Hirdetés

Jó lenne, ha büszkék lennének cigányságukra

Megkezdődött a II. Székelyföldi Roma Szabadegyetem, melynek idei főtémája a roma közösségek kulturális elfogadása. A szabadegyetem tavalyi tapasztalatairól, a cigány kultúra megmaradásának fontosságáról és a cigányok identitásképéről And­rás Lóránddal, a szabadegyetem főszervezőjével be­széltünk.

Pál Emil
Becsült olvasási idő: 7 perc
Jó lenne, ha büszkék lennének cigányságukra
Elkezdődött a II. Székelyföldi Roma Szabadegyetem Fotó: Pál Emil

A tavalyi rendezvény hallatán mindenkinek felcsillant a szeme, hogy van ilyen, hogy roma szabadegyetem, erre nálunkfelé nem volt eddig példa. Sok erőfeszítés történt annak érdekében, hogy a téma ne jelentsen stigmát és hátrányt – közölte megkeresésünkre András Lóránd, a Hargita Megyei Mélyszegénység Munkacsoport szakmai koordinátora, aki egyben a szabadegyetem főszervezője. Elmondása szerint a tavalyi tapasztalok azt mutatják, hogy a romák kultúrájának elfogadása és politikai érdekképviselésének témája érdekli az embereket, bár vonakodnak beszélni róla.
– Az idei szabadegyetem témája elsősorban a kulturális elismerésről szól. Ennek a kérdésköre mindenki számára egy új fogalom. Mivel külön az országos roma stratégiában ez nem szerepel, így a megyeibe mindenképp szükségesnek éreztük belefoglalni. Meg vagyunk győződve arról, hogy a cigány közösségek előrehaladása anélkül nem tud megtörténni, hogy nem ismerik el azokat, mint releváns tény – vallotta a rendezvény főszervezője. Mint András kifejtette, sokan a cigány kultúrát a muzsikusokkal tudják csak asszociálni, holott a kultúrájuk hasonlóképp sokszínű a székelyekéhez vagy a csángókéhoz. – Nekünk is vannak neves íróink, kulturális tevékenységet folytató fiataljaink, akiket érdemes megmutatni a nagyvilágnak. Másrészt a kulturális elismerés az életvitel elismerését is jelenti – fejtette ki, hangsúlyozva, hogy ilyen értelemben a mélyszegénységben élő romákról és a társadalomba beilleszkedni akaró, vagy már beilleszkedett romákról külön kell beszélni. – A mélyszegénységben élők közt, a világ összes pontján a szegénység kultúrája dominál. Ez nem azonos a cigány kultúrával, ugyanis a roma kultúra – hasonlóképp a többihez – jelent egyszerre életvitelt, életérzést, egyfajta társadalmi körülményekhez való alkalmazkodásmódot – mutatott rá András, hangsúlyozva, hogy a szabadegyetem alatt erre szeretnék fordítani a figyelmet. 

Pál Emil

Változásra van szükség

– Alapvetően fontos hangsúlyozni, hogy nem várunk csodát a rendezvénytől, nem vagyunk a Tusványos szintjén, nem is tudja a szabadegyetem megváltani a világot, a célja az, hogy biztonságos teret adjon az egymással ütköző nézetek átbeszélésére, vitatkozásra, gondolatcserére. De annak örülnénk a legjobban, hogyha a szabadegyetem majd eljutna arra a szintre, mint a fecske, és tavaszt hozna.
András ugyanakkor kiemelte, hogy a szabadegyetem nem kimondottan magyaroknak vagy cigányoknak szól, bár igyekeznek számos magyar és roma származású elöljárót is meghívni, sokan nem jönnek el, nem éri el ingerküszöbüket a rendezvény – állította. A szervező ezt az állapotot részben azzal magyarázta, hogy a megyei roma közösségben négy‑öt társadalmi csoportosulás figyelhető meg, melyek nem feltétlenül van egymással jó viszonyban. 
– Annak a jövőképnek, amit mi próbálunk az asztalra tenni, az lenne a célja, hogy a multikulturalitás megtartásával szülessen meg az egység. A rendezvény nyilván kevés ahhoz, hogy jelentősen facilitálni tudja a cigányok és magyarok közti párbeszédet, de emellett számos törekvés és munka fordul gyakorlatba, ami ezt fokozza – hangsúlyozta. András szerint annak érdekében, hogy a kommunikáció és az elfogadás működőképes legyen, mind a magyaroknak, mind a romáknak le kell vetkőzniük az áldozatiság szerepét és újra kell gondolni az alá‑fölé rendeltségi viszonyt. 

Pál Emil

A cigány szív is boldog szeretne lenni

– A cigány közösség életét megyénkben a mai napig alávetettség jellemzi. Ez jelen volt az elmúlt több száz évben, mikor mindig volt egy magasabban elhelyezkedett társadalmi réteg, ami megmondta a cigányoknak, hogy mit tehetnek és mit nem. Abból az okból kifolyólag, hogy cigánynak lenni ma is stigma, a mélyszegénységben vagy szegregátumokban élő romák megtagadják cigányságukat, ami nagy probléma, mert hosszú távon a cigány identitásuk elvesz – vázolta, megjegyezve, hogy ennek elfogadása már egy lépés a globalizált kultúra felé. – Hogyha mindettől eltekintünk és megfigyeljük a magyar közösségeket, a legszegényebb embernek is fontos, hogy ő magyar, és ő erre büszke is. Mindig azt mondjuk, hogy legyünk büszkék arra, hogy székelyek vagy magyarok vagyunk, tűzzük ki a zászlót a ház elejére, mert senkit nem érdekel, hogy szegény, vagy nem szegény. Mikor azt mondjuk, hogy székely, az ilyen meleg érzéssel tölt el mindenkit, miért ne lehetne a cigányokkal ez ugyanígy? Miért ne tölthetné el boldogság az embert azért, hogy ő cigánynak érzi magát – vetette fel a kérdést András. Mint kiemelte, a cigány kultúra annyira sokrétű és közösségenként változó, hogy nem lehet kézzel foghatóan elmagyarázni, ahogy a székelyt és a csángót sem lehet, ezért rendkívül fontos a sokszínűség megtartása okán az, hogy a roma közösségek megőrizzék kulturális identitásukat.
– Én cigány emberként sosem beszéltem a cigány nyelvet, nem éltem úgy, mint a Gáborok, de büszkeség tölt el, hogy cigány ember vagyok, mert azt gondolom, hogy ez az életemben egy olyan színfoltot, egy olyan fajta gondolkodásmódot adott, amit csak a magyarból vagy a székelyből nem kaphattam volna meg – vallotta, hozzátéve, hogy a kulturális elfogadás csakis úgy születhet meg, ha erre biztonságos teret adunk és mindkét közösség vevő rá. 
Andrást a megye területére kidolgozott roma stratégiáról is kérdeztük, ami, mint korábban említette, részletesebb az országosnál, de még mindig hagy elvárnivalót magával. 
– Van egy roma program, melyen belül minden évben a megyei tanács elkülönít egy keretet, amiből olyan tevékenységeket tud finanszírozni melyek a kulturális elismerést ösztönzik. Az is tervben van, hogy a megyei tanács létrehozzon egy olyan pályázati alapot, ami specifikusan a cigány közösségeket támogatja. Ennek a procedúráját nem egyszerű véghez vinni, de elvi kérdés erről már van, ami egy jó jel – értesített András.
A Székelyföldi Roma Szabadegyetem idén szeptember 28. és október 1. között zajlik, a Székelyvarsághoz közeli Nature Air Parkban, Küküllőmezőn. 
 





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!