Túlterhelt diákok, magas óraszám, túl kevés hasznos információ, nem túl hatékony számonkérési módok – csak néhány a jelenlegi romániai oktatási rendszer hibáiból, amelyeknek következményeit szülőként nap mint nap látom. A mesterséges intelligencia korában nevetségesnek tűnik, hogy némelyik intézményben még mindig szövegek „magolását” kérik a diákoktól, vagy előszeretettel alkalmazzák a rövid írásos felmérést a szóbeli feleltetés helyett. Ez utóbbi következtében később csodálkozunk, ha a gyermek egy egyszerű kérdésre sem képes válaszolni idegen nyelven…
Amennyiben lehet hinni az ígéreteknek, az új kerettanterv némileg megváltoztathatja az oktatás menetét, valamivel nagyobb szabadságot adva a tanárnak, s rajta keresztül a diáknak is abban, hogy olyasmivel foglalkozzon többet, amiről úgy gondolja, hasznát is veszi a későbbiekben. Eszerint az iskolák alakíthatják egyes tantárgyak óraszámát a tanintézmény igényeinek és a diákok érdeklődésének megfelelően. És ez még nem minden: minden évfolyamon oktatni kell információs és kommunikációs technológiákat, kiemelt szerepet kap a tanácsadás és a pályaorientáció, valamint a testnevelésóra is minden évfolyam órarendjében szerepel majd. Az eddigi gyakorlat nagyon sok esetben mutatott hasonló példákat: rendszerint a torna- és a rajzórákat kérték el azok a román- és matematikatanárok, akik úgy gondolták, hogy több időre van szükség ahhoz, hogy azt a rengeteg információt a diákok fejébe préseljék. Így elmaradt a mozgás – ami feltehetően javította volna az agyi vérkeringést, és ezáltal jobb hangulatot is hozott volna -, nemkülönben a kreatív tevékenységek, amelyekre sok pedagógus (és szülő) szerint amúgy sincs szükség. Az új kerettantervet akár így is lehet értelmezni, de nyilvánvalóan lehetőséget ad egy teljesen új szemléletmódra is, amelyben kicsivel hátrébb szoríthatják a tárgyi tudás megszerzését az intézmények és teret adhatnak más képességeknek is. Mert valójában mindenkinek érdeke lenne, hogy motivált, kevésbé rosszkedvű diákok töltsék meg az iskola padjait, tekintettel arra, hogy az ő véleményük, világlátásuk határozza meg a jövő társadalmának képét. 

Az új kerettantervet 2026-tól vezetik be: akik ekkor kezdik a középiskolai tanulmányaikat, szerencsés esetben már több segítséget kapnak a pályaválasztásban, több olyan órán vehetnek részt, amely igazán érdekli őket, így a tanulmányi eredményeik is pozitív irányba mozdulhatnak el. A reform ugyanakkor változásra és változtatásra képes pedagógusokat, intézményvezetőket feltételez, akik meglátják az ebben rejlő lehetőségeket és nem fognak meghátrálni az újítások előtt. Bár a kerettanterv reformjához nincs köze, a megoldáskereséshez viszont annál inkább annak a gyergyóalfalvi tanintézménynek a példája, ahol délutánonként alternatív románnyelv-oktatást vezettek be. Az évtizedek óta hangoztatott problémára, miszerint a székelyföldi gyermekek jelentős hátránnyal indulnak a vizsgákon és az életben a nyelvi korlátok miatt helyi szinten kerestek megoldást, és önkormányzati támogatással, nyelviskolai módszertannal igyekeznek új alapokat teremteni, megszüntetni egy problémát. Ettől kezdve a változás lehetősége mindenki számára adott…