Furcsa egy teremtés a gőg. Nem szoktuk a jó tulajdonságaink közé sorolni, és általában haszontalan is a maga nyomorában. Mert kétség sem fér hozzá, hogy a gőg víztükre a nyomornak, és persze ez csak a jéghegy csúcsa, mert ahol nyomor van, ott zsarnokság van, és ahol zsarnokság van, ott nem lehet róla beszélni. 
Nemrég egy ifjú, alias facebookos Vitéz Mihály posztolta, hogy felkapaszkodott a Jézus Szíve kilátóra, ahol meglengetve a főszíneket, kikiáltotta Románia Erdélyhez csatolását. De Küküllői János, a Zelea Codreanu-utód is aktivizált, miután bepácolta az ünnepre házi Miorițáját: ki is dobta volna a Kölcsey-szobor szemét, ha nem lett volna eleve vak. Ez ugyan korábban történt, de a nemzeti zászlójóváhagyó bizottság főpohárnoka, Tanasze Dán is magasabbra tetette egy iskola román névtábláját – orvosilag igazolt diszkuszra hivatkozva nem tud hajolni. 
Küküllői Zelea Codreanu korábban is próbált anschlusszolni a román nemzeti nagyfejedelem támogatóival – akik csak a gyermekeiket voltak hajlandók a Gálfi Fatherlandba küldeni, attól tartva, hogy a cekendi székely hadtest megsemmisíti őket – már máshogy állnak, egyre több kulákot és szteroidos vasgárdistát toboroznak, visszafoglalni az apacsontokban gazdag konglomerátumot. 
Az istenadta nép hol a Csonkavár, hol Cotroceni árnyékában megpihenve gyapját szorosan egymáshoz nyomja, és kivár. Kis patáikkal mereven kapaszkodnak a konglomerátumba, de az csúszik, út nincs, min állni, karok, mivel kapaszkodni, csak a kis körmök, amiket nyíráskor levágtak. A királyok szerencséjükre még trónon vannak, a hűbéresi rendszer posztolja a húsvéti vigíliát, Ion marsallnak pixelekben adják a töltött bárányt, a gárda emberei viszont nem nyugszanak. 
Facebookos Vitéz Mihály brigadérjai aktívan uszítanak szokásos platformukon: templomukban kardokkal támadták meg őket székelyek. Alig pár percen belül a szent sír pang az ürességtől. Jézus posztol: Feltámadtam! – nincs válasz. Újra posztol: Üdvözlégy nektek, én vagyok! – nincs válasz. Újra posztol: Hahó, van itt valaki? – semmi válasz. A megváltó odamegy az oltár melletti perselyhez és felrúgja, a fémaprók szanaszét gurulnak a templomban, a csörömpölésből csak annyi szűrődik ki: 
– Bevégeztetett.
(A leírtak bármiféle kapcsolódása a valósághoz csupán a véletlen műve.)