Még öt nap, és megkezdődik a jégkorong Erste Liga 2026/2027-es idénye, ahol négy erdélyi csapat mellett hat magyarországi alakulat lép jégre a bajnoki címért. A liga 2008-as alapítása óta összességében az erdélyi csapatok uralták a mezőnyt, és ez főként az utóbbi hat idényre igaz, hiszen a 2019/2020-as idény óta megszakítás nélkül Erdélybe került a trófea. A 2000-es évek elején a Csíkszeredai Sportklubnak állt a zászló, 2023-tól viszont a Brassói Coronának és a Gyergyói Hoki Klubnak – a legújabb szezonnak címvédőként vágnak neki a gyergyóiak.

A magyarországi választások után nehéz helyzetbe kerülő, az előző kormányokkal szoros együttműködésben lévő támogatói kör megroppanásával a GYHK már nem rendelkezik olyan erős csapattal, mint korábban, ám meghatározó játékosait sikerült megtartania, akik mellé tehetséges, lelkes fiatalok kerültek. Sok pénz helyett harcos szív – a piros-fehérek bebizonyították a Szuperkupa-döntőben is, hogy képesek felvenni a harcot a játékoskeretet elnézve jóval erősebbnek tűnő Brassóval. Azzal a Brassóval, amely az igazolásokat tekintve felfelé lóg ki a jelenlegi Erste Liga-mezőnyből. Amellett, hogy senki sem távozott a nyáron, a Corona tovább erősítette a keretét: leigazolták a magyar válogatott Mihály Ákost, na meg a honosított román válogatott Haaranent és Mesikamennt – csoda lesz, ha nem ők nyernek mindent jövőben.

A Csíkszeredai Sportklub megtartotta rutinos hazai magját, a kerethez viszont jórészt tapasztalatlan fiatalok csatlakoztak. Melnyicsuk mellé eddig egyetlen légiós érkezett: a GYHK-ból ismert Vayrynen. A keret sovány, főleg hátul tűnik instabilnak, de a gólvágók is hiányoznak. Véleményem szerint a középmezőnyben végezhet a Sportklub, akárcsak a Háromszéki Ágyúsok, akiknek keretük rutinos rókákból és sikerre éhes, ám tapasztalatlan hazaiakból áll.

A magyarországi csapatok háza táján nagy volt az átrendeződés. Az áprilisi választások után bejelentett sporttámogatások átvilágítása, illetve a jövőbeni támogatási rendszer esetleges megváltoztatása bizonytalanságot szült – nem csupán a jégkorongban. Egyelőre egyetlen klubvezetés sem látja tisztán és világosan, miként és főleg miből fognak gazdálkodni, milyen állami források lesznek elérhetők, ezért mindenhol igyekeztek takarékoskodni, és főként fiatalokra építeni. A magyar bajnok BJAHC, vagy az Újpest, a DVTK és a Debrecen megtartotta játékosai zömét, a Dunaújvárosi Acélbikák viszont jelentős változáson ment keresztül, nagy volt a játékosmozgás a klubnál – az acélváros sportéletére mostanság egyébként különösen igaz a bizonytalanság. A FEHA19 mindig „sötét ló”: akadémiai csapatról lévén szó, rendszerint az alapszakasz második felére forrnak össze – egyelőre megválaszolhatatlan kérdés, mekkora erőt képviselnek majd az új idényben.

Mindent egybevetve, várhatóan idén is Erdélybe kerül a bajnoki arany, melynek legfőbb várományosa a nagyon erősnek tűnő Brassói Corona, melynek eltökélt célja, hogy a nemzetközi porondon is maradandót alkosson. A Kontinentális Kupában sok sikert kívánunk a Cenk alattiaknak, az Erste Ligában és a hazai bajnokságban viszont az utolsó percig reménykedünk, hogy Csíkszereda vagy Gyergyószentmiklós elcseni a koronát a Corona elől.