– Hogyan indult a gyógynövények és a mezőgazdaság iránti érdeklődése? Gyerekkorában is közel állt önhöz a természet, a növények szeretete?

– Igen, ez az érdeklődésem gyerekkoromig nyúlik vissza, amikor rengeteg időt töltöttem a nagyszüleimmel, akik mezőgazdasággal foglalkoztak, és mindig elmagyarázták, éppen mit csinálnak, sőt néha én is segítettem nekik az állatgondozásban. Azóta is nagyon szeretem az állatokat. A gyógynövények iránti érdeklődésem a szüleimhez köthető, főként anyukámhoz. Mai napig sok időt töltünk a szabadban, gyógynövényeket termesztünk a kiskertünkben, és gyűjtünk is saját fogyasztásra. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy ilyen szép helyen élünk, mint a Gyergyói-medence, ahol kirándulások alkalmával lépten-nyomon olyan gyógynövényekbe, virágokba botlunk, amelyeket évezredek óta gyűjtenek az őseink, és amelyekről szüleinktől, nagyszüleinktől hallottuk, hogy milyen jótékony hatásaik vannak.
 
– Mit jelent önnek Gyergyóremete? A vidék, a környezet mennyire befolyásolta a pályaválasztásban, ugyanakkor miért választ egy fiatal lány agrár- és élelmiszeripari gazdasági szakot?

– Gyergyóremetét a helyi lakosok büszkén vallják szülőfalujuknak, mivel gyorsan fejlődik, és új lehetőségeket, élhető környezetet biztosít az itt élőknek. Ezzel én is így vagyok, Gyergyóremete a fejlődést, az előretörést jelenti számomra, büszke vagyok a községemre, és hogy ilyen környezetben nőhettem fel. Pályaválasztáskor ez a vidék is befolyásolt, hogy én is hozzájárulhassak a fejlődéséhez, viszont a fő oka a választásomnak az volt, hogy az agrárium nemcsak a hagyományos mezőgazdaságot jelenti, hanem egyre inkább technológiai és gazdasági kihívásokat is. Ezek iránt érdeklődtem főként. A középiskolát a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Technikai Kollégiumban végeztem gazdasági technikusként, mivel mindig is reál beállítottságú voltam, majd a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán általános közgazdaság szakra mentem tovább, ahol másodévtől lehetőségem volt választani az általános közgazdaság és az agrár- és élelmiszer-gazdaság szak között. Ekkor döntöttem el, visszatekintve a gyerekkoromig, hogy mindig is érdekelt ez a szakterület, és ezért szeretném kipróbálni magam benne.

– Milyen volt a család hozzáállása? Támogatásra talált ebben a hivatásban?

– A családom és a közvetlen környezetem mindig is támogatott, hogy megtaláljam az utamat, és olyan szakmában dolgozzam, ami nemcsak tele van kihívásokkal, fejlődési lehetőségekkel, de nagyon szeretem is csinálni. Úgy érzem, itt, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületénél a képességeimet maximálisan alkalmazhatom. A szüleim mindig azt tanácsolták, hogy ne csak a tudás megszerzésére figyeljek, hanem arra is, ami érdekel, ami a szenvedélyemmé válhat. Mindig támogattak, amiért nagyon hálás vagyok.

– Egy ideje falugazdászként is tevékenykedik. Hogyan látja a vidéki élet jövőjét? Mennyire vonzó ez ma a fiatalok számára?

– Úgy tűnik nekem, hogy a technológia fejlődésével, amit a mezőgazdaságban is alkalmaznak, egyre vonzóbb lesz ez a szakterület a fiatalok számára, akik több esetben külföldről költöznek haza és kezdenek el gazdálkodni. Ez nagymértékben hozzájárul a gyergyói térség fejlesztéséhez új munkahelyek teremtésével. A vidéki közösségek erős alapokra építenek, de egyre inkább szükség van arra, hogy a fiatalok új megközelítésekkel, innovatív gondolkodásmóddal és digitális technológiai tudással gazdagítsák a mezőgazdasági szektort. A vidéki élet jövője sok szempontból izgalmas és kihívásokkal teli is.
– Miért fontos, hogy a közösség jobban megbecsülje a helyi termelőket és gazdálkodó családokat?

– Azért, mert a házi jellegű ételek, amelyek friss, helyben termelt alapanyagokból készülnek, sokkal egészségesebbek, mint a bolti, feldolgozott ételek. A bolti készítmények gyakran tele vannak tartósítószerekkel, adalékanyagokkal és mesterséges ízesítőkkel, amelyek hosszú távon károsak lehetnek az egészségre. A helyi élelmiszer-termelés gyakran kapcsolódik a régió kulturális örökségéhez, így a helyi termékek vásárlásával a hagyományos ételek, szokások és tudás fennmaradásához jutunk. Ezáltal nemcsak az egészségünket védjük, hanem a közösség szociális és gazdasági összetartását is.

– Melyek azok a gyógynövények, amelyeket minden családnak érdemes ismernie és használnia, például megfázásra vagy stressz ellen? Az alapgyógynövények esetleg egy kis konyhakertben vagy balkonon is megtermeszthetők? Mit tanácsol azoknak, akik erre nyitottak?

– Többfajta gyógynövényt is használunk otthon, viszont ami a kiskertekben általában megtalálható és közkedvelt gyógynövény, az a citromfű, amely főként nyugtató hatásáról ismert, de jó az idegeskedés okozta gyomorpanaszokra, természetes módon erősíti az idegrendszert, ezért kitűnő alvássegítő is. Emellett népszerű a fodormenta is, amelyet fájdalomcsillapításra, emésztés elősegítésére, fertőtlenítésre, megfázásra és arcüreggyulladás kezelésére is alkalmaznak.

– Falugazdászként és egyetemi hallgatóként nagyon aktív. Miként tudja összeegyeztetni a munkát és a magánéletet? Kikapcsolódni miként szokott, van-e olyan hobbija – a növényeken kívül –, ami segít feltöltődni?

– Sajnos nem egyszerű a tanulást összeegyeztetni a munkával, a mesterképzés, amit végzek, minden hétköznap öt és kilenc óra között zajlik. Ezt nehezíti a távolság is, amit meg kell tennem Gyergyóremete és Csíkszereda között, mivel napközben falugazdászként tevékenykedem a Gyergyói-medencében. Próbálom megtalálni a kettő között az egyensúlyt, hogy ne menjen az egyik a másik rovására, mivel a munkámhoz szükség van ahhoz, hogy fejlődjek. Korábban jégkorongoztam és zongoráztam, emellett szeretem a kézműves-foglalkozásokat. Sajnos ezek most háttérbe kerültek, de nem bánom, mert most a tanulásnak, a munkának van itt az ideje.