Megírtuk a héten, hogy megyénkben is évről évre növekszik a teherbe esett kiskorú lányok száma. Ezen a téren egy cseppet sem maradunk el az országos trendtől, Románia rendszerint az első helyeken végez Európában, amikor a kiskorú anyák arányát vizsgálják. Eközben továbbra sincs szakszerű szexuális nevelés az iskolákban. Mert a román ortodox egyház nagy egyetértésben a magyar egyházakkal, meg az AUR-szerű alakulatokkal, nagy hangon tiltakozik a tanügyminisztérium bármiféle ilyen terve ellen. Mintha valami párhuzamos valóságban élnének, nem látnák az előbb említett statisztikákat, nem látják a mögöttük újratermelődő nyomort és szenvedést, nem látják a pornófüggő kis tiniket, a valós információk nélkül traumatizálódó fiatalokat, a sok erőszakot, és így tovább… De legalább félnek és féltenek rendesen. Mégpedig a gendermumustól. 
Egyik hazai portál összeszedte, hogy mit tanulnak szexuális nevelés, egészségnevelés órákon a nagy-britanniai iskolások. Elemiben például az egészséges és biztonságos emberi kapcsolatokkal foglalkoznak, azzal, hogy hogyan kommunikálják saját határaikat és hogyan tiszteljék másokét, az internetes biztonsággal is, és igen, bátorítják az iskolákat, hogy a különböző családtípusokról és az azonos neműek közötti kapcsolatokról is beszéljenek. A menstruáció is terítékre kerül, mert fontosnak tartják, hogy még a megjelenése előtt tájékoztatást nyújtsanak. A nagyobbaknál már olyan témák is bejönnek, mint az egyetértésen alapuló szexuális kapcsolat, a szexuális kizsákmányolás, az online abúzus, a kényszerítés és erőszak, az erőltetett házasság, a családon belüli bántalmazás, és az, hogy mindezek hogyan befolyásolják a jelenlegi és jövőbeli kapcsolatokat. Az angliai iskolások életkoruknak megfelelő és befogadó módon tanulnak tényeket a szexualitásról, a szexuális egészségről, a nemi identitásról és törvényekről, így egyenlő esélyük nyílik a stabil és egészséges kapcsolatok jellemzőinek felfedezésére, a fő célkitűzés a testi egészség mellett a mentális egészség fontosságának a hangsúlyozása. 
Svédországban általában az iskola ötödik, nyolcadik és kilencedik évében fókuszálnak a témára. Ötödikben a pubertás biológiai, pszichológiai jellemzői, a test átalakulása és az önkielégítés is szóba kerül, a 14 éveseknél már a szexuális úton terjedő betegségekkel is foglalkoznak, míg egy évvel később az egészséges kapcsolatok jellemzőire kerül a hangsúly. Az oktatás a gyerekek érdeklődéséhez, kérdéseihez igazodik, és játékos elemekkel, csoportos foglalkozásokon át történik. Ja, és ami nagyon fontos: a pedagógusok szakszerű képzést kapnak ezen a téren (is), és egyáltalán nem ideológiai alapút, hanem szigorúan tudományos alapokon álló oktatáson vesznek részt, éppen azért, hogy a lehető leghatékonyabban és a gyermek érettségét, személyiségét a lehető leginkább tiszteletben tartva adhassák át az egészséges életvitelhez szükséges tudást.
Nálunk elvileg csak szülői beleegyezéssel lehet valamiféle egészségi nevelést tartani az iskolákban, és kifejezetten csak és csakis a szexuális úton terjedő betegségek és a kiskorú terhességek megelőzése céljából. És persze virágnyelven, hogy nehogy valamely szülő érzékenységét megsértse a pedagógus, az teljesen mindegy, hogy a gyermek érti-e vagy sem, amit hall. A szexuális nevelés sikerességi rátája ott van az írás elején, a terhes kislányok számával kifejezve. 
Ha továbbra is ennyire átpolitizálják a témát, ebben az - elvileg – szekuláris demokráciában továbbra is ennyire teret engednek az egyházaknak a kérdésben, az iskolákban lassan már a szex szót sem merik kiejteni a pedagógusok, mert rettegni fognak a következményektől. És a diákok? Hát, kérem szépen, ők – ha tetszik, ha nem – ivaréretté válnak, maszturbálnak, szexelnek, pornót néznek, lehet, hogy megbetegednek, terhesek lesznek, az egész csak a jó szerencsén múlik.