Évek óta figyelik a populációt
Homoródszentpálon, ahol a megye egyik legnagyobb gólyapopulációja él, már hatodik éve látják el gyűrűvel a fiókákat, ennek köszönhetően egyre többet tudnak az itt fészkelő madarakról. A héten ismét gyűrűztek, közel száz kisgólya kapott azonosító számot. Vajon visszatérnek-e születési helyükre?
A Milvus Természetvédelmi Egyesület szervezésében zajlott a hét elején a madárgyűrűzés, az akcióban Szabó D. Zoltán, az egyesület munkatársa mellett önkéntesként Simó Imre környezetvédő és Simó Réka Katinka, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium biológiatanára, illetve az iskola öt diákja vett részt.
Utánkövetés, életkövetés
Homoródszentpálon 2018 óta végzik a gólyák gyűrűzését, és azóta 585 fiókát sikerült megjelölniük – tudtuk meg Simó Imrétől. Múlt héten 29 fészekből összesen 98 fiatal madár kapott kódszámmal ellátott gyűrűt, időszűke miatt 17 fészek kimaradt.
– A gólyáról mint fajról elég sok mindent tudunk. Ami viszont minket érdekel, az a Homoródszentpálon fészkelő gólyák élete. Pontosabban az, hogy visszatérnek-e ide, hány százalékuk fészkel itt, amelyek nem, azok hol vannak, hány évesen kezdenek el költeni stb. Gyakorlatilag erről a populációról szeretnénk megtudni minél többet – részletezte tevékenységük célját a szakember.
Ugyanakkor népszerűsíteni is szeretnék magát a fajt. Bár a helyi lakosok nagy része pozitívan éli meg, hogy a településen ilyen sok gólyafészek van, viszont néhány esetben, időnként érthető módon, zavaró tényezőként tekintenek a jelenlétükre.
– Úgy gondoljuk, hogy szükség van a gólyák védelmére, bár igaz, hogy miközben globális szinten csökken az állomány, Homoródszentpálon és környékén évről évre, kis lépésekben, de növekszik a példányszám – mondta Simó Imre.
Ez leginkább annak tudható be, hogy nagyon jó az élőhely, jók a táplálkozási feltételek, mert sok a kaszáló, kicsik a parcellák, nincsenek nagy monokultúrák, és mindez hozzájárul a sikeres költéshez. Megtudtuk azt is, hogy a gólyáknak inkább a szárazabb időszakok kedveznek, amikor költési időszakban sok a csapadék, akkor több a kikeletlen tojás, és kevesebb fiókát tudnak felnevelni.
Szentpáltól Közép-Afrikáig
A gyűrűzésnek köszönhetően a madarászoknak rálátásuk nyílik a gólyák további életére, előfordulási helyére.
– Tudjuk például, hogy Egyiptomban áramütésben pusztult el egy általunk meggyűrűzött madár, egyet Ugandában, a Viktória-tó mellett figyeltek meg, egy másikat Törökországban, és egyet lelőttek Libanonban – közölte Simó Imre.
Az idei fiókaszám nem számít rekordnak Homoródszentmártonban, nagyjából 38 sikeres költést regisztráltak. Ez az év jobb, mint a tavalyi, de elmarad a például 2018-ban feljegyzettől, amikor egy fészken belül jóval nagyobb volt az egyedszám. Ritkaságszámba megy, ha csak egy fióka van, az is, ha öt, a kettő-három a gyakori, a nagyon jó években viszont négy kisgólya is növekedhet a fészekben. Egyébként – mint kiderült – a megyében a legtöbb gólya Csíkszentsimonban költ, 60-65 pár fészkel ott.
A friss adatok szerint legkevesebb öt megjelölt madár költ a közvetlen környéken, de összességében 41 ún. visszalátásról tudnak beszámolni. Mint megtudtuk, ez azt jelenti, hogy a hat éven át megjelölt közel 600 madárból 41 példányt sikerült viszontlátni a születési helyén, ez nagyjából 8-9 százalék. Érdekességnek számít, hogy a szomszédos Homoródrecsenyédben van olyan pár, ahol már mind a két szülő gyűrűs, az egyiket 2018-ban, a másikat 2019-ben jelölték meg, de további öt olyan pár van, hogy közülük legalább az egyik itt, a faluban kelt ki a tojásból. Ez az arány kevésnek tűnhet, de a szakember elmagyarázta, hogy többnyire ugyanoda térnek vissza a gólyák, többnyire ugyanazt a fészket is foglalják el, de közben elpusztulnak egyedek, és olyankor a pár megmaradt tagja új társat választ, többnyire fiatalabb madarat, hiszen az idősebbek párban vannak. Néhány statisztika azt mutatja, hogy ha sikertelen egy-két évig a költés, akkor a párok szétesnek és új társat választanak, ebben az esetben is többnyire fiatal madarakat. A gólyák kb. 3-4 éves korukra lesznek ivarérettek, a fiatalabbak is próbálkoznak már fészekrakással, de tojás még nincs.
Kisgólyákra leselkedő veszélyek
Simó Imre arra is felhívta a figyelmet, hogy eléggé urbanizálódott madárról beszélünk, hiszen valamikor rég erdőben, fákon költöttek, viszont ma már épületek tetején, kéményeken, és főleg villanyoszlopokon raknak fészket. Ez utóbbinak egyik szomorú következménye, hogy mivel évről évre növekednek a fészkek, a sok esőben megroskadva, ha közvetlenül az oszlopon állnak, rövidzárlatot okozhatnak. Ez elég gyakori, legutóbb mintegy két hete gyulladt ki egy fészek Homoródszentmártonban.
– Ezért fontos, hogy állványokra helyezzük át a villanyoszlopra épített fészkeket, az elmúlt években folyamatos volt ez a munka a Milvus részéről. Mi, környezetvédők adományokból az idén őszig újabb négy állvány elhelyezését tűztük ki célul, az áramszolgáltató segítségével.
Van egy másik veszély is, ami a kisgólyákat fenyegeti: kieshetnek a fészekből. Simó Imre elmondta, hogy mi a teendő ilyenkor. A Milvus Egyesületet kell értesíteni a 0722–533816-os telefonszámon, majd a helyi munkatársak, önkéntesek felveszik a madarat, megfelelő körülmények között buszra teszik és elküldik Marosvásárhelyre, a Milvus Csoport Vadállatok Rehabilitációs Központjához, ahol szakszerű ellátásban részesülnek, táplálják őket és egy idő után szabadon engedik. A mentések nagy része sikeresnek bizonyul.
– A kis gólyák kirepülése nagyjából három hét múlva esedékes, bár elég nagy a szórás – mondta Simó Imre.
Augusztus közepén kezdődik meg a vándorlás, huszadika környékén elrepülnek az itt fészkelő madarak.