Tisztelgés és „toborzás”

„Az a magyar, aki szívében magyar, aki vállalja nemzetünkkel azt a sorsközösséget, amit az évszázadok kirajzolnak számunkra. Ők tizennégyen, és még több ezren névvel és névtelenül a végsőkig vállalták ezt. Fontos, hogy megőrizzük emléküket” – jelentette ki péntek délután az 1848-1849-es székely toborzást felelevenítő 19. Őszi hadjáraton és aradi vértanúk tiszteletére szervezett szentegyházi megemlékezésen.

Bíró István
Becsült olvasási idő: 4 perc
Tisztelgés és „toborzás”
Főhajtás. A kegyelet virágai a hősök emlékművénél. Fotó: Veres Nándor

1848-ban Bem József altábornagy az udvarhelyszéki településeken harci toborzást szervezett. Erre emlékeztek évről évre Szentegyházán a helyi hagyományőrző huszáregyesület és partnereik által szervezett Őszi hadjárat elnevezésű rendezvény, amelynek 19. kiadása péntek este szentmisével kezdődött, majd a központban hősök emlékművénél folytatódott a történelmi események felidézése.

Tisztelgés és „toborzás”

A székelyföldi és magyarországi hagyományőrző huszárok, illetve a téren összegyűlt helyiek a tizenhárom aradi vértanú és a Budapesten kivégzett Battyhány Lajos első magyar miniszterelnök emléke előtt is tisztelegtek.

Tisztelgés és „toborzás”

A főhajtás résztvevőit köszöntő Lőrincz Csaba, Szentegyháza polgármestere kifejtette, emlékezni és ünnepelni gyűltek össze.

– Gondolkodtam, hogy e kettő hogyan fér össze, és a válasz abban van, hogy a vértanúk tette, illetve a mártírrá válásuk teremtette meg azt a világot, ami biztosította elődeink részére és számunkra, hogy többé már nem lesz olyan helyzet, mint amilyen korábban volt. A szabadságharc kivívása nemcsak a következő évről, évtizedről szólt, a szabadságharcosoknak is köszönhetjük magyarságunkat, azt, hogy itt vagyunk, az hősiességük által lettünk szabadok

– mondta a polgármester. Megjegyezte: a szabadság nem állandó, folyamatos kihívás napjainkban is, és amelyért tisztelettel és bizalommal közösen kell cselekednünk.

Tisztelgés és „toborzás”

Dolhai István, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője hangsúlyozta, október 6-a a gyász napja, amely nem azt jelenti, hogy csak búslakodni és siránkozni kell. Megjegyezte: az emlékezés napja is, mert arra emlékeztet, hogy vannak a történelmünknek olyan kimagasló alakjai, akiket követnünk kell hazaszeretetben, önfeláldozásban, a megalkuvás nélküli jellemben.

– Az aradi vértanúk példát mutattak a hazaszeretetről, a szülőföld iránti elkötelezettségből, életüket áldozták nemzetünk szabadságába vetett hitéért. Ők ezzel az áldozattal feladatot is róttak ránk, hogy mi, az utódok legalább olyan odaadással, kérhetetlenséggel vívjuk meg a mindennapok küzdelmét, ahogy ők is tették. Különösen igaz ez Székelyföldre, ahol mindennap meg kell küzdeni a megmaradásért. Ahogy a magyar történelem szabadságharcai sem voltak hiábavalók, úgy a mindennapok küzdelmei sem azok, mert ezek az apró sikerek viszik előre az ügyet, amely a magyar nyelv és kultúra, a hagyományok megőrzése és továbbadása a következő generációnak, hogy az elkövetkező évszázadokban is éljenek itt magyarok a Kárpát-medencében, akik majd büszkén emlékeznek múltunkra, hőseinkre, mártírjainkra

– tette hozzá a főkonzul.

Tisztelgés és „toborzás”

Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kiemelte: a szabadságharc történetében 1849. október 6-a gyásznap. Hozzátette: tizennégy emberre emlékezünk, akik jelképesen az egész szabadságharcot megtestesítik: az aradi tizenháromra és a pesti vértanúra, Magyarország első miniszterelnökére, Battyhány Lajosra. Megjegyezte: nem biztos, hogy napjainkban mindegyikükre azt mondaná valaki, hogy magyarok voltak.

– Szülőhelyük, származásuk, anyanyelvük nem mindegyiküket kötötte a magyarsághoz. De mi, magyarok, kulturális nemzet vagyunk. Az a magyar, aki szívében magyar, aki vállalja nemzetünkkel azt a sorsközösséget, amit az évszázadok kirajzolnak számunkra. Ők tizennégyen, és még több ezren névvel és névtelenül a végsőkig vállalták ezt. Fontos, hogy megőrizzük emléküket. Örülök neki, hogy itt, Szentegyházán név szerint őrzik Szőcs András, szentegyházasfalvi huszár emlékét, aki tizenkilenc évesen esett el a szabadságharcban

– mondta az államtitkár, aki azt is hangsúlyozta a magyar nemzet és Magyarország szabadsága elképzelhetetlen lenne 1848 forradalma és szabadságharca nélkül. Kifejtette: emlékezni kell mindazokra, akiknek köszönhetően másfél éven keresztül sikerült a szabadság lángját éltetni, illetve emlékezni kell azokra névtelen hősökre is, akik akiknek köszönhetően a több mint másfél évszázad alatt meg tudtuk őrizni magyarságunkat és a magyar nemzet ki tudta vívni függetlenségét.
A tisztelgés – amelyet szavalatok és katonadalok tettek meghittebbé – koszorúzással zárult.

Az Őszi hadjárat szombaton a Szentegyházasfalu-Szentkeresztbánya-Bányatelep-Pósfalu-Lövéte útvonalon 120 lovashuszár és 75 szekeres vezette szimbolikus harci toborzással folytatódik. A hagyományőrzők egy csatajelenetet is felelevenítenek. A rendezvény részletes programja a Szentegyházi Huszárok Facebook-oldalon olvasható.



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!