– Az elmúlt években melyek voltak a legfontosabb beruházások? És ilyen téren még milyen hiányosságok vannak?

– Amikor 2016-ban átvettük a község igazgatását, nem örököltünk semmilyen beruházást, semmilyen folyamatban levő projektet. Még fejlesztési stratégiája sem volt a községnek, és azzal kezdődött a munkánk, hogy a közvagyonban levő területek tulajdonjogát tisztáztuk, telekkönyveztettünk. Az évek során azon dolgoztunk, hogy ezeket a hiányosságokat pótoljuk, de ez nagyon hosszú folyamat. A legfontosabb beruházásokra kitérve: ilyen a gázvezeték kiépítése, amely több mint ötmillió eurós beruházás volt, már majdnem kész van, jövő tavasszal lesz elérhető a szolgáltatás. A csatornahálózat kiépítésének indítását is nagyon várjuk, mert emiatt sok útjavítási munkának nem tudtunk nekifogni. Ezért remélhetőleg jövő ilyenkor munkateleppé válik a község, ráadásul tizenkét utcát szeretnénk leaszfaltozni az Anghel Saligny programmal, és még egy pályázatunk nyertes lett a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynökségnél (AFIR). Versenyt futunk a dokumentációkkal és a beruházások kivitelezésével is, a jövőre nézve ezek a legfontosabb terveink.

– Több, a község közösségi életében fontos épületet is felújítottak az elmúlt években – mit sikerült befejezni, és hol van még teendő?
– A csíkszentsimoni kultúrház kész van, már itt tartják a fiatalok a tizennyolc évesek bálját, és a fúvószenekar is visszaköltözhet. A kultúrotthon hatvan éve nem volt renoválva, de most teljesen megújult, és egy korszerű, jól felszerelt épületet használhatnak a lakosok. A csatószegi kultúrotthon korszerűsítése késik, mert statikai problémák miatt le kellett bontani és teljesen újjá kell építeni, amire nem számítottunk. Fontos az egyházi épületek fenntartása és karbantartása is, az elmúlt időszakban sikerült felújítani a csíkszentsimoni templomot, Csatószegen pedig a ravatalozó épületét korszerűsítettük. Az iskolaépületeket is folyamatosan karbantartjuk: nemrég felújítottuk a csíkszentsimoni iskolaépületet, korszerűsítettük a berendezést, így a gyermekek csillagvizsgálót és VR-szemüveget is használhatnak az iskolában. Ráadásul szep­temberben elkezdődik a meleg ebéd program, a diákok a felújított művelődési otthonban fognak ebédelni.
Bár nem épület, de megemlítem, hogy az elmúlt évben az Olt melletti mezőgazdasági területeken levő árkokat takarítottuk ki, mert az a rész lápos, és a belvíz sok kárt okozott a gazdáknak. Ezzel a munkával már harminc éve tartozott az önkormányzat a helyi gazdáknak.
Visszatérve, a családorvosi rendelőt is sikerült teljesen felújítani, így a két családorvos, a két fogorvos és a logopédus korszerű épületben fogadhatja a pácienseket. Az elmúlt időszakban nagy hangsúlyt fektettünk a község lakosainak egészségügyi ellátására, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatósággal való együttműködésnek köszönhetően már második éve működik az iskolaorvosi asszisztensi szolgáltatásunk, és májusban indult el a közösségi asszisztensi szolgáltatás. A közösségi asszisztens elsősorban az idősek, kisbabák, kismamák egészségügyi állapotára figyel, és a roma közösségekben is segít.

– A községben utcagyűléseket tartottak az elmúlt hetekben. Milyen eredménye van ezeknek a fórumoknak? 

– A beszélgetések fő témája az volt, hogy mikor lesz gáz, de más kérdések is szóba jöttek. Több mint ötszáz lakossal beszéltünk személyesen az utcagyűléseken. Azért tartom fontosnak ezeket a beszélgetéseket, mert a községházából esetleg nem mindig látjuk, hogy milyen igényei vannak a lakosoknak, és azt, hogy kinek milyen észrevételei vannak a közvetlen környezetével kapcsolatban.

– Milyen a közösségi élet a községben?

– Kilencvenhárom tagú fú­vós­zenekarunk van, mintegy hetven gyermek tagja a néptánccsoportnak, és nagyon sokan sportolnak, a sportcsarnok reggeltől estig tele van. Napközben testnevelésórákat tartanak ott, délután labdarúgóedzéseket és a kis hokistáknak szárazedzéseket. Huszonnégy tagú biatloncsapat van a községben, és lovasoktatás, lovastorna is zajlik a Szent László Gyermekvédelmi Központban.
A községi könyvtárban minden hónapban szervezünk olyan előadásokat, amelyekről úgy gondoljuk, hogy érdekes lehet a lakosok számára. A Könyvtár Akadémia már megszokottá vált, például orvosokat, pedagógusokat hívunk, akik előadást tartanak. A rendezvényeinken mindig sok résztvevő van, a szervezésbe sem kell külső személyt bevonnunk.
Megemlítendő, hogy a községben van egy aktív nyug­díjas­csoport, akiknek minden évben ünnepséget szervezünk az idősek napjára. Ugyanígy a gyermekeknek is kedveskedünk a gyermeknapon, és minden évben egy jól felszerelt, jó minőségű iskolatáskával ajándékozzuk meg az első osztályosokat.  

– Milyen közösségi rendezvények kapcsolódtak össze a község nevével az évek során?

– A Gazdanapokat említeném, amely közösségi ünneppé vált, a térségből mindenhonnan érkeznek résztvevők. A hagyományos ünnepeinket is megtartjuk minden évben, ezek közül a Csatószegi Csürközési Napot emelném ki, amely helyi jellegzetességünk. Kisebb rendezvényeink is vannak, nótaesteket szoktunk szervezni, amelyen zenészekkel, idősekkel és fiatalokkal együtt népdalokat énekelünk. A Tiltott Fesztivál és a Manufaktúra évente ötvenezer látogatót vonz a községünkbe, és ezt is ki kell használnunk.

– Korábban tervben volt, hogy telket vásároljanak, amelyet olyan fiataloknak adnának, akik a községben szeretnének házat építeni. Ezt sikerült megvalósítani?

– Nekifogtunk, de a területtel kapcsolatban jelenleg zajlik egy per, ami akadályozza ezt a folyamatot. A szándékunk továbbra is az, hogy lehetőséget adjunk a fiataloknak az itthon maradásra. Sok kisgyermekes család van a faluban, jelenleg összesen kétszáz hároméves kor alatti gyermek van a községben, és közel ötszáz gyermek tanul az Endes József Általános Iskolában. Éppen ezért bölcsődét szeretnénk építeni, mert azt látjuk, hogy van is és lesz is erre igény. Ami viszont nagy hiányosság, az egy közösségi tér a tinédzsereknek, ezért létrehoznánk egy olyan helyet, ahol találkozni, beszélgetni tudnak.

– Milyen terveik vannak még a jövőre nézve?

– Sok tervünk van, most egy körvonalazódót említek: szeretnénk, ha Szentsimonban is – és nem csak a városban – lenne helyi lakosság-nyilvántartó közszolgálat, vagyis ha a faluban működne anyakönyvi és személyi nyilvántartó osztály. Ha minden jól megy, ezt meg is tudjuk valósítani, és a községbelieknek nem kell Csíkszeredába utazniuk ilyen ügyek intézése végett. Erre a célra már megvásároltuk az épületet, azt reméljük, jövő tavasszal már működni fog a szolgáltatás. 

Comandat de UDMR; Realizat de Editura Hargita Népe; Cod AEP: 23240001. 

(X)