Gázszivárgás, szeméttelep, omlásveszély

Bejan többek között arról beszélt, hogy a területen egy korábbi, eltemetett szeméttelep van, amelyből gázok törnek a felszínre: ahogy a helyszínről tudósító Székelyhon portál cikkében és videóanyagában is látszik, az egyik kitörési pontnál egy öngyújtóval lángra is lobbantja a szivárgó gázt. A portálnak azt nyilatkozta: már a patak csővezetékbe terelésének kezdetén felhívta a figyelmet, hogy a közelben egy illegális hulladéklerakó telepre bukkantak, a feltörő gáz és a patakba szivárgó csurgalék pedig súlyos környezetkárosító veszélyforrás lehet. (Bejan már akkor jelezte a sajtónak, hogy a csővezeték építése során egy illegális szeméttelepre bukkantak, amikor a Korond-patakot a vezetékbe terelték július 28-án – szerk. megj.)
A román köztelevíziónak, a TVR-nek Bejan továbbá kijelenti: „meg lehetett volna előzni a bányánál májusban megtörtént vízbetörést, ha időben szakszerű cselekvési tervet követnek az ezzel megbízott szervek”, de állítása szerint ezt hiába jelezte a Salrom Országos Sóipari Társaságnak. A Székelyhon riporterének azt is állítja: a bánya turisztikai részlege menthető, van olyan terület, ahová ki lehetne szivattyúzni a mélyből a sós vizet. A portál a Salromtól is kért és kapott válaszokat, a vállalat többek között azt közölte, a megoldást abban látják, hogy a Korond-patakot elvezessék jelenlegi helyéről, a Sószorosból: a cikk szerint a geotechnikai szakvéleményt már megkapták (amint az köztudott – szerk. megj.), a hidrológiai tanulmány készül. Megerősítették, amit korábban a Hargita Népével is közöltek: hogy álláspontjuk szerint a sós víz kiszivattyúzása jelenleg nem ajánlatos, illetve hogy zajlanak a vizsgálatok egy új kitermelési-turisztikai bányarészleg nyitásával kapcsolatosan. 

Geológus: kén-dioxid és metán tör fel

Paul Bejan kijelentéseire több reakció született a sajtóban és a közösségi médiában. Kovács J. Szilamér, a bányavállalat geológusa közösségi oldalán pénteken azt közölte, a gáz három eltömített mélyszonda mentén tör fel, és ez nem számít egyedi vagy rendkívüli esetnek. Mint írja, egy száz méter sugarú területen három fúrást végeztek, ezek mindegyikénél magas nyomású gázfelhalmozódással találkoztak. „A feltörő gázok közül a kén-dioxid és a metán gyúlékony, de az alacsony szintű áramlás miatt nem jelent veszélyt a környezetre.” Kovács szerint szó sincs biogázról, a meddőbe pedig „mindenhol keveredik illegális hulladék”, de az többnyire építkezési törmelék. 
A Hargita Népe megkeresésére Serfőző Antal hidrogeológus, a bányamentésben részt vevő szakemberek egyike azt mondta: a sótömzs körül számtalan gázfelhalmozódás lehet, amelyeket csak egy átfogó geológiai felméréssel lehetne beazonosítani. 

– A sótömzs tulajdonsága, hogy alakjából és tulajdonságaiból eredően úgynevezett „csapdákban” megreked körülötte a gáz. Jelenleg nem tudni, hogy a sótömzsben milyen rétegeket mosott ki a víz, és hogyan érinti ez a karsztréteget

– fogalmazott, megerősítve Kovács kijelentését, hogy biztosan nem biogáz tör fel a patakmeder közelében.

Polgármester: Parajd nem a konfliktusban érdekelt

Nyágrus László, Parajd polgármestere lapunknak a történések kapcsán úgy fogalmazott: a csütörtöki sajtótájékoztatót nem a tények közlése érdekében, hanem a kivitelező és a Salrom közötti nézeteltérés okán tartották, mivel a csővezetéket máig nem vette át a sóvállalat. Az elöljáró szerint a sajtóban megjelent nyilatkozatok egyre kevésbé fedik a valóságot, ellentmondásosak, és csak kárt okoznak. 

– Mi azon dolgozunk, hogy turisztikai és gazdasági szempontból újra élhető és erős legyen a község. Minden olyan médiamegjelenés, ami arról szól, hogy a terepmunkát végző kivitelező a sóvállalatot hibáztatja és fordítva, miközben feltörő gázokat gyújtogatnak, csak árt és nehezíti ezt a munkát

– fogalmazott Nyágrus. A csővezeték átvételéről a sóvállalatot is kérdeztük, amint válaszolnak, visszatérünk a témára.