Antal István volt parlamenti képviselő mindig szívén viselte az agyagfalvi székely nemzetgyűlés történetét. Elmondta, hogy 1989 előtt is voltak ott már különféle ünnepségek, ám ’90 után, amikor már szabadon lehetett emlékezni és ünnepelni, avatták fel ténylegesen a szoborcsoportot, amelyen székelyek mellett szászok és románok is láthatók. Demény Lajos professzor javaslatára – aki jó ismerője volt Székelyföldnek, és rendszeresen részt vett az ünnepségeken – jött létre az emlékbizottság, amelynek fő célkitűzése az volt, hogy egy emlékházat létesítsenek az emlékmű közelében. Az Agyagfalva 1848 Kulturális Alapítvány megbízott elnöke Antal István lett.

Az emlékház története

– Sok minden történt, minden évben voltak megmozdulások, amelyeket a maga szerény eszközeivel mindig támogatott az alapítvány. Ha már azzal a céllal jött létre, akkor neki kellett fognunk az emlékház építésének is, ám az nem volt olyan könnyű feladat. Közel egy évtizedbe telt, amíg tisztázni tudtuk, hogy valójában kié az a terület, a tulajdonjog – ismertette.
Miután kiderült, hogy a terület a református egyház tulajdonában van, felgyorsultak az események. 2013-ban letették az alapkövet, és elkezdődhetett az építkezés.
– Azt hittük, egyszerű lesz a dolog, mert szétküldtünk 1780 levelet Székelyföld akkori összes tanácsosának, meg a három székelyföldi megye vezetőinek, amelyben tisztelettel kértük, hogy támogassák a nemes ügyet. Csupán 68 helyről kaptunk visszajelzést, és 8 közbirtokosságtól támogatást. Az építkezés lassan haladt, mivel a vállalkozó alkalmatlannak bizonyult a feladatra, és a pénz is elfogyott, ezért a munka 2015-ben leállt – ismertette az emlékház építésének részleteit Antal István.
Mint mondta, mindehhez társult az a kellemetlen eset is, hogy megromlott a viszonyuk a helyi polgármesterrel. Ekkor az épület falai már álltak, de a tetőszerkezet még nem készült el. Az indulatok elcsitulása után és a Bethlen Gábor Alaphoz benyújtott nyertes pályázatnak köszönhetően indult újra az építkezés, majd a Magyar Villamos Művektől elnyert támogatásnak köszönhetően sikerült is befejezni.
– Rendbe tettük az egész épületet, elkészült minden, de még be kellett rendezni. Azt a javaslatot kaptuk, hogy álljunk be a Homoród–Küküllő Leader Egyesületbe mint alapítvány, ott lehetőségünk volt pályázni, és az elnyert támogatásból sikerült berendeznünk, felszerelnünk az emlékházat Ká­pol­nási Zsolt történész vezetésével – mondta az alapítványi vezető.
2019-ben, október 16-án volt az ünnepi megnyitó, a leleplezés, időközben ugyanis a magyar kormány a székely–magyar összefogás emléknapjává nyilvánította október 16-át.

Egy helyen mindaz, amit a székelyekről illik tudni

Azóta az emlékház várja a látogatókat, bár az elmúlt két évben a világjárvány miatt sokat volt zárva. Antal Istvántól megtudtuk, számos ismertető, népszerűsítő anyagot készítettek már, hogy felhívják a helyiek, illetve a turisták figyelmét erre a nagyszerű emlékhelyre, amely a székelység igaz történetét mutatja be.
– 2021 nyarán, amikor lehetett, már érkeztek látogatók, és megszervezték az első tanácskozást is történelemtanároknak – mondta Antal István.
Az 1848. október 16-i agyagfalvi nemzetgyűlésnek emléket állító múzeumban megtekinthető a székelyek eredetéről, hadtörténetéről, közigazgatásáról, jogalkotásáról és természetesen az 1848-as agyagfalvi gyűlésről szóló kiállítás. Az állandó tárlatot kiegészíti egy, a környékünkön egyedülálló körvetítés is az 1848–49-es szabadságharc székelyföldi eseményeiről. Az épületben található egy didaktikai terem is, ahol a körben elhelyezett nagy pannókon a székely székek bemutatják kronológiai sorrendben, hogy mi történt azon a vidéken 1848-ban.
– Ez egy negyven férőhelyes terem, ahol vetítővászon is van, ha oda beül például egy osztály, megkaphatja mindazt az ismeretanyagot, amit illik tudni Agyagfalváról. Olyan emlékeket láthatnak itt, amelyek megragadnak az ember emlékezetében. Fegyvermásolatok, ágyúgolyók, személyes tárgyak, térképek és interaktív mozgóképes ismertetők is, háromnyelvű feliratokkal ellátva. A bejárat két oldalán kaptak helyet a székely székeket ábrázoló térképek, hogy láthassuk, mit jelentett Székelyföld akkor és ma, illetve Székelyföld címere – mondta el Antal István.

Bíznak a jövőben

Az alapítvány vezetője szerint sok erőfeszítésbe telt, amíg a helyiek úgymond ráhangolódtak arra, hogy ez tulajdonképpen az övék. Az új önkormányzat és az új református lelkipásztor, Kászoni Szilárd, aki az alapítvány alelnöke is egyben, szívükön viselik ezt az ügyet.
– Nemrégiben újraalakult az alapítvány kuratóriuma, az eredeti 24 tagból maradtunk nyolcan, a megmaradtak viszont nagyon komolyan veszik a dolgukat – mondta.
Újraalakult a Szent László Kis­tér­ség, amelyhez négy község, nevezetesen Székelyderzs, Kányád, Fel­ső­boldogfalva és Bögöz csatlakozott. A kistérség ügyvezetőjének irodája pedig az emlékházban kapott helyet, és a korábbi négy órában szerződött alkalmazottal váltásban, jelenleg nyolcórás állandó ügyeletet tudnak biztosítani.
– Marad ez a program egészen december 1-ig, és mivel a téli hónapokban úgyis kevés a látogató, március 1-ig zárva tart az emlékház. Természetesen, ha valaki előre bejelentkezik, akár a téli vakációban, megoldható, hogy megnézze a tárlatot ebben az időszakban is – tette hozzá.

Antal István szerint nehéz idők következnek, éppen ezért nagyon fontos, hogy az 1848-as események tanulságát mindenki tudomásul vegye.
– Hosszú távon, amikor mindenki próbálkozik megosztani Székelyföldet, jó lenne tudomásul vennünk, hogy ha azt akarjuk elérni, amiről mindenki álmodik, hogy autonómok legyünk, akkor azt csak közös erővel és fellépéssel érhetjük el. Ha minden nemzedék hozzáteszi azt, amit abban a korban, amelyben ő élt, megtehetett, akkor nem kell félni attól, hogy valaha is más lesz Székelyföld, mint amilyen most – hangsúlyozta Antal István volt parlamenti képviselő, az Agyagfalva 1848 Kulturális Alapítvány megbízott elnöke.