– Mért vállalta nyolc évvel ezelőtt a megyei tanácsosi megbízást?

– A Székelykeresztúr térségébe tartozó öt községet képviselem már nyolc éve Hargita Megye Tanácsában. Mindig érdekeltek a közügyek, az, hogy hogyan lehet fejleszteni a térséget, jobbá tenni a világot a következő nemzedékek számára, és ennek érdekében próbáltam mindent megtenni, ami tőlem telik. Édesapám is megyei tanácsos volt tizenhat éven át, így gyakorlatilag én léptem a nyomdokaiba.

– Milyen főbb területeken tevékenykedett?

– Több területen tevékenykedem a magánéletben, elég sok mindennel foglalko­zom, éppen ezért nem hályogkovácsként vágtam neki a munkának, hanem igyekeztem olyan területeket választani, ahol van tapasztalatom. Több kisvállalkozást vezetek, így elsősorban az egészségüggyel és a mezőgazdasággal, vidékfejlesztéssel foglalkoztam az elmúlt években a megyei önkormányzaton belül is.

– Milyen nagyobb megvalósításokhoz járult hozzá az elmúlt évek során?

– Legfőbb célom nyolc évvel ezelőtt is az volt, hogy kiálljak Keresztúr térségéért a márványterem asztalánál. Ha az alapinfrastruktúrád nincs meg, akkor nincs esély a fejlődésre, a földek megőrzésére, a népesség elvándorlásának megakadályozására. Úgy érzem, az elmúlt nyolc év során nagyon sok utat sikerült rendbe tenni a térségben az önkormányzatokkal együtt, velük partnerségben, bár sok tennivaló van még. Nagyjából a villamos hálózat megvolt a térségben, de a megyei önkormányzat segítségével és különböző pályázatoknak köszönhetően sok kisebb, elszigetelt tanyát saját napelemrendszerrel sikerült felszerelni, ennek köszönhetően megoldódott az áramellátásuk. Úgy vélem, ha azok a projektek, amelyek most szerződés alatt állnak, vagy éppen folyamatban vannak, ha az elkövetkező öt évben sikeresen befejeződnek, akkor a községvezetőkkel együtt behozhatjuk a térségben az infrastruktúra terén tapasztalható lemaradást, ez pedig alapot szolgáltat ahhoz, hogy további fejlesztésekben gondolkodjunk. Ha nincsenek meg az alapinfrastrukturális hálózatok, mint pl. az út-, víz- és szennyvízhálózat, akkor nagyon nehézkes a magántőke vonzása. Tavaly elindítottuk a Keresztúr térségi gazdanapokat, ami hiánypótló kezdeményezés volt, és amelyre nagy igény mutatkozott. Én még emlékszem gyermekkoromból a hasonló rendezvényekre, de ezek mára teljesen eltűntek. A mezőgazdaság is olyan időszakot él meg, amikor a gazdák nagyon figyelmesek kell legyenek. Egyre kaotikusabb piaci mozgásoknak vannak kitéve, de az időjárás alakulása miatt is van félnivalójuk. Ezért is fontos számukra egy olyan átfogó szakmai rendezvény, ahol nemcsak találkozhatnak, beszélgethetnek, hanem új technológiákat, módszereket ismerhetnek meg. Lokálisan az ő kezükben van a minőségi alapélelmiszerek megtermelése, és erre nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni.

– Mi az, amit feltétlenül folytatni kell a jövőben? 

– Néhány térségi út korszerűsítése még nem fejeződött be, erre mindenképp szükség van. Az elmúlt tíz éveben ugyanakkor jelentős egyháztámogatási programok is zajlottak. Ez nemcsak egy-egy ingatlan felújításáról szól, hanem sokkal többről. Az ilyen fejlesztések kulcsfontosságúak számunkra és a jövő generációi számára, a megmaradásunk érdekében. Nagyon szeretném, ha ezeket a programokat a jövőben is továbbvinné, illetve bővítené a megyei önkormányzat. Fontosnak tartanám azt is, ha térségenként csatlakozna a megyei tanács a helyi kezdeményezések­hez, hiszen min­den térségnek megvannak a maga problémái, hiányosságai, előnyei, és ezeket az ott élők tudják igazán. Nagyon fontos számomra a keresztúri egészségügyi ellátás helyzete is. A keresztúri kórház a Székelyudvarhelyi Városi Kórház alegysége, de nagyon sok alapvető infrastrukturális és felszereltségbeli hiányosságokkal küszködtek az elmúlt időszakban. Hargita Megye Tanácsa is hozzájárult az intézmény felújításához, ám jó lenne a jövőben is erre koncentrálni. Az intézmény hátsó udvarán a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelemi Vezérigazgatóság teljesen új központot épített a súlyosan fogyatékos gyermekek számára egy sikeres projektnek köszönhetően. A kórház épülete régi épület, kívülről korszerűsítették, de belül vannak problémák, jó lenne, ha biztonságos, felszerelt egészégügyi intézményt tudhatnának magukénak a keresztúriak. Ez egész Udvarhelyszék érdeke lenne, hiszen ezáltal tehermentesítenék a székelyudvarhelyi kórházat.

– Mire a legbüszkébb az elmúlt évek megvalósításai közül?

– Hátulról kezdeném, így a 137-es megyei út korszerűsítését emelném ki elsősorban, amely Székelyudvarhelyt Székelykeresztúrral köti össze. Hatalmas siker, hogy pályázati forrásokból újulhat meg ez a szakasz, hiszen korábban hitelből újították fel, amelynek csak nemrég ért véget a törlesztése. A Sólymosok felé vezető út, és Etéd községben a siklódi út felújítása is megvalósíthatatlan terveknek tűnt, de közös erővel és akarattal mindenik épül és újul. Ezeket tartom a legfontosabb megvalósításoknak a mi térségünkben, amire valóban büszke vagyok. A megyei önkormányzat ugyanakkor sikeresen pályázott egy inkubátorház létrehozására is. Ugyan kötöttünk rá korábban szerződést, de az építőanyagárak jelentős mértékű emelkedése miatt ezt újra kellett tervezni. Jelenleg az új közbeszerzési eljárás zajlik. Ennek a megvalósítása is nagyon fontos lenne, hiszen nagyon sok fiatal vállalkozó van, akit be lehetne vonzani, hazacsalogatni és otthont teremteni számukra. Egy kis vállalkozás elindítása pár év múlva ugyanis komoly gazdasági tényezője lehet egy városnak, vagy akár egy egész térségnek.