– Ha jól tudom, a Régizene Fesztivál 2008-tól tagja az Európai Régizene Hálózatnak (REMA), az országból még a Bucharest Early Music Festival csatlakozott a hálózathoz. Milyen előnyökkel jár ez a szakmai kapcsolati hálózat? Miben segíti ez a Régizene Fesztivál szervezőinek munkáját? Milyen lehetőségeket ad? És mit vár el a Régizene Fesztivál szervezőitől?

– Valóban, elsők voltunk az országban, akik csatlakoztunk a hálózathoz, bár akkor még nem volt egészen világos, mit hozhat nekünk. Fontos volt számunkra európai léptékkel mérni a Csíkszeredai Régizene Fesztivált. Teljesen másképp tudunk a fesztiválra tekinteni a hálózat részeként. Segít a lokalitásból kilépni, ugyanakkor elhelyezni magunkat az európai régizenei szcénán, amelyben nemcsak zenészek és fesztiválszervezők vannak, hanem kiadók, ügynökségek, kutatóközpontok, trénerek, projektmenedzserek szép számban. Fontos látnunk, hogy ebben a sokszereplős világban milyen modell szerint működünk mi Csíkszeredában, és azt látom, hogy így fenntartható, hogy közösségi megbecsülése és intézményi támogatottsága van. Ha megnézzük a több mint százhatvan tagot számláló hálózatot a térképen, látjuk, hogy a legkeletibb pontja mi vagyunk. A hálózatban tudás, információ, együttműködés van, úgy vélem, hogy Európa keleti felében még mindig tanuljuk, hogyan működtethetők ezek a kapcsolatok. Hasznos a személyes ismeretség, a sajátosan egyedi, avagy közös nehézségek megismerése. A REMA iroda Párizsban van, és igen gazdag a tevékenysége. Találkozókat, konferenciákat szerveznek, fiatal tehetségeknek nyújtanak megmutatkozási lehetőséget.  Megszervezik az Európai Régizene Napját, melyhez mi is csatlakoztunk. Jelenleg egy kérdőíves kutatással mérik fel a régizene helyzetét Európában. 

– Társszervezői voltak a REMA regionális konferenciájának. Milyen fesztiválok szervezői vettek részt az eseményen? Hogyan tudják hasznosítani a Régizene Fesztivál szervezésében a szakmai tapasztalatcserét?

– Az országból két fesztivál van a hálózatban, az utóbbi években aktívan részt veszünk a REMA életében, Laurențiu Constantin, a Bukaresti Régizene Fesztivál igazgatója révén képviseletünk van az elnökségben. Szükségesnek láttuk, hogy megismertessük a hálózat tagjait az Európa keleti felében található régizenei szereplőkkel, gondolatokkal, így esett, hogy novemberben Bukarest adott otthont a regionális találkozónak. Nagyon érdekes emberekkel találkoztunk, képet alkothattunk a szerb, horvát, görög, bolgár fesztiválokról, zenei eseményekről, kutatásokról is. Számos országból érkeztek résztvevők, és jó volt látni a közös problémafelvetéseket belga, brit, olasz, francia, német szemszögből is. A finanszírozás, a fiatalok zenei képzése, a fenntarthatóság, a kéziratok és kották digitalizálása, kéziratok felkutatása és közzététele csak néhány az átbeszélt témák közül.

– A közösségi oldalakon megjelent beszámolóban olvasható, hogy a csíkszeredai fesztivál és a Régizenei Nyári Egyetem is kiemelt figyelmet kapott. Milyen fogadtatása volt a Nyári Egyetemnek?

– Megtiszteltetés volt számunkra, hogy a regionális találkozó társszervezői lehettünk, sokat beszélhettünk plénumban a mi fesztiválunkról, az erdélyi muzsikáról. Filip Ignác az erdélyi kéziratokat mutatta be. Jómagam a Nyári Egyetemről készítettem összefoglalót. Eredményeink igen látványosak: az elmúlt tizenhét évben közel ezer résztvevőnk volt, és több fiatal tehetség innen indult zenei pályára. Például Karácsony Noémi énekes, aki szintén jelen volt a találkozón, a Brassói Egyetemen oktat. Elmondhatom, hogy a beszélgetések során számos közös ismerőst találtunk, névjegyeket cseréltünk. Hasznos volt ez a találkozó, sikerült felkeltenünk a figyelmet a fesztivál iránt és számos elismerést kaptunk.