A ruháktól a gyümölcsökig, az állatokig vagy épp a festményekig mindent kedvelek, ami a szivárvány színeiben pompázik. Jólesik rácsodálkozni a szép dolgokra, mert úgy érzem, hogy a színek kedvező hatással vannak a lelkemre, sőt, alkalomadtán a mentális jóllétemre is. Nemrég a húgommal úgy döntöttünk, hogy kalandozásra indulunk lelkünk bugyraiba, felkeressük a természet adta apró csodákat, s meglátogatjuk a Parajdi Trópusi Lepkeházat. A lepkeház sokak számára ismeretlenül csenghet, ami nem csoda, hiszen a mai értelemben vett trópusi lepkeház megjelenése közel harmincéves múltra tekint vissza. Habár az első építmény különlegessége az 1978-as megnyitása után nagy tömegeket vonzott az angliai Dorsetbe, a lepkeház intézménye a mai napig nem került fel a legnépszerűbb úti célok listájára.

Látva a parajdi lepkeházban szabadon repkedő lepkéket, kétségtelenül maradandó élményekkel tértünk haza. Az üvegház atmoszférája és a lepkék látványa sok szép pillanattal gazdagított bennünket. A lepkeházba belépve lenyűgözött a pillangók világának komplexitása, a rendkívül összetett és színes közössége, a lepkeház és a lepkék közötti összhang. Meglepetésünkre igazi trópusi környezet fogadott, ahol közel harminc hamisítatlan trópusi lepkefaj szabadon csapkodta a szárnyait körülöttünk, egy kis tóban pedig teknősbékák nyújtogatták felénk kíváncsian a nyakukat. A látogatónak érdemes felkészülnie arra, hogy valóban fullasztó az üvegházi levegő. A lepkék számára ideális környezet megteremtéséhez 30-35 Celsius-fokos hőmérséklet szükséges.
Nagyjából fél óra alatt körbesétáltuk a helyszínt, vigyázva, nehogy rálépjünk az igencsak barátságos pillangókra. Volt némi kihívás abban, hogy a lepkék meglehetősen nyughatatlan teremtmények, s csak néha pihentek meg egy-egy lédús gyümölcs közepére szállva. Egyébként egész idő alatt megállíthatatlanul kergetőztek a lepkeházban. Az ösvények mentén elhelyezett etetők telve voltak friss naranccsal, banánnal, szőlővel, almával és cseresznyével, ahol a dekoratív lepkék előszeretettel gyűltek össze. Az egész olyannak tűnt, akár egy mesevilág…

A lepkeház már önmagában is csodálatos élményt nyújt, de említésre méltó az is, hogy igencsak fontos szerepet játszik a természeti értékek megőrzésében. A repkedő csodák az állatvilág különleges példányai. Sajnálattal szereztem tudomást arról, hogy csak egy-két hétig maradnak életben, ezért a lepkeház üzemeltetőinek rendkívül nagy munkát jelent folyamatosan pótolni az elpusztult egyedeket. A bábok Közép- és Dél-Amerikából, illetve Afrika és Ázsia bizonyos tájairól érkeznek Parajdra, ahol később kibújhatnak a már kifejlett, tarkabarka pillangók.  
Ha valaki nem rabja az ilyen jellegű látnivalóknak, még az is jól tudja érezni magát a trópusi üvegházban. Amellett, hogy a lepkeház szemet és lelket is gyönyörködtető utazási célpont, jelentőségét elsősorban a természetvédelemben mutatja meg. Mint a városon élő emberek többsége, én is szomjazom a természetből fakadó harmóniára, és a lepkeház, a benne lévő trópusi légkörrel, éppen olyan helyre kalauzol, ahol emberi beavatkozással lehet megteremteni a természet csodáját.