Minden európai uniós ország maga felelős az oltási rendje kialakításáért, ennek megfelelően számos tagállamban kötelező a gyermekek beoltása. Máshol, mint például Romániában is, a stratégia továbbra sem teszi kötelezővé a védőoltásokat – mint ahogy ezt legutóbb egy tavaly őszi megszólalásával az egészségügyi miniszter ismételten megerősítette. A szaktárca arra alapoz, hogy az egészségügyi intézmények és maguk az orvosok tájékoztassák megfelelően a lakosságot, emellett pedig egészségnevelő kampányok indításával reméli elérni, hogy az országban nagyobb legyen az átoltottság a fertőző betegségekkel szemben. 
Ezek az egészségnevelő kampányok azonban térségünket biztosan nem érték el, az egészségügyi miniszter bejelentését követően nem indult felvilágosító program az oktatási intézményekben, de szélesebb körben sem találkoztam a védőoltások témájában szervezett előadással. Megkérdeztem a megyei népegészségügyi igazgatót, jól látom-e, hogy a tárcavezető által emlegetett egészségnevelő programok elmaradnak?

– Igen, jól. Tudja, miben merül ki? Az országos közszolgálati televízióban bejátszott három, pár másodperces reklámban – mondta. 
Ráadásként az egészségügyi szakembertől azt is megtudtam, hogy Maros megyében az egyik oltásellenes szervezet a minisztériumnál hatékonyabb módszert talált nézetei széles körű ismertetésére: jelentős számban vásárolt ugyanis köztéri hirdetőtáblákat, amelyeken az oltások ellen kampányol. 
Közben azt se felejtsük el, hogy alig egy hónappal azt követően, hogy bejelentik: Romániában 2030-ig nem kötelező a gyermekek védőoltása, súlyos kanyarójárvány alakul ki az országban. A tárcavezető pedig sajnálkozva megállapítja, a járvány tombolásának az az oka, hogy sok a beoltatlan gyermek… Ráadásul nem ez az első eset, amikor súlyos kanyaró­járvánnyal kell szembenézni: hat évvel korábban, 2017-ben az Európai Unióban kiugróan sok, konkrétan 14 451 kanyarós megbetegedést jelentettek – az esetek csaknem háromnegyedét Romániában és Olaszországban regisztrálták. 
Összegezzünk: bár az érvényben lévő egészségügyi stratégia szerint nincs szükség arra, hogy jogszabállyal kötelezzék a gyermekkori védőoltásokat, mert megoldja ezt a megfelelő szintű tájékoztatás, az országban nem valósul meg az az egészségnevelő program, ami valóban tisztázhatná a védőoltások fertőző betegségekkel szembeni hatékonyságát és járványmegelőzési szerepét. Arról már nem is beszélve, hogy – Hargita megyében is tapasztaljuk ezt – folyamatosan akadozik az oltóanyag-ellátás, vagyis ha az orvosok eleget tesznek a minisztérium részéről érkező elvárásnak, és meggyőzik a szülőket, hogy oltassák be a gyermekeiket, akkor sem biztos, hogy éppen van, amivel.  
A probléma forrása tehát, ami országos szintű járványt okoz, és veszélyezteti a lakosság általános egészségügyi jólétét, az, hogy sok a beoltatlan gyermek. Azokat a megoldási képleteket azonban, amelyek megszüntethetnék a jelenséget – például a védőoltás kötelezése, vagy egészségnevelő programok indítása, az oltóanyag folyamatos biztosítása –, nem alkalmazza a minisztérium. 
És ezt azért eléggé pökhendi dolog stratégiának nevezni.