– Szép eredményeik vannak a hamarosan végéhez közelítő mandátumban, de ha arra kérem, hogy egyetlen tételt emeljen ki, mit mond: a városfejlesztés területén mi volt a legfontosabb lépés?

– Tusnádfürdőn már a korábbi években kiépült egy új ivóvíz- és szennyvízhálózat, de az akkori kivitelező nagyon rossz munkát végzett, és emiatt a rendszer használhatatlan: rossz minőségű csöveket fektettek le, helyenként ki sem cserélték a rendszer elemeit, hanem a régit kötötték össze egy-egy új szakasszal, mondván, hogy ott nem lehet kicserélni a vezetéket. Három évig tartott, amíg az Országos Fejlesztési Ügynökségnek (CNI) megmagyaráztuk és dokumentumokkal alátámasztottuk, hogy az amúgy felújított hálózatot ismét ki kell cserélni. Nem volt egyszerű folyamat, de mára megszereztük az építkezési engedélyt és 40 millió lejt a kivitelezésre, a munkálatok pedig hamarosan elkezdődnek.  

– A turizmusban is fejlődés tapasztalható, a világjárványt követően a fürdővárosban folyamatosan növekvő tendenciát mutat a vendégéjszakák száma. Minek tudható ez be? 

– Az önkormányzat több mint 6 millió lej értékű európai uniós támogatást nyert és hívott le a wellnessközpont energetikai fejlesztésére, amit azért tartottunk fontosnak, mert az épület korábbi nyílászárói nem szigeteltek megfelelően, illetve a kinti medencéhez való kijárás miatt jelentős hőveszteséggel működött az épület, ami a fűtésszámlán is meglátszik. A következőkben a szabadidőközpont részleges hőszigetelése mellett nyitható-csukható tetőszerkezetet építettünk a kültéri medence fölé, a belső terek biztonságos használatát pedig új füst-, szén-monoxid- és gázérzékelő megfigyelőrendszer felügyeli majd. 
A beruházások mellett hangsúlyt fektettünk arra, hogy partnerségi viszonyt alakítsunk ki a helyi és máshonnan érkező vállalkozókkal. Teret biztosítottunk azoknak az ide látogató üzletembereknek, akik fantáziát láttak abban, hogy megvásárolják a város régi épületeit és azokat az eredeti formájuknak megfelelően korszerűsítsék, majd turisztikai egységként működtessék. Az elmúlt négy évben nyolc-tíz épület talált így gazdára, ami jelentősen meglátszik majd a városképen is. 
Gyakorlatba ültettük a turisztikai adót, ami azt jelenti, hogy minden vendégéjszaka után 2 lejt fizetnek az ide látogatók. Ez az összeg a hivatal saját költségvetésébe folyik be, és az idegenforgalom javára fordítjuk vissza. Összességében pedig elmondhatjuk, hogy a világjárványt követő években 14,3 százalékkal nőtt az idegenforgalom Tusnádfürdőn.

– Hosszú távon gondolkodik a jelenlegi önkormányzat, több olyan uniós projekt van folyamatban, ami jelentős változást eredményez majd a város egészségügyi és oktatási rendszerében.

– Az Országos Helyreállítási Tervben (PNRR) több mint 5 millió lej támogatást hívtunk le két új, közel nulla energiát fogyasztó (nZEB) tömbházlakás építésére. Ezeket tanári és orvosi lakásokként használnánk, hiszen az említett rendszerekben jelenleg sok az ingázó szakember, akiket szeretnénk jobban a városunkhoz kötni. 
Most épül az új óvodaépület, energetikai felújítás előtt áll az iskolaépület, illetve egy sürgősségi ellátóközpont kialakításán dolgozunk, ahol helyet kap majd a mentőállomás, a tűzoltóság, a hegyimentő-szolgálat, a családorvosi rendelő és egyéb szakrendelők. Az ellátóközpont megépítésére szintén uniós forrásból kerestünk támogatást, több mint 18 millió lejt sikerült megpályáznunk, finanszírozási szerződéskötés előtt állunk. 
Támadás ért bennünket ugyanakkor azzal kapcsolatosan, hogy a Tulipán épületét – ahol a korábbi városvezetés egy multifunkcionális kulturális központot szeretett volna kialakítani – elcseréltük arra a területre, ahová az ellátóközpont épül majd. A Tulipán épületének felújítása rengeteg pénzbe került volna, a működtetésére sem lett volna lehetőségünk, hasznosabbnak gondoltuk tehát, hogy a város egészségügyi rendszerét fejlesszük, hiszen a mentőállomás és a családorvosi rendelő jelenleg egy bérelt ingatlanban működik.
Ha már építkezésről beszélünk, hadd említsem meg, hogy új városrendezési tervet fogadtunk el, amely megkönnyíti és szabályozza az építkezési engedélyek kibocsátását. Itt fontos szempont számunkra, hogy megőrizzük a fürdőváros jellegzetes és egységes arculatát. 

– Új területet is vásároltak? 

– Igen, a jelenlegi temetőben már nincs hely új sírhelyek kialakítására, ezért a szomszédságában megvásároltunk egy elhagyatott területet. Ennek a területrendezésére 130 ezer lej értékben kötöttünk szerződést egy céggel, amely a helyszínen már elkezdte a munkálatokat. 

– Miközben mindenhol meredeken nőtt, Tusnádfürdőn az utóbbi időben csökkent a medveészlelések és riasztások száma. Ezt hogy sikerült elérni? 

– Igen, ezt számokkal is alá tudjuk támasztani: 2022-ben medve miatt még mintegy kétszáz riasztás történt a városban, idén eddig egy riasztásunk volt. 
Létrehoztunk egy intervenciós csapatot, amelynek tagja egy vadőr, egy vadász, a polgármester és az alpolgármester, illetve egy állatorvos. A riasztásoknál ez a csapat megy a helyszínre, és a WWF Románia (World Wide Fund for Nature) támogatása révén szakszerű felszereléssel felméri, hogy a medve mennyire jelent veszélyt a lakosságra nézve, és ennek függvényében elhajtja vagy elaltatja és elszállítja az állatot. Hat darab nyakörvvel rendelkezünk, amelyeket a problémásabb, folyamatosan visszatérő medvékre helyezzük fel, hogy követni tudjuk a mozgásukat, és amikor újra a lakott terület közelébe jön az állat, újra elhajtsuk. Szintén a WWF Románia támogatásával Szlovákiában gyártott medvebiztos hulladéktárolókat vásároltunk: öt különböző modellből összesen tizenhat tárolót helyeztünk ki a fürdőváros különböző pontjain. 
A medve befogásában segít, de az általános közbiztonság javulását is szolgálja, hogy a korábban meglévő 6 térfigyelő kamera mellé további 28 kamerát vásároltunk. Itt említem meg azt is, hogy a lakosság kérésére a forgalmasabb utcákban fekvőrendőröket alakítottunk ki, illetve a nehezen belátható útkereszteződéseket gömbtükrök kihelyezésével tettük biztonságosabbá. 

– Mindezek a fejlesztések, beruházások jó csapatmunkát is feltételeznek. Milyen a munkamorál, a hangulat a városi önkormányzatban?

– Ebben a mandátumban megváltozott a tanácsülések hangulata, illetve a metódus is: a korábbi, többnyire a városvezető akaratán alapuló döntéshozatal helyett most érdemi vita van, amelyben mindenkinek meghallgatjuk a véleményét. Ez időben hosszabb tanácsüléseket fel­tételez, de sohasem megyünk el úgy a megbeszélésről, hogy ne olyan döntés szülessen, ami a város érdekeit képviselné. Az RMDSZ jelenléte az utóbbi években a helyi önkormányzat összetételében a duplájára nőtt, jelenleg a tizenegy tanácsosból hatan vagyunk a Szövetség tagjai. 

(X)