– Gyergyószentmiklóson a hálózaton keringő víz több mint hatvan százaléka elvész, és ez a költség kizárólag a működtetőt terheli. Figyelembe véve, hogy milyen lassú tempóban halad az új vízvezetékrendszerre való átállás, mit gondol, mikor csökkenhet számottevően a veszteség?

– Ez a százalék jelenleg nem csökken, hanem lassan növekedik, mivel bizonyos városrészeken a régi és az új rendszer is működik, párhuzamosan. A veszteség évek óta 60–63 százalék között van. Ennek a – nem kiszámlázott – vízveszteségnek négy összetevője van. Ezek: a szállítóvezetékeken történő veszteség; a szétosztó vezetékeken történő veszteség; a műszaki veszteség, amely a vízművek szűrőrendszereinek heti kétszeri tisztításakor keletkezik; a vízlopás, amelyet alternatív vezetékeken, illetve a tűzcsapokon át valósítanak meg a fogyasztók. Ezek összege adja a több mint 60 százalékos veszteséget. És hogy a kérdésére válaszoljak: a város két éven belül át tud állni az új vízközműhálózatra, tehát a régit meg lehet szüntetni. Így nagy valószínűséggel el lehet majd érni a – törvény által megszabott – 20 százalékos szétosztórendszer-veszteséget.

– Az Országos Beruházási Társaság (CNI) forrásaiból közel 6 kilométer gerincvezeték és több mint 33 kilométer szétosztó vízvezeték került a földbe az elmúlt években Gyergyószentmiklóson. Emellett 15 kilométer szennyvíz-összegyűjtő rendszerbővítés, vízházépítés és derítőállomás-felújítás is történt. A beruházás teljes értéke 35 millió lej, amelyből az önrész 6,8 millió lej volt. Mi az oka, hogy ilyen lassan valósul meg az átállás?
– Az önkormányzat 2023 februárjában vette át a CNI-től az új vízközműrendszereket. Azóta egyes városrészeken már üzembe helyeztük ezeket. Időt kell adnunk a régi rendszerről az újra való átálláshoz a lakóknak, tekintettel arra, hogy ennek költségeit ők fizetik. És nem is csak pénz kérdése: minden fogyasztónak keresnie kell egy szakembert vagy céget, aki az új bekötési aknától a régiig kiássa a vezeték nyomvonalát és összeköti a kettőt. Amíg ezt nem teszi meg mindenki, a régi hálózatot üzemben kell hagyni, hiszen senki sem maradhat víz nélkül. A folyamat felgyorsításáról egyeztettünk a városi tanács tagjaival és a polgármester úrral. Az a döntés született, hogy három hónapos periódusokat hagyunk utcánként, utcaszakaszonként arra, hogy megtörténjen az átállás. A Gyilkostói úttól délre eső utcákban – Mogyorós, Ady, Gödrös, Rákóczi, Tölgy, Selyem, Külső – és ezek mellékutcáiban a lejövő régi fő gerincvezetéket, ami gyenge állapotban van, szeretnénk mihamarabb kiiktatni. Ezt többször jeleztük a lakók felé, a folyamat el is indult, de a tavasztól gyorsítani kell. Rövidesen közzétesszük azokat az utcaszakaszokat, ahol kell induljanak az átkötések. Ugyanakkor jó volna, ha azok az építőcégek, akiknek szabad kapacitása van vízszerelési vonalon, jeleznék felénk, hogy vállalnak ilyen munkákat. Így amikor meghirdetjük az átállási határidőt, mellékelni tudnánk cégek elérhetőségeit, ezáltal sokkal gördülékenyebben menne a munka. 

– A szerződések megkötése a tömbházlakók esetében újabb nehézségeket hoz…

– Mert Gyergyószentmiklóson nincsenek aktív lakószövetségek, amelyek felvállalnák a törvény által rájuk szabott feladatokat. A törvény szerint a tömbházlakások közszolgáltatási szerződéseit nem a lakrészek tulajdonosaival, hanem a lakótulajdonosi társulással kell megkötni, de mivel nincs ilyen társulás, ahhoz, hogy vizet tudjunk szolgáltatni, minden lakrész tulajdonosával szerződést kell kötnünk, a fogyasztásokat szét kell osztanunk lakrészekre, a bejelentett fogyasztásmérők indexei alapján. Ez pluszmunka számunkra, ráadásul nem a mi kötelességünk, hiszen szolgáltatóként a tömbházba bemenő főórára kellene szerződést kötnünk, ahonnan a lakótársulási szövetség vezetősége kellene szétossza a fogyasztást lakrészekre, személyarányosan. Mivel ez nem így történik, több problémát észlelünk, leggyakrabban a távhő esetében azt, hogy ha egy személy elköltözik a lakrészből vagy elhalálozik, továbbra is ugyanannyit kell fizetnie az ott maradónak, ami sok esetben eredményez fizetésképtelenséget. 

– A Hő- Víz- és Csatornaszolgáltató (HVCSK) kintlévőségei több mint 3,5 millió lejre rúgnak, ennyivel tartoznak a lakók a szolgáltatónak, úgy is, hogy a víz- és szennyvízszolgáltatási árak nem emelkedtek az utóbbi években.

– Szolgáltatóként sok készpénzforgalmi gondot okoz számunkra ez a tartozás, amelyből a víz- és csatornaszolgáltatás kintlévőségei elérik az egymillió lejt. Minket a törvény arra kötelez, hogy ha nem fizetnek határidőre a lakók, akkor fel kell szólítanunk őket, és ha nem reagálnak, akkor végrehajtást kell elindítanunk. Számunkra is kellemetlen, hogy több száz végrehajtási ügyünk legyen a törvényszéken, úgy gondolom, másképp is meg tudnánk oldani ezeket a helyzeteket, de ehhez szükség lenne az adósok együttműködésére is. Hogyha valaki bejön és arra kér, hogy osszuk fel a tartozását, mert anyagi nehézségei vannak, igyekszünk segíteni, a törvényt betartva együttműködni a lakossággal. 2020 óta Gyergyószentmiklóson a vízközművek szolgáltatói ára nem emelkedett, csak a távhőé. Ez annak is köszönhető, hogy nehéz folyamat egy közműárat megemelni, hiszen az országos szakhatóság kidolgozott egy olyan árstratégiát meghatározó folyamatot, ami tízéves üzleti terv elkészítését feltételezi, az elmúlt három év kifizetett költségeire alapozva. Ezt számlákkal és szerződésekkel bizonyítani kell. Nem lehet a 63 százalékos vízveszteséget a fogyasztóval megfizettetni, csak a megengedett húsz százalékot, ellenben az is benne van az árstratégiában, hogy olyan közvagyonhasználati díjat kell bevezetni az árba, kötelező módon, ami egyenlő az új beruházási értékek éves amortizációs költségével. Ez a közvagyonhasználati díj egy önkormányzati számlán gyűl össze, és amikor szükség van rá, az önkormányzat dönt az előterjesztett költségigények finanszírozásáról, ebből az alapból. Ez azt jelenti, hogy ezután nem az önkormányzat bevételeiből kell fenntartani, bővíteni a vízközműrendszereket, hanem a reálisan meghatározott szolgáltatási áron keresztül a fogyasztók megfizetik a rendszerek fenntartási, fejlesztési, modernizálási költségeit. Véleményem szerint ez egy korrekt álláspont, a közszolgáltatásokat a kereskedelmi társaságok működési elve alapján óhajtják országos szinten megszervezni, természetesen önkormányzati kontroll alatt. Az áremelés – ami legalább 50 százalékos lesz – vélhetően az első félévben megtörténik. Az összeállított és előterjesztett dokumentációhoz többször kért kiegészítést, magyarázatot a szakhatóság, ezért késik a folyamat. A számítások szerint az új víz- és szennyvízszolgáltatási ár egyaránt 5–6 lej között lesz, ehhez hozzáadódik a 9 százalékos áfa. 

– Ugyanakkor költségcsökkentési tervek, elindított pályázatok is szerepelnek az elképzelések között. Milyen újításokra, modernizációs folyamatokra lehet számítani? 

– A tízéves üzleti tervnek megfelelően fejlesztési tervünk is van, ezek több pályázatban testesülhetnek meg, amennyiben pozitívan bírálják el azokat. Jelenleg a víz- és a szennyvízrendszer cseréjének pályázata zajlik, emellett két nagyobb projekt van elindítva az Anghel Saligny programban: a Békény befogásának bővítése és a tartalék víz kérdése a Gyergyói-medencében. Mivel a felszíni vízbefogások csapadékfüggő, és a Gyergyói-medencének nincs gyűjtőtava, csak egy napra elegendő víztartalékunk van, ami a jelenlegi szélsőséges idő­járási körülmények között nem elég. Ezért kútfúrásokat tervezünk. Egy napelempark megvalósítását is fontosnak tartom, amelyhez az alfalvi de­rí­tő­állomásnál lenne hely, és általa a derítési költségeket, de a víztisztítási költségeinket is lényegesen csökkenteni lehetne. Fontos elképzelés a közműrendszerek digitalizációja, amely részeként többek között az egyéni fogyasztásmérők központosított adatközlését is meg lehet oldani.