Tisztelt Olvasóink, búcsúzunk Önöktől. Köszönjük, hogy egész nap velünk tartottak. Várjuk Önöket jövő vasárnap is, a parlamenti választások alkalmával.

Borboly Csaba, a Csíki Területi RMDSZ elnöke, Hargita Megye Tanácsának alelnöke köszönetet mondott a szavazóknak, valamint az RMDSZ munkatársainak, akik részt vettek a kampányban. Érdeklődésünkre azt nyilatkozta, bízik benne, hogy az egy hét múlva rendezett parlamenti választásokon még nagyobb számban vesznek részt az erdélyi magyarok a voksoláson, ugyanakkor kiemelte, hogy Csíkrákos hozta a megye legjobb eredményét, az arányokat tekintve pedig Csíkszereda a legjobban teljesítő magyar többségű város volt a mai napon Erdélyben.

„Köszönöm a székelyudvarhelyieknek, hogy ilyen nagy számban mentek el szavazni. Hallattuk a hangunk, és megmutattuk a magyarságnak, hogy számíthatnak ránk. Meggyőződésem, hogy van még bennünk tartalék jövő vasárnapra! Győzzenek a magyarok!”  – nyilatkozta Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke és az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke köszönetet mondott a megye lakóinak, hogy nagy számban vettek részt az államelnök-választás első fordulójában, és támogatták az RMDSZ józanész-programját, valamint Kelemen Hunor államelnökjelöltet. Mint mondta, a következő megmérettetés december 1-jén lesz, ahol fontos, hogy még nagyobb számban vegyenek részt a Hargita megyeiek. „Az erőt, amit ma megmutattunk, a következő megmérettetésben, a parlamenti választáson is kamatoztatnunk kell, hogy Bukarestben is érvényt szerezzünk politikai céljainknak.”

Nem történt komolyabb rendbontás a választás napján Hargita megyében. A rendvédelmi szervek legfrissebb összesítése szerint a megyei hatóságoknak eddig összesen kilenc kampánycsendsértést jelentettek. Valamennyi eset kivizsgálás alatt áll, a vizsgálati eredmények függvényében megteszik a szükséges jogi intézkedéseket – írták. Továbbá a tusnádfürdői rendőrség munkatársai vizsgálatot folytatnak egy 70 éves helyi férfi ügyében, aki annak ellenére szavazott, hogy egy bírósági ítélet alapján megfosztották szavazati jogától. A rendvédelmi szervek közös közleményükben emlékeztettek: vasárnap körülbelül hétszáz rendőr, csendőr, tűzoltó és a Belügyminisztérium más szervezeti egységeinek munkatársai álltak készenlétben Hargita megyében a biztonságos választási környezet biztosítása, a szavazóhelyiségek védelme, valamint a választási incidensekről szóló bejelentések kivizsgálása érdekében. A szavazást követően a rendvédelmi szervek új feladatot kapnak: biztosítani fogják a választási anyagok, dokumentumok és nyomtatványok biztonságát, különös tekintettel a lezárt szavazási eredményeket tartalmazó iratokra – olvasható a közleményben.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az eredményvárón megköszönte a támogató szavazatokat. „Folytatjuk. A ma este csak a máról szólt, nekünk a második forduló december 1-jén van, a harmadik pedig december 8-án – mondta. – Folytatjuk a munkát, holnaptól ismét kampányban vagyunk. A cél, hogy meg tudjuk akadályozni a rossz döntéseket. Holnaptól ismét hajrában vagyunk, a józan ész programját képviseljük” – fejtette ki. Gratulált azoknak a jelölteknek, akik a második fordulóba kerültek, de kiemelte: az RMDSZ-nek most december 1-jére kell koncentrálni” – mondta.

Hargita megye különböző térségeinek választási aktivitását és eredményeit vizsgálva érdekes következtetések vonhatók le a 2024-es európai parlamenti (EP) választások és az államelnök-választás (ÁE) első fordulója alapján. Az adatok szerint az EP-választásokon nagyobb részvétel volt és magasabb eredmények születtek a legtöbb térségben, mint az ÁE első fordulójában.

Csík térségében az EP-választásokon 48 292-en szavaztak az urnazárásig, ami 51,75%-os arányt jelent, míg az ÁE során 44 503-an voksoltak, ez pedig 47,80%-os részvételt tükröz.

Gyergyó térsége hasonló tendenciát mutatott, ahol az EP-választások 35 561 szavazót vonzottak (51,17%), míg az ÁE-n 28 065-en szavaztak, ami 40,43%-os részvételi arányt jelent.

Udvarhelyszék mutatta a legmagasabb részvételi arányt mindkét választás esetében. Az EP-választásokon 53 982-en szavaztak (53,41%), míg az ÁE-n 47 037-en (46,50%).

Az EP-választások 137 835 Hargita megyei szavazójával (52,29%) szemben az ÁE-n 119 606 szavazó (45,36%) vett részt.

A városokban is érdekes eredmények születtek:

• Gyergyószentmiklóson az EP-választásokon 6758-an voksoltak (43,17%), míg az ÁE-n csupán 5408-an (34,70%).
• Csíkszeredában a két választás közötti részvétel viszonylag stabil maradt: az EP-n 15 407-en (46,38%), az ÁE-n pedig 15 425-en szavaztak (46,51%).
• Székelyudvarhelyen az EP-választásokon 15 420 szavazó vett részt (50,66%), míg az ÁE-n ez a szám 13 470-re csökkent (43,98%).

Marcel Ciolacu (PSD) és Elena Lasconi (USR) jutottak az államfőválasztás második fordulójába a 21 órakor közzétett exit poll felmérések szerint. Az Avantgarde és a Curs közvélemény-kutatása között legfeljebb néhány tized százalékpont különbség van. Eszerint Marcel Ciolacu a voksok 25 százalékát, Elena Lasconi a 18 százalékát szerezte meg. Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje a szavazatok négy százalékát szerezte meg. Lasconi mögött is szoros a verseny, a független Călin Georgescu 16, az AUR-os George Simion 14 százalékos eredményt ért el. Azaz hibahatáron belül van a második és a harmadik helyezett közötti különbség. Nicoale Ciucă, a PNL jelöltje a voksok 14 százalékát szerezte meg, az egykori PSD-s Mircea Geoană független jelöltként az 5 százalékát kapta meg a szavazatoknak, a szintén független Cristian Diaconescu a szavazatok 2 százalékát kapta az exit poll felmérések szerint.

Vasárnap 21 órakor bezártak az elnökválasztásra berendezett szavazóhelyiségek.

A 21 órakor a szavazóhelyiségben tartózkodó vagy a szavazóhelyiség előtt sorban álló választópolgárok legkésőbb 23 óra 59 percig még leadhatják voksukat.

Az országban 18 968 szavazókörzetet alakítottak ki az elnökválasztás első fordulójára, ebből csaknem 1300-at Bukarestben.

A választói névjegyzékben 18 008 480 választópolgár szerepel.

Este kilenckor több mint 52 százalékos volt a részvételi arány az elnökválasztáson. Hargita megyében a választásra jogosultak 45,36%-a voksolt. A csatolt térképen láthatók az összesített adatok.

Vasárnap 19 órakor a Szilágy megyei Hídalmás községhez tartozó Milványban (Miluani) a részvételi arány megközelítette a 350 százalékot, a megye további hat szavazókörzetében pedig meghaladta a 100 százalékot – írja az Agerpres hírügynökség.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) adatai szerint a Milvány szavazókörzetben 342,85 százalékos, a Drág községhez tartozó Ugrócon (Ugruţiu) 278,57 százalékos volt a részvételi arány.

Megjegyzendő, hogy mindkét falu állandó választási névjegyzékében mindössze 14 személy szerepel, és közülük csak három milványi és négy ugróci választó szavazott. Ezzel szemben a milványi választási pótlistán 45 személy, az ugrócin 34 személy szerepelt.

Szilágy megyében 19 órakor 46 százalékos volt a részvétel az elnökválasztás első fordulójában.

Hargita megye Top 10

1. Csíkrákos – 64,50%  
2. Farkaslaka – 60,61%  
3. Madéfalva – 59,13%  
4. Homoródszentmárton – 57,86%  
5. Tusnádfürdő – 54,87%  
6. Oroszhegy – 54,78%  
7. Csíkmadaras – 54,77%  
8. Galambfalva – 53,89%  
9. Fenyéd – 53,76%  
10. Karcfalva – 53,70%  

Udvarhelyszék Top 10

1. Farkaslaka – 60,61%  
2. Homoródszentmárton – 57,86%  
3. Oroszhegy – 54,78%  
4. Galambfalva – 53,89%  
5. Fenyéd – 53,76%  
6. Varság – 52,09%  
7. Homoródalmás – 51,43%  
8. Székelyandrásfalva – 50,61%  
9. Felsőboldogfalva – 50,52%  
10. Oklánd – 50,15%  

Gyergyószék Top 10

1. Gyergyóremete – 53,03%  
2. Gyergyóalfalu – 48,86%  
3. Vasláb – 44,50%  
4. Borszék – 44,44%  
5. Csomafalva – 42,73%  
6. Ditró – 40,83%  
7. Gyergyóújfalu – 39,88%  
8. Gyergyósalamás – 36,41%  
9. Gyergyóholló – 35,86%  
10. Bélbor – 35,05%  

Csíkszék Top 10

1. Csíkrákos – 64,50%  
2. Madéfalva – 59,13%  
3. Tusnádfürdő – 54,87%  
4. Csíkmadaras – 54,77%  
5. Karcfalva – 53,70%  
6. Csíkdánfalva – 52,32%  
7. Csíkszentsimon – 52,00%  
8. Csíkcsicsó – 50,04%  
9. Csíkszentimre – 49,91%  
10. Szépvíz – 49,50%

A 19 órakor közzétett adatok szerint az országos részvételi arány 49,01% a romániai elnökválasztás első fordulójában, Hargita megyében pedig 42,61%. A megyén belül Csíkszéken 44,74%, Udvarhelyszéken 43,80%, míg Gyergyószéken mindössze 38,01% jelent meg az urnáknál. A megyeszékhely, Csíkszereda adatai szerint a választók 43,43%-a élt szavazati jogával, Székelyudvarhelyen pedig 41,05% volt a részvétel. Háromszék szintén elmaradt az országos átlagtól, itt a részvételi arány 41,01% volt, Sepsiszentgyörgyön pedig 40,68%. A mellékelt térképen pedig a többi megye adatai láthatók.

A Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság 19 óra előtt nem sokkal arról tájékoztatott, hogy reggel óta nem történt a választási folyamatot súlyosan befolyásoló incidens a megyében. Három esetet közöltek: az egyik, hogy Tusnádfürdőn egy 70 éves helybéli férfi is szavazott, noha bírósági határozat tiltja el őt jelenleg e jog gyakorlásától. Ezenkívül két bejelentést kaptak, amelyek szerint választási propagandát terjesztettek.

A vasárnap reggeli urnanyitástól a délutáni órákig több mint kétszáz választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez – közölte a Belügyminisztérium szóvivője. Monica Dajbog 17 órai beszámolója szerint a 208 bejelentés közül 107 megalapozott volt, 16-nak a kivizsgálása még folyamatban, 59 alaptalannak bizonyult. A szavazóhelyiségek megnyitása óta 80 szankciót róttak ki a hatóságok: 24 pénzbírságot szabtak ki összesen 38 900 lej értékben, 56 esetben figyelmeztettek. Huszonöt lehetséges bűncselekmény ügyében indult vizsgálat – részletezte a szóvivő. Az incidensek között említette annak a személynek az esetét, aki többször is megpróbált szavazni ugyanabban a tulceai szavazóhelyiségben. Ellene büntetőeljárás indult választási csalás gyanújával. Eljárás indult egy slatinai nő ellen is, aki az anyja személyazonossági igazolványát felmutatva az anyja helyett is szavazott. Teleorman megyében pedig egy választó helyett a kísérője szavazott az egyik jelöltre a szavazófükében, a választó beleegyezése nélkül. A kísérő ellen is büntetőeljárás indult – idézte Dajbog nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.

Tizenhét órakor az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 17 óráig 7 470 899 szavazásra jogosult állampolgár (a választói névjegyzékben szereplők 41,48 százaléka) adta le szavazatát az államfőválasztás első fordulójában. Hargita megye és Székelyföld továbbra is jelentősen elmarad az országos átlagtól. Csík térsége teljesített ilyen szempontból a legjobban 37,15 százalékos részvételi aránnyal. Udvarhelyszéken 31,57 százalék maradt a részvételi arány, Gyergyó térségben pedig alig haladta meg a 28 százalékot. Hargita megye egészében 36,28 százalékos volt a részvételi arány, Háromszéken pedig 34,40%-ot regisztráltak. A városok közül Csíkszeredában 36,03% szavazott eddig, míg Székelyudvarhelyen a részvételi arány 29,09%. Sepsiszentgyörgyön a lakosság 34,57 százaléka szavazott 17 óráig.

Országos szinten városon 4 385 404-en, vidéken 3 085 495-en, mozgóurnával 82 559-en szavaztak. A szavazatát 17 óráig leadó 7 470 899 választópolgár közül 617 239 külföldön élt alkotmányos jogával, közülük 613 012-en pótlistáról és 4227-en levélben szavaztak.

A 16 órás részvételi adatok is azt mutatják: Hargita megyében elmarad a részvételi arány az országos átlagtól. Egyébként Székelyföld egészére jellemző az alacsonyabb választási kedv. Az országos átlag 36,83% volt. A megye különböző térségeiben a következőképpen néznek ki az adatok: Csík térségében 32,93%, Udvarhelyszéken 31,57%, míg Gyergyóban 28,06% volt a részvételi arány. Háromszék 30,38%-os részvételt mutat, míg Sepsiszentgyörgy városában a választók 30,72%-a adta le voksát. A városok közül Csíkszeredában 32,23% szavazott eddig, míg Székelyudvarhelyen a részvételi arány 29,09%.

Monica Dajbog 14 órai beszámolója szerint a nyolcvan bejelentés közül 43 megalapozott volt, 16-nak a kivizsgálása még folyamatban, 21 alaptalannak bizonyult. A szavazóhelyiségek megnyitása óta 34 szankciót róttak ki a hatóságok: hét pénzbírságot szabtak ki összesen 11 700 lej értékben, 27 esetben figyelmeztettek. Nyolc lehetséges bűncselekmény még kivizsgálás alatt van – részletezte Dajbog.

A belügyi szóvivő beszámolója szerint egy ploieşti-i férfi ellen többszörös szavazásra való kísérlet miatt indítottak büntetőeljárást a rendőrök, miután az informatikai rendszer jelezte, hogy a szavazásra jelentkező polgár már élt szavazati jogával egy másik szavazókörzetben. A Piatra Neamţ-i rendőrök választási csalásra tett kísérlet miatt indítottak büntetőeljárást egy választópolgár ellen, aki két szavazólappal ment be a szavazófülkébe – írta az Agerpres hírügynökség.

A Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy délután két óráig Hargita megyében semmi sem zavarta meg a választás lebonyolítását.

A 15 órás részvételi adatok szerint országosan a szavazók 32,01%-a járult az urnákhoz. Hargita megyében a részvételi arány elmarad az országos átlagtól, itt 26,92% szavazott eddig. A megye különböző térségeiben azonban eltérő aktivitást mutatnak az adatok: Csík térségében 28,80%, Udvarhelyen 26,94%, míg Gyergyóban 24,12% volt a részvételi arány. Háromszék 26,23%-os részvételt mutat, míg Sepsiszentgyörgy városában a választók 26,99%-a adta le voksát. A városok közül Csíkszeredában 28,00% szavazott eddig, míg Székelyudvarhelyen a részvételi arány 25,00%.

Vizsgálat indult Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő ellen azzal a gyanúval, hogy a szavazófülkében felvételt készített a szavazólapjáról – tudta meg vasárnap rendőrségi forrásokból az Agerpres.

A fővárosi rendőrség egy közleményben a politikus neve említése nélkül arról tájékoztatott: bejelentést kaptak arról, hogy egy női EP-képviselő a választási törvényt megszegve lefilmezte a szavazólapját a fülkében.

Diana Şoşoacă vasárnap élőben bejelentkezett a Facebook-oldalán a szavazófülkéből egy szavazólappal, amelyen áthúzta az elnökjelöltek nevét – tájékoztat az Agerpres hírügynökség.

A Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség délután egy órakor azt közölte, a megyében eddig nem történt bejelentés választási incidensről. A legutóbbi hírek szerint az országban a reggel folyamán tizenhat ilyen esetet jelentettek. A szavazóhelyiségek megnyitása óta hat személy kapott figyelmeztetést szabálysértés miatt, de a választási folyamatot befolyásoló súlyos incidens nem történt eddig – részletezte Monica Dajbog belügyi szóvivő az Agerpres hírügynökségnek.

Beszámolt egy kolozsvári esetről, amelyet a rendőrség hivatalból vizsgál. Az egyik szavazókörzeti választási bizottság alelnöke az egyik taggal együtt, de rendőri kíséret nélkül vitte el a mozgóurnát egy igénylőhöz. Egy személy adta le a szavazatát így – tette hozzá Dajbog.

A déli 12 órás adatok alapján Hargita megyében a részvételi arány továbbra is a legalacsonyabbak között van az országban, mindössze 12,68%. A másik két székelyföldi megye, Kovászna és Maros, a következő arányokat mutatja: Kovászna megyében 12,40%, míg Maros megyében 13,16% volt a választói aktivitás. Ez utóbbi szintén az országos átlag alatt marad, amely 16,47% volt délben.

A megyei választási iroda tájékoztatása szerint Csíkszéken a szavazásra jogosultak 13,35%-a szavazott, Gyergyószéken 10,76%, míg Udvarhelyszéken 12,68 százalék.

Bende Sándor parlamenti képviselő a maroshévízi Kemény János Gimnáziumban szavazott délelőtt 11 óra után néhány perccel.

– Élve a lehetőséggel és eleget téve a kötelességemnek, leadtam a szavazatomat, arra a jelöltre voksoltam, aki a magyar közösség érdekeit a román közösség érdekeivel együtt felvállalta, beszélt róla, ismeri azokat, és vannak megoldási lehetőségei ezekre – fogalmazott telefonos megkeresésünkre Bende Sándor. Hangsúlyozta: a magyar közösségnek ebben a formában is hallatnia kell a hangját.

– Azért szavaztam ma, hogy meg tudjuk mutatni, mekkora ereje és hangja van a csíkszeredai és az erdélyi magyar közösségnek, hogy a hangunk eljusson azokra a fórumokra, ahol megfelelően tudnak képviselni bennünket. Bízom benne, hogy mindenki ehhez járul hozzá, mert ettől tudunk erős magyar közösség lenni. A szavazás családi és közösségi felelősségünk, így tudunk – szimbolikusan – hozzájárulni ahhoz, hogy a román társadalom lásson minket – hangsúlyozta a megyeszékhely polgármestere.

Csíkszeredában a tömegközlekedés szombati program szerint működik, hogy valamennyi szavazó eljuthasson szavazókörzetébe, akinek ezenfelül bármilyen segítségre lenne szüksége, bátran keresheti a polgármesteri hivatalt – ismertette nyilatkozatát követően.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 11 óráig 2 042 459 szavazásra jogosult állampolgár (a választói névjegyzékben szereplők 11,34 százaléka) adta le szavazatát az államfőválasztás első fordulójában.

Városon 1 245 776-an, vidéken 796 683-an, mozgóurnával 6276-an szavaztak.

A szavazatát 11 óráig leadó 2 042 459 választópolgár közül 260 345 külföldön élt alkotmányos jogával, 256 118-an pótlistáról és 4227-en levélben.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke Városfalván adta le szavazatát.

– Arra szavaztam, amit a józan eszem diktált, hogy az állam szolgálja és ne pedig szekálja az állampolgárait. Olyan államelnökre van szüksége az országnak, aki eléri azt, hogy az állam tisztelje a fiatalokat és időseket, a diákokat és tanárokat, a betegeket és az orvosokat, a munkaadókat és munkavállalókat, és ahol mi, magyarok is biztonságban érezzük magunkat – nyilatkozta a megyeelnök.

A Belügyminisztérium vasárnap felhívta a figyelmet arra, hogy a kampányüzenetek online megosztása a választási kampány időszakának befejezése után szintén szabálysértésnek minősül.

Közleményükben indoklásként idézték a legfelsőbb bíróság határozatát, amely szerint Romániában a közösségi oldalak nyilvános térnek minősülnek. Eszerint a közösségi oldalakon is tilos a törvény által megengedett időszakon kívül kampányüzeneteket megjeleníteni és megosztani.

A Belügyminisztérium közölte, hogy a legfelsőbb bíróság határozatát figyelembe véve szombaton több párt szimpatizánsát és néhány elnökjelöltet is szankcionált a kampánycsend megsértése miatt, többségüket csak figyelmeztette a törvényszegésre – tájékoztat az Agerpres hírügynökség.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, államfőjelölt délelőtt 10 órakor szülőfalujában, Karcfalván szavazott.

– Nekem ma nagyon egyszerű volt a választás, semmiféle problémát nem okozott, és teljes összhangban volt a politikai és a morális meggyőződésemmel. A józan észre szavaztam. Arra kérek mindenkit, hogy ma menjen és szavazzon, éljen a szavazati jogával – mondta Kelemen. Újságírói kérdésre kifejtette: arra számít, hogy idéntől, mind a kormányzat, mind pedig az új államelnök a középpontba helyezi a polgárok problémáit. 

– Arra számítok, hogy az ettől az esztendőtől kezdődő időszak ugyan nehéz lesz, de jobb lesz, a polgárok érdekeit sokkal inkább középpontba helyező kormányzat és elnök lesz, és a legfontosabb problémákra fokozatosan megadja a jó válaszokat – tette hozzá az RMDSZ államfőjelöltje.

– Egy ország életében talán a legfontosabb választás, amikor államfőt választunk. Ezért fontos, hogy a magyarság is minél nagyobb számban megjelenjen és támogassa a jelöltünket.

Ma azért szavaztam, hogy az erdélyi magyarságnak hangja legyen, mutassuk meg magunkat, hogy itt vagyunk, megjelentünk, mert fontos számunkra, hogy merre alakul az ország sorsa – nyilatkozta a szavazást követően Barti Tihamér.

Szakács-Paál István is leadta szavazatát, a székelyudvarhelyi 54-es szavazókörzetben. Mint mondta, egy olyan jelöltre szavazott, aki a magyar ügyet egyedüliként képviseli, és aki az elmúlt években bebizonyította, hogy a legmegbízhatóbb és legszámonkérhetőbb jelölt.

– Azt gondolom, hogy ez a voksolás megadja az alaphangot a következő vasárnapi voksolásra, ami mindannyiunk számára a legfontosabb kell legyen – hangsúlyozta Székelyudvarhely polgármestere.

Hajdu Gábor parlamenti képviselő Csíksomlyón járult a szavazóurnához vasárnap délelőtt. Mint mondta: a mai szavazás és az e heti választási ciklus nagyon fontos, hiszen a választáson való jelenléttel mutatjuk meg az erdélyi magyar közösség súlyát és hangját ebben az országban.

– A józan észre szavaztam ma. Jelenlétünkkel biztosítjuk magunknak a lehetőséget arra, hogy beleszóljunk a minket érintő – a városaink, falvaink átszervezését illető – kérdésekbe, a közigazgatási reformba, az iskoláink és az egészségügy helyzetébe. Ma a választási jelenlét a legfontosabb, a jó magyar jelenlét pedig az erdélyi magyarság összetartozását fogja erősíteni és ennek egységét fogja felmutatni – nyilatkozta.

Vasárnap 9 óráig 227 678 választópolgár szavazott külföldön a romániai elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból. Az intézmény közleménye szerint a péntek reggeli urnanyitástól vasárnap 9 óráig 223.451 román állampolgár szavazóhelyiségekben, 4227 pedig levélben szavazott. A legtöbben Nagy-Britanniában (42.159), Németországban (34.588), Olaszországban (30 035), a Moldovai Köztársaságban (24.691), Franciaországban (10707) és Belgiumban (10.434) szavaztak. Külföldön három napig lehet szavazni az elnökválasztáson, péntek volt az első szavazási nap. A részvétel a prezenta.roaep.ro weboldalon valós időben követhető. A 2014-es elnökválasztás első fordulójában a 294 külképviseleti szavazókörzetben 161.262 választópolgár adta le a szavazatát. Öt évvel később, a 2019-es elnökválasztás első fordulójában 675.348-an szavaztak külföldön, 838 szavazókörzetben – idézte a közleményt az Agerpres hírügynökség.

Tánczos Barna szenátor a csíkszentkirályi Vitos Mózes Általános Iskolában adta le szavazatát. A szavazás után elmondta, hogy arra az államelnökjelöltre voksolt, aki már a választás előtt is a józan ész és az ország valós problémáinak megoldására összpontosított.

– Politikai ellenfelei helyett azokra a kérdésekre koncentráltam, amelyek valóban fontosak az ország jövője szempontjából – mondta a szenátor. Hangsúlyozta, hogy a jelölt, akire szavazott, képes a magyarok valódi hangját hallatni, és olyan irányvonalat képvisel, amely az ország érdekeit szolgálja.

Ladányi László Zsolt valamivel kilenc óra után adta le voksát a székelyudvarhelyi 56-os szavazókörzetben. Szavazását követően közölte: a választás nemcsak állampolgári kötelesség, de lehetőség is.

– Én azt a jelöltet választottam, akinek vannak megoldásai az ország, valamint az erdélyi magyarság számára és vissza tudja vinni a román közéletbe a józan észt – nyilatkozta a parlamenti képviselő(jelölt).

Mintegy 700 belügyminisztériumi dolgozó – rendőrök, csendőrök, tűzoltók és más szervek munkatársai – biztosítják a megyében található 292 szavazóhelyiség védelmét, az urnák és választási anyagok szállítását, valamint azok tárolóhelyeit – hangzott el az intézmények közös sajtótájékoztatóján szombaton. 
Felhívták a figyelmet arra, hogy a választási törvények megsértése szigorú büntetéseket von maga után. A szavazóhelyiségek környékén tilos az alkoholfogyasztás és bármilyen kampánytevékenység a szavazás napján, 7 és 21 óra között. Ennek megszegése 1500–4500 lej bírsággal jár. Szavazatok vásárlása, többszörös szavazás, hamis iratok vagy szavazólapok használata, valamint a választás szabadságának akadályozása börtönbüntetéssel sújtható, amely akár 3 évig terjedhet.
A hatóságok arra kérik az állampolgárokat, hogy tartsák be a közrend szabályait, és haladéktalanul jelezzék, ha szabálytalanságot tapasztalnak.

Hargita megyében 263 633 személy szerepel a választási névjegyzékben. Vasárnap reggel az első másfél órában (8.30-ig) 2850-en voksoltak a lakóhelyük szerinti szavazókörzetben és 819-en pótlistán. Ez a szavazásra jogosultak 1,41 százalékát jelenti.

Antal Lóránt szenátor leadta szavazatát Székelyudvarhelyen, a 35-ös számú szavazókörzetben. A voksolást követően elmondta: egy kiszámítható államelnökre szavazott, aki érti az erdélyi magyarok problémáit és aki az összes romániai állampolgár elnöke lehet. 

– Ezen a választáson az elkövetkezendő tíz esztendőt tudjuk befolyásolni, ezért nagyon fontos, hogy felmutassuk azt, hogy egy erős, élni és tenni akaró magyar közösség vagyunk – nyilatkozta a szavazás fontosságáról Antal.

Elsőként Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke adta le szavazatát vasárnap reggel Csíkszeredában a József Attila Általános Iskola sportcsarnokában található szavazóhelyiségben. Borboly Csaba a feleségével Borboly Melindával együtt érkezett a szavazóhelyiséghez. Az elöljáró fontosnak nevezte, hogy az ország a racionalitás és a normalitás irányába haladjon.
– Egy történelmi lehetőség a mai nap, amikor közösségünk és politikai képviselete Romániában megerősödve kerülhet ki. Fontos a racionalitás, hogy milyen irányba megy az ország, amiben meg kell találjuk a helyünket, hisz nagy kihívások elé néz egész Európa. Válságok vesznek minket körül, és ezekben a helyzetekben normalitásra van szükség – fogalmazott a megyei tanács alelnöke.

Szombaton 15 óráig több mint 104 ezer választópolgár szavazott külföldön a romániai elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Az intézmény közleménye szerint a péntek reggeli urnanyitástól szombaton 15 óráig 104.089 román állampolgár élt szavazati jogával, 4227-en levélben szavaztak.
A legtöbben Nagy-Britanniában (16.437), a Moldovai Köztársaságban (16.174), Németországban (15.554), Olaszországban (13.112) és Spanyolországban (11.409) szavaztak. Európában a legkevesebben Dániában (1719), Írországban (1434) és Svájcban (1336).
Külföldön három napig lehet szavazni az elnökválasztáson, péntek az első szavazási nap.
A részvétel a prezenta.roaep.ro weboldalon valós időben követhető.
A 2014-es elnökválasztás első fordulójában a 294 külképviseleti szavazókörzetben 161.262 választópolgár adta le szavazatát. Öt évvel később, a 2019-es elnökválasztás első fordulójában 675.348-an szavaztak külföldön, 838 szavazókörzetben.

Több mint 18 millió román állampolgárt várnak vasárnap az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.
Románia területén 18.968 szavazókörzetet alakítottak ki az elnökválasztásra.
A szavazóhelyiségek vasárnap reggel 7 órától 21 óráig tartanak nyitva. A 21 órakor a szavazóhelyiségben tartózkodó vagy a szavazóhelyiség előtt sorban álló választópolgárok legkésőbb 23 óra 59 percig adhatják le voksukat.
A választópolgárok az állandó lakhelyük vagy tartózkodási helyük szerinti szavazókörzetben adhatják le szavazatukat, ha azonban más településen tartózkodnak a választások napján, annak bármelyik szavazóhelyiségében voksolhatnak.
A román állampolgárok a következő érvényes okmányok valamelyikének felmutatásával szavazhatnak: személyazonosító igazolvány; elektronikus személyazonosító igazolvány; ideiglenes személyazonosító igazolvány; diplomata-útlevél; elektronikus diplomata-útlevél; szolgálati útlevél; elektronikus szolgálati útlevél; katonai iskolák tanulói esetében katonai szolgálati igazolvány.
Az igazoltan beteg vagy mozgásképtelen választópolgárok mozgóurnát kérhetnek.
A szavazás ideje alatt a szavazóhelyiségek 500 méteres körzetében belül tilos alkoholt árusítani és/vagy fogyasztani.
A többszöri szavazásra tett kísérlet és a jogtalan szavazás bűncselekménynek minősül. Tilos a szavazólapról felvételeket készíteni.
A külképviseleti szavazókörzetekben már pénteken elkezdődött az államelnök-választás első fordulója.

Jó reggelt kívánunk!
Románia államfőt választ.  A szavazás vasárnap reggel 7 órakor kezdődik és este 9-ig tart, ám szükség esetén a szavazóhelyiség elnöke dönthet úgy, hogy éjfélig meghosszabbítja a határidőt, ha a szavazókörzetnél még várakoznak szavazni kívánó polgárok. Éjfél után viszont már nem lehet voksolni. Szakértői elemzésekkel, helyszíni tudósításokkal és interjúkkal igyekszünk minél teljesebb képet nyújtani a választási folyamatokról és az eredményekről. Külön figyelmet fordítunk Hargita megye eseményeire, hiszen olvasóink számára elsődleges fontosságú, hogy helyi szinten is részletes és pontos információkkal szolgáljunk. Tudósítóink a megye különböző településeiről jelentkeznek, hogy Önök ne maradjanak le semmiről. Kövessék velünk az eseményeket!