A térségben dolgozó újságíróként munkám része, hogy nyomon kövessem a környező településeken elinduló beruházásokat. Többségük uniós forrásból vagy kormányprogram támogatásával valósul meg, számos közülük az oktatási intézmények energetikai, mások a községi utak és a civil infrastruktúra egyéb elemeinek korszerűsítését szolgálják. Az újságnál mindegyik projekttel kapcsolatosan oda szoktunk figyelni arra, hogy a kivitelezés fázisába érő beruházásnak milyen hosszúságú az ütemterve, vagyis, hogy az adott épület felújítását vagy az újonnan épülő létesítményt az előzetes megvalósíthatósági tanulmány, kivitelezési terv és egyéb, a szakemberek által kiállított dokumentumok szerint mennyi időn belül kell elkészítse az a szakcég, amely erre szerződést nyert az érintett önkormányzattal, szövetséggel, civil szervezettel, aki a pályázat lebonyolítója.

Az elmúlt egy évben azonban, míg a különböző projekteket figyeltem, rá kellett jönnöm, hogy ez az ütemterv nagyon képlékeny, szinte azt is mondhatnám: egyáltalán nem mérvadó, hiszen számos olyan példát látok, ahol a megadott határidőn túl dolgoznak a beruházáson. Ezt a határidőt ugyanis egy előre nem látható probléma, a kivitelező távolmaradása – mert erre is van példa – és ki tudja, hogy még milyen okokból újból és újból felülírják. Ahogyan az egyik polgármester mondta, a projekt sikeressége nagymértékben függ attól, hogy milyen kivitelezőt talál az önkormányzat – de ez a kérdés is szerteágazó. Hiszen van, amikor több a jelentkező, és lehet válogatni, máskor ez sem adott, illetve olyan projekt is van, ahol központilag határozzák meg a kivitelező céget.
A rendszer tehát első látásra szervezettnek és után­követhetőnek tűnik – ami pont annyira igaz, mint az ellenkezője. Gondoljunk csak – és akkor konkrét példát is hozok – a csíkszentimrei községi utak korszerűsítésére, ami a tervezetthez képest több évig elhúzódott, de szintén egy érdekes példa erre a csíkszeredai Micimackó óvoda felújítása, ami nemhogy a kivitelezési ütemtervét, de a pályázati ciklus határidejét is túllépte, és az önkormányzatnak kérnie kellett a projekt áthelyezését a 2021–2027-es uniós finanszírozási ciklusba. 
Mitől függ tehát a projekt lebonyolításának sikeressége? Ez sem egyértelmű, mert láttam olyan beruházást, ahol a pályázó nem fogadta el az Országos Befektetési Ügynökség típustervét, és egy új megvalósíthatósági tanulmánnyal és erre kiírt versenytárgyalással nyerte meg a projektet. Mások a kivitelezőre panaszkodnak, és annyit tudnak tenni, hogy mindaddig nem fizetik ki a munkálatok teljes értékét, amíg nem megfelelő annak a minősége. De ne felejtsük el, van, ahol az önkormányzat peres eljárás után sem tudja behajtani a licitnyertes cégen az elmaradt vagy rosszul kivitelezett munkálatot, példa erre a csíkszeredai József Attila Általános Iskola felújításának ügye.
Mindezek mellett is jelenleg ezek a pályázatok nyújtják a legtöbb – esetenként egyetlen – lehetőséget a térség infrastrukturális fejlesztésére, így annak minden nyűgével és kiszámíthatatlanságával együtt vállalják a lebonyolítását az önkormányzatok – és teszik ezt addig, amíg még egyáltalán elérhetők az ilyen finanszírozási források. Mert közép- vagy hosszú távú tervezés helyett kénytelen mindenki úgy kalkulálni, mint a projekthatáridőkkel: bár kezdődjön el, s aztán meglátjuk…