is fejlesztjük ezeket a településeket. Az erdélyiek is sokszor voltak nehéz helyzetben az elmúlt évtizedekben, és tudtunk segíteni. Most a kárpátaljaiak élnek át ilyen válságos időszakot, most őket kell támogatni. Jó volt látni azt, hogy a háború kitörésekor egyszerre mozdult meg a nemzet a kárpátaljai magyarokért és az ukrajnai bajbajutottakért. Ha nagy a baj, a nemzet együtt, egyszerre tud cselekedni. Ezt bizonyítja a december 18-i székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban történt tragédia is. Rögtön érkezett a felajánlás a város más bentlakásaitól, de ahol magyarok élnek, szinte mindenütt megmozdultak a közösségek. A magyar kormánytól, de ugyanígy magánszemélyektől, jótékonysági szervezetektől, egyházak képviselőitől, híres zenekaroktól is érkezett támogatás. Minden szörnyűség ellenére jó érzés látni, hogy amikor baj van, minden hibánk, széthúzásunk mellett egy emberként tudunk kiállni.

–  Ebben az évben négy választás is lesz itt Romániában, Erdélyben. Hogyan tekint erre, mit gondol erről?

– Szerintem az etnikai alapú politizálásnak nincs alternatívája. Nincs alternatívája sem Erdélyben, sem máshol a Kárpát-medencében. Ahol nem így gondolkodnak, ott nincs a magyarságnak megfelelő szintű képviselete. Székelyföldön ilyen téren nincsenek gondok, de látjuk azt, hogy a szórványban, a nagyobb városokban a magyar szavazók egy része már román pártokra szavaz. Ha máshol is így kezdenek gondolkozni, nem lesz meg az az érdekképviselet, amelynek köszönhetően az elmúlt években jelentős eredményeket tudtunk elérni az oktatásban, kultúrában, térségfejlesztésben, a községeink és városaink fejlesztésében, fejlődésében. Mindezt annak köszönhetően értük el, hogy helyi, megyei és országos szinten is jelen van és erős az RMDSZ. Nyilván ott, ahol tömbben élnek a magyarok, nem mondom azt, hogy ne legyen más magyar szervezet, de a személyes véleményem továbbra is az, hogy egy nemzeti közösség nem bír el több pártot. Ha mégis több magyar párt létezik, meg kell találni annak a módját, hogy miként tudják egységesen, összefogással képviselni a magyarok érdekeit. Aki ezt nem érti meg, aki személyes kicsinyességből, személyes okokból nem tud összefogni, nem tud a magyarság ügye mellé odaállni, az azt fogja tapasztalni, amit nemrég a felvidékiek a legutóbbi szlovákiai választáson. És ez nem valamikor a régmúltban, tőlünk sok ezer kilométerre történt, hanem 2023-ban, a Felvidéken, ahol a 8,5 százalékos nemzeti közösség nem tudta elérni az 5 százalékos küszöböt a parlamenti bejutáshoz. A történet itt, Erdélyben is megismétlődhet, ha nem vagyunk következetesek, és nem gondolkodunk felelős magyar ésszel.

– Hogyan tekint a jövőbe?

– Ha az említett négy választásra gondolok, akkor pozitívan, mert bízom a magyar szavazókban és a magyar sikerben.

– És a nemzetpolitika jövőjét tekintve?

– Nemzetpolitika csak úgy képzelhető el, ha van folytatás. A folytatást, a magyar jövőt pedig a gyermekek és a fiatalok jelentik. Ezért minél több programunkat próbáljuk úgy alakítani, hogy a gyermekek és a fiatalok legyenek a fókuszban. Sokszor elhangzik, hogy a mai gyerekek, fiatalok mások. Ez nem igaz. Pontosan ugyanolyanok, mint mi voltunk, meg kell tudni őket szólítani. Ahogy láttuk itt, a madéfalvi veszedelem évfordulóján szervezett megemlékezésen is rengeteg gyerek és fiatal volt. Be kell vonni őket mindenbe, és ha elérjük őket, akkor a jövő jól formálható. Bizakodó vagyok.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!