– Nekem ma nagyon egyszerű volt a választás, semmiféle problémát nem okozott, és teljes összhangban volt a politikai és a morális meggyőződésemmel. A józan észre szavaztam. Arra kérek mindenkit, hogy ma menjen, és szavazzon, éljen a szavazati jogával – mondta Kelemen. Újságírói kérdésre kifejtette: arra számít, hogy idéntől, mind a kormányzat mind pedig az új államelnök a középpontba helyezi a polgárok problémáit. 

– Arra számítok, hogy ettől az esztendőtől kezdődő időszak ugyan nehéz lesz, de jobb lesz, a polgárok érdekeit sokkal inkább középpontba helyező kormányzat és elnök lesz, és a legfontosabb problémákra fokozatosan megadja a jó válaszokat.

– Egy ország életében talán a legfontosabb választás, amikor államfőt választunk. Ezért fontos, hogy a magyarság is minél nagyobb számban megjelenjen és támogassa a jelöltünket.

Ma azért szavaztam, hogy az erdélyi magyarságnak hangja legyen, mutassuk meg magunkat, hogy itt vagyunk, megjelentünk, mert fontos számunkra, hogy merre alakul az ország sorsa – nyilatkozta a szavazást követően Barti Tihamér.

Szakács-Paál István is leadta szavazatát, a székelyudvarhelyi 54-es szavazókörzetben. Mint mondta, egy olyan jelöltre szavazott, aki a magyar ügyet egyedüliként képviseli, és aki az elmúlt években bebizonyította, hogy a legmegbízhatóbb és legszámonkérhetőbb jelölt.

– Azt gondolom, hogy ez a voksolás megadja az alaphangot a következő vasárnapi voksolásra, ami mindannyiunk számára a legfontosabb kell legyen – hangsúlyozta Székelyudvarhely polgármestere.

Hajdu Gábor parlamenti képviselő Csíksomlyón járult a szavazóurnához vasárnap délelőtt. Mint mondta: a mai szavazás és az e heti választási ciklus nagyon fontos, hiszen a választáson való jelenléttel mutatjuk meg az erdélyi magyar közösség súlyát és hangját ebben az országban.

– A józan észre szavaztam ma. Jelenlétünkkel biztosítjuk magunknak a lehetőséget arra, hogy beleszóljunk a minket érintő – a városaink, falvaink átszervezését illető – kérdésekbe, a közigazgatási reformba, az iskoláink és az egészségügy helyzetébe. Ma a választási jelenlét a legfontosabb, a jó magyar jelenlét pedig az erdélyi magyarság összetartozását fogja erősíteni és ennek egységét fogja felmutatni – nyilatkozta.

Vasárnap 9 óráig 227 678 választópolgár szavazott külföldön a romániai elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból. Az intézmény közleménye szerint a péntek reggeli urnanyitástól vasárnap 9 óráig 223.451 román állampolgár szavazóhelyiségekben, 4227 pedig levélben szavazott. A legtöbben Nagy-Britanniában (42.159), Németországban (34.588), Olaszországban (30 035), a Moldovai Köztársaságban (24.691), Franciaországban (10707) és Belgiumban (10.434) szavaztak. Külföldön három napig lehet szavazni az elnökválasztáson, péntek volt az első szavazási nap. A részvétel a prezenta.roaep.ro weboldalon valós időben követhető. A 2014-es elnökválasztás első fordulójában a 294 külképviseleti szavazókörzetben 161.262 választópolgár adta le a szavazatát. Öt évvel később, a 2019-es elnökválasztás első fordulójában 675.348-an szavaztak külföldön, 838 szavazókörzetben – idézte a közleményt az Agerpres hírügynökség.

Tánczos Barna szenátor a csíkszentkirályi Vitos Mózes Általános Iskolában adta le szavazatát. A szavazás után elmondta, hogy arra az államelnökjelöltre voksolt, aki már a választás előtt is a józan ész és az ország valós problémáinak megoldására összpontosított.

– Politikai ellenfelei helyett azokra a kérdésekre koncentráltam, amelyek valóban fontosak az ország jövője szempontjából – mondta a szenátor. Hangsúlyozta, hogy a jelölt, akire szavazott, képes a magyarok valódi hangját képviselni, és olyan irányvonalat képvisel, amely az ország érdekeit szolgálja.

Ladányi László Zsolt valamivel kilenc óra után adta le voksát a székelyudvarhelyi 56-os szavazókörzetben. Szavazását követően közölte: a választás nemcsak állampolgári kötelesség, de lehetőség is.

– Én azt a jelöltet választottam, akinek vannak megoldásai az ország, valamint az erdélyi magyarság számára és vissza tudja vinni a román közéletbe a józan észt – nyilatkozta a parlamenti képviselő(jelölt).

Mintegy 700 belügyminisztériumi dolgozó – rendőrök, csendőrök, tűzoltók és más szervek munkatársai – biztosítják a megyében található 292 szavazóhelyiség védelmét, az urnák és választási anyagok szállítását, valamint azok tárolóhelyeit – hangzott el az intézmények közös sajtótájékoztatóján szombaton. 
Felhívták a figyelmet arra, hogy a választási törvények megsértése szigorú büntetéseket von maga után. A szavazóhelyiségek környékén tilos az alkoholfogyasztás és bármilyen kampánytevékenység a szavazás napján, 7 és 21 óra között. Ennek megszegése 1500–4500 lej bírsággal jár. Szavazatok vásárlása, többszörös szavazás, hamis iratok vagy szavazólapok használata, valamint a választás szabadságának akadályozása börtönbüntetéssel sújtható, amely akár 3 évig terjedhet.
A hatóságok arra kérik az állampolgárokat, hogy tartsák be a közrend szabályait, és haladéktalanul jelezzék, ha szabálytalanságot tapasztalnak.

Hargita megyében 263 633 személy szerepel a választási névjegyzékben. Vasárnap reggel az első másfél órában (8.30-ig) 2850-en voksoltak a lakóhelyük szerinti szavazókörzetben és 819-en pótlistán. Ez a szavazásra jogosultak 1,41 százalékát jelenti.

Antal Lóránt szenátor leadta szavazatát Székelyudvarhelyen, a 35-ös számú szavazókörzetben. A voksolást követően elmondta: egy kiszámítható államelnökre szavazott, aki érti az erdélyi magyarok problémáit és aki az összes romániai állampolgár elnöke lehet. 

– Ezen a választáson az elkövetkezendő tíz esztendőt tudjuk befolyásolni, ezért nagyon fontos, hogy felmutassuk azt, hogy egy erős, élni és tenni akaró magyar közösség vagyunk – nyilatkozta a szavazás fontosságáról Antal.

Elsőként Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke adta le szavazatát vasárnap reggel Csíkszeredában a József Attila Általános Iskola sportcsarnokában található szavazóhelyiségben. Borboly Csaba a feleségével Borboly Melindával együtt érkezett a szavazóhelyiséghez. Az elöljáró fontosnak nevezte, hogy az ország a racionalitás és a normalitás irányába haladjon.
– Egy történelmi lehetőség a mai nap, amikor közösségünk és politikai képviselete Romániában megerősödve kerülhet ki. Fontos a racionalitás, hogy milyen irányba megy az ország, amiben meg kell találjuk a helyünket, hisz nagy kihívások elé néz egész Európa. Válságok vesznek minket körül, és ezekben a helyzetekben normalitásra van szükség – fogalmazott a megyei tanács alelnöke.

Szombaton 15 óráig több mint 104 ezer választópolgár szavazott külföldön a romániai elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Az intézmény közleménye szerint a péntek reggeli urnanyitástól szombaton 15 óráig 104.089 román állampolgár élt szavazati jogával, 4227-en levélben szavaztak.
A legtöbben Nagy-Britanniában (16.437), a Moldovai Köztársaságban (16.174), Németországban (15.554), Olaszországban (13.112) és Spanyolországban (11.409) szavaztak. Európában a legkevesebben Dániában (1719), Írországban (1434) és Svájcban (1336).
Külföldön három napig lehet szavazni az elnökválasztáson, péntek az első szavazási nap.
A részvétel a prezenta.roaep.ro weboldalon valós időben követhető.
A 2014-es elnökválasztás első fordulójában a 294 külképviseleti szavazókörzetben 161.262 választópolgár adta le szavazatát. Öt évvel később, a 2019-es elnökválasztás első fordulójában 675.348-an szavaztak külföldön, 838 szavazókörzetben.

Több mint 18 millió román állampolgárt várnak vasárnap az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.
Románia területén 18.968 szavazókörzetet alakítottak ki az elnökválasztásra.
A szavazóhelyiségek vasárnap reggel 7 órától 21 óráig tartanak nyitva. A 21 órakor a szavazóhelyiségben tartózkodó vagy a szavazóhelyiség előtt sorban álló választópolgárok legkésőbb 23 óra 59 percig adhatják le voksukat.
A választópolgárok az állandó lakhelyük vagy tartózkodási helyük szerinti szavazókörzetben adhatják le szavazatukat, ha azonban más településen tartózkodnak a választások napján, annak bármelyik szavazóhelyiségében voksolhatnak.
A román állampolgárok a következő érvényes okmányok valamelyikének felmutatásával szavazhatnak: személyazonosító igazolvány; elektronikus személyazonosító igazolvány; ideiglenes személyazonosító igazolvány; diplomata-útlevél; elektronikus diplomata-útlevél; szolgálati útlevél; elektronikus szolgálati útlevél; katonai iskolák tanulói esetében katonai szolgálati igazolvány.
Az igazoltan beteg vagy mozgásképtelen választópolgárok mozgóurnát kérhetnek.
A szavazás ideje alatt a szavazóhelyiségek 500 méteres körzetében belül tilos alkoholt árusítani és/vagy fogyasztani.
A többszöri szavazásra tett kísérlet és a jogtalan szavazás bűncselekménynek minősül. Tilos a szavazólapról felvételeket készíteni.
A külképviseleti szavazókörzetekben már pénteken elkezdődött az államelnök-választás első fordulója.

Jó reggelt kívánunk!
Románia államfőt választ.  A szavazás vasárnap reggel 7 órakor kezdődik és este 9-ig tart, ám szükség esetén a szavazóhelyiség elnöke dönthet úgy, hogy éjfélig meghosszabbítja a határidőt, ha a szavazókörzetnél még várakoznak szavazni kívánó polgárok. Éjfél után viszont már nem lehet voksolni. Szakértői elemzésekkel, helyszíni tudósításokkal és interjúkkal igyekszünk minél teljesebb képet nyújtani a választási folyamatokról és az eredményekről. Külön figyelmet fordítunk Hargita megye eseményeire, hiszen olvasóink számára elsődleges fontosságú, hogy helyi szinten is részletes és pontos információkkal szolgáljunk. Tudósítóink a megye különböző településeiről jelentkeznek, hogy Önök ne maradjanak le semmiről. Kövessék velünk az eseményeket!