Elmaradt a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és az amerikai delegáció között tervezett brüsszeli találkozó – a delegációban Donald Trump különmegbízottja, Steve Witkoff és a volt elnök veje, Jared Kushner is helyet kapott, akik nemrég Vlagyimir Putyinnál tárgyaltak. A hírről tegnap több portál, köztük a Digi24 és az Adevărul is beszámolt.
A Kyiv Post washingtoni tudósítója, Alex Raufoglu „forrásokra” hivatkozva azt írta az X-en, hogy a brüsszeli találkozót törölték, az Írországból hazatérő Volodimir Zelenszkij pedig ismét Kijev felé vette az irányt. A lap szerint Steve Witkoff és Jared Kushner is Washingtonba repül vissza, nem folytatják útjukat Európába vagy Kijevbe; a Kreml ugyan azt állítja, hogy ezt megígérték Vlagyimir Putyinnak, az amerikai fél ezt nem erősítette meg. A találkozó lemondásának okát egyelőre nem közölték, Zelenszkij ugyanakkor arról számolt be, hogy az ukrán fél továbbra is készül az európai nemzetbiztonsági tanácsadókkal tartandó brüsszeli egyeztetésekre.
Brüsszelben tegnap üléseztek a NATO külügyminiszterei, ám az amerikai tárcavezető, Marco Rubio szokatlan módon nem vett részt rajta. Rubio Washingtonból arról beszélt, hogy ugyan történt némi előrelépés a tíz hónapja zajló béketárgyalásokban, a folyamat végső soron Putyintól függ, és a háború lezárása még nem látszik. Közben Moszkvában az ötórás egyeztetés sem hozott kompromisszumot: az orosz fél továbbra is ragaszkodik három alapfeltételéhez – a Donbász területei­hez, az ukrán hadsereg korlátozásához és a Nyugat területi elismeréséhez. Bár a Kreml a tárgyalásokat „konstruktívnak” nevezte, érdemi közeledés nem történt, és Putyin közben újra háborús fenyegetéseket fogalmazott meg Európa felé.
A Kreml szerint nem igaz, hogy Putyin elutasította az amerikai béketervet: Dmitrij Peszkov szóvivő közölte, hogy a december 2-i, csaknem ötórás megbeszélésen „egyes elemeket elfogadtak, másokat nem”, de kompromisszum nem született. A NATO ezzel szemben úgy látja, Putyin továbbra sem kész békemegállapodásra, és a Kreml fenyegető üzenetei inkább blöffnek tekinthetők.

Miért nem tudnak megegyezni?

A Spotmedia portál által közölt háttérelemzés szerint azért nem születhetett megállapodás, mert Oroszország és Ukrajna kiinduló céljai teljesen összeegyeztethetetlenek: Moszkva továbbra is olyan területi követeléseket fogalmaz meg, amelyeket Ukrajna semmilyen körülmények között nem hajlandó elfogadni.
Michael Carpenter volt amerikai tisztviselő szerint a moszkvai tárgyalások eleve nem hozhattak érdemi előrelépést, mert a felek céljai összeegyeztethetetlenek: Ukrajna szuverén, európai irányultságú államként akar fennmaradni, míg Oroszország ezt stratégiai vereségnek tekinti. Carpenter úgy vélte, Steve Witkoff megközelítése inkább Moszkva érdekeit szolgálta, és nincs olyan béketerv, amely egyszerre lenne mindkét fél számára elfogadható.
„Bárhol is fagy be a frontvonal, az Ukrajna szuverén demokráciaként való fennmaradásának célja és Oroszország birodalmi dominanciára törekvő szándéka közti ellentmondás soha nem fog megoldódni. Az egyetlen tényező, ami változást hozhatna, ha az egyik fél gazdaságilag vagy katonailag összeomlana – fogalmazott Carpenter. A Kreml közlése szerint az ötórás moszkvai ülés során semmilyen közeledés nem történt a területek kérdésében – ami azt jelzi, hogy Oroszország 28 pontos kívánságlistája, amelyet az európai kormányok ka­pi­tulációs követelésnek tartanak, továbbra is Moszkva kiindulópontja.”
A Kreml igyekezett kedvező képet festeni a tárgyalásokról: egy videón Putyin arról kérdezte Steve Witkoffot, hogyan tetszik neki Moszkva, mire az amerikai küldött „csodálatos városnak” nevezte a fővárost, majd a közvetítés hirtelen megszakadt. A valóságban azonban nem történt érdemi előrelépés, amit Usakov is elismert. Witkoff kedden elhagyta Moszkvát.

Zelenszkij az Egyesült Államok kihátrálásától tart

Zelenszkij Dublinban arról beszélt, hogy tart attól: az Egyesült Államok – különösen a Trump-adminisztráció – elveszítheti érdeklődését azok iránt a biztonsági garanciák iránt, amelyekre Ukrajnának szüksége van egy tartós békéhez. Szerinte Oroszország célja éppen az, hogy kifárassza a szövetségeseket és elérje, hogy Washington hátrébb lépjen. Zelenszkij „jeleket” vár az amerikai delegációtól, és kész lenne találkozni Trumppal, ha az egyeztetések ezt indokolják. Európai diplomaták hasonló aggodalmakat fogalmaztak meg: egyikük szerint az amerikai csapat belső megosztottsága már most is Moszkva malmára hajtja a vizet, egy másik pedig úgy fogalmazott, hogy ha Washington akár egyszer is enged, Putyin azonnal kihasználja, és Európa ezt a mintát már évek óta látja.
Putyin a tárgyalások során azzal vádolta az európai kormányokat, hogy akadályozzák egy amerikai–orosz megállapodás kialakulását, és kijelentette, hogy Oroszország „készen áll” egy Európával vívott háborúra, ha arra sor kerülne. A nyugati tisztviselők szerint ezek a kijelentések inkább a Kreml nyomásgyakorló üzeneteinek részei: egy uniós diplomata úgy fogalmazott, hogy Európát nem fogják eltántorítani Ukrajna támogatásától.
Washingtoni elemzők szerint a mostani patthelyzet nem meglepő, mert Moszkva továbbra sem kompromisszumot, hanem Ukrajna – és tágabb értelemben a Nyugat – kapitulációját szeretné elérni. George Barros, az ISW  (amerikai háborúkutató intézet) Oroszország-szakértője úgy fogalmazott: Moszkva csak a megadás feltételeiről hajlandó tárgyalni. Steven Pifer volt ukrajnai amerikai nagykövet szerint Putyin továbbra is bízik abban, hogy katonai úton érheti el céljait, így nem lát okot engedményekre. A diplomáciai erőfeszítések eddig nem hoztak érdemi eredményt, és az amerikai szakértők szerint ez rávilágít arra, hogy a háború lezárása egyelőre nem érhető el pusztán tárgyalásokkal.