„Székelyföldnek soha nem lesz autonómiája” – jelentette ki tavaly februári látogatásán Marcel Ciolacu miniszterelnök, aki a Szociáldemokrata Párt (PSD) Hargita, Maros és Kovászna megyei szervezeteinek tisztújító és választásokat előkészítő gyűlésein vett részt. A kormányfő azt is mondta, soha nem támogatna olyan törvényeket, amelyek előnyben részesítenék valamelyik etnikai közösséget. E kijelentések apropóján akkor a madéfalvi Siculicidium-emlékműhöz hívta a román miniszterelnököt Tánczos Barna. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikusa, jelenlegi pénzügyminiszter a találkozón elmondta: Székelyföld létezett és létezni is fog, illetve átadott két, Székelyföldről szóló román nyelvű könyvet is. És mint a mesében: telt-múlt az idő, és elérkezett 2024 októbere. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) ekkor iktatta a közigazgatási átszervezésre vonatkozó tervezetét, amely hátrányos helyzetbe hozta volna a székelyföldi megyéket. Szóval tavaly februártól nemhogy előreléptünk volna a magyar autonómiatörekvésben, hanem inkább attól kellett tartanunk, hogy belátható időn belül Gyulafehérvárra kell utaznunk ügyeinket intézni. Aztán a választási szuperév végén az egyik nagy hír az volt, hogy miután az államelnök-választás első fordulójából a függetlenként induló Călin Georgescu, illetve Elena Lasconi, az USR elnöke jött ki győztesen, az utóbbit támogatja a magyar érdekvédelmi szövetség.

Mondhatni, Elena Lasconi nagyvonalú gesztust is tett, hiszen ennek apropóján szorgalmazta a közigazgatási átszervezésre vonatkozó törvénytervezet visszavonását. Sokan örültünk, és annak is, hogy videóüzenetét magyar felirattal is ellátták. Aztán ismét gyorsan változott a helyzet, a politikai csörte folytatódott és folytatódik. Hétfőn már a régi-új kormányfő jelentette be, ismét napirendre kerülhet Románia közigazgatási átszervezése, és azt szeretné, ha a februárban kezdődő ülésszakban a parlament megvitatná a törvénytervezetet. Még nem tudni a pontos elképzeléseket, de nem kizárt, hogy az érdekvédelmi szervezetünk, akár a közösségünk is fel kell emelje a hangját azért, hogy a székelyföldi megyék megmeneküljenek a más megyékbe való beolvasztástól. Figyelembe kell venni ugyanakkor azt is: gazdasági szakértők és gyakorló polgármesterek is egyetértenek abban, hogy egy átgondolt átszervezés elősegítheti az ország kiegyensúlyozottabb fejlődését. Különben jól látni, hogy az ország regionális egyenlőtlenségei jelentős problémát jelentenek: míg Bukarest és néhány nagyobb város gyors ütemben fejlődik, addig számos vidéki térség gazdasági lemaradással küzd. Az Európai Unió forrásainak hatékonyabb felhasználása szintén fontos érv az átszervezés mellett. Az új régiók jobban igazodhatnak az EU politikájához, ami növelheti a pályázatok sikerességét és az uniós pénzek hasznosulását. Egyébként erre jó példákat láthattunk, amikor egyes önkormányzatok különböző fejlesztési társulásokba tömörülve kezdtek nagy beruházások megvalósításához. 
Meglátásom szerint Románia közigazgatási átszervezése valódi fordulópont lehet az ország számára. Ha jól átgondolt és átlátható folyamat során valósul meg, akkor hozzájárulhat az adminisztratív hatékonyság növeléséhez, a gazdasági fejlődéshez és az egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Azonban a reform sikerének egyik záloga az átszervezésben érintett közösségek érdekeinek tiszteletben tartása. Az átszervezés nemcsak technikai vagy gazdasági kérdés, hanem az ország jövőjének alapvető irányáról szóló döntés is. Az erőnk, türelmünk, kitartásunk legyen állandó ebben az évben is!