Hirdetés

Kérdezzük meg az észteket!

Asztalos Ágnes
Becsült olvasási idő: 2 perc

Bemutatták a 2022-es PISA-eredményeket. A nemzetközi vizsgálat célja ugyebár felmérni, hogy a közoktatást hamarosan elhagyó 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, készségekkel, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek. Vizsgálja a szövegértést, az alkalmazott matematikai és természettudományos műveltséget. Nem tanulmányi eredményeket mér, hanem azt, hogy a fiatalok mennyire „vannak készen”. 


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!

Hirdetés


Nos, a hazai eredmények tulajdonképpen nem lettek rosszabbak, mint a legutóbbi, 2018-as felméréskor. Ezt minisztériumi szinten igyekeztek is hamar sikernek betudni, mondván, hogy az oktatási rendszerünk rugalmas ellenállóképességét bizonyítja, hogy a koronavírus-járvány ellenére sincs nagy romlás. Nincs. Továbbra is a 81 részt vevő ország átlaga alatt teljesítettünk, és csak Bulgáriát tudjuk megelőzni az uniós országok listáján. A 15 évesek közel fele ezúttal is funkcionális analfabéta, azaz épphogy megtanult írni-olvasni, de írásban kifejezni magát és szöveget értelmezni már nem képes. És éppen ezért az összes területen gyengén teljesít, mert nem érti meg sem a hétköznapi matematikai feladványt, sem a tudományos jelenségekre vonatkozó feladatokat.
Még szomorúbb, hogy Romániában nőtt a különbség a gazdagabb és szegényebb diákok teljesítménye között, az előbbiek 132 ponttal értek el jobb eredményt, míg a felmérésben ez az átlag 93 pont. 
Miért kéne érdekeljen minket ez a „nyugati hóbort?” – hallani, olvasni a felmérés kapcsán. Például azért, mert tetszik, nem tetszik, a legjobbak éppen azok az országok, amelyek gazdasági szerepe és ereje jelentős. A távol-keleti országok rendre az élvonalban végeznek, Európából pedig például Hollandia, Dánia, Belgium, az Egyesült Királyság, Írország, Finnország stb. ért el nagyon jó eredményt, pont azok az országok, ahová a romániai fiatalok epret, spárgát szedni mennek. Legyinteni azért is kár, mert a lesújtó eredmények rólunk is szólnak, a magyar anyanyelven tanulók nagy részét Hargita megyéből válogatták be, 21 iskolából.
Európában az abszolút győztes ezúttal is Észtország. Ugyanúgy posztkommunista ország, ráadásul csak 1991-ben lépett ki az összeomló Szovjetunióból. És mégis ott tart, ahol, a világranglistán is előkelő helyen áll. Nem kéne megkérdezni az észteket, hogy hogyan csinálták? 



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!