A második világháborúban szolgáló székely katonák körében is sokan dohányoztak – jobbára ez volt az egyetlen módja annak, hogy a harctéri feszültséget enyhítsék, így sokan rászoktak. A fogolytáborokból visszatérő határőrök elmondása szerint voltak, akik a napi ételadagjukat is „szivarra” cserélték, amivel viszont jelentősen csökkentették a túlélési esélyüket. Gyakori volt, hogy megverték őket, amire Bíró Mátyás csíkvacsárcsi katona úgy emlékszik vissza: „Úgy megvertek, az eszemet sem tudtam” – ezekkel az érdekes részletekkel, történetekkel idézi meg a túlélők elmesélései alapján a táborok világát Szakács Zoltán idegenvezető annak a kirándulócsoportnak, akik Debrecenből autóbusszal érkeztek a szépvízi Székely Határőr Emlékközpontba. 
Alighogy befejezi az ismerkedést a székelyföldi határvédelem ezeréves történetével a csoport, újabb, ez alkalommal tizenegy fős baráti társaság érkezik az emlékközpontba.

– A látogatóink nagy része Magyarországról jön autóbuszos, csoportos kirándulás keretében. Sok diák érkezik hozzánk a Határtalanul elnevezésű középiskolai program keretében, de voltak vendégeink Torontóból, Kanadából, Szingapúrból is…

– tudjuk meg az idegenvezetőtől.

A turisztikai irodák is jegyzik 

A Székely Határőr Emlékközpont megnyitásának évében, 2021 elején a helyi önkormányzat és a Szépvízért Egyesület idegenvezető tanfolyamot szervezett a megyében turizmussal foglalkozó szakembereknek. Ennek a találkozónak az egyik nem titkolt célja az volt, hogy az idegenvezetők tudomást szerezzenek az állandó történelmi kiállítás anyagáról. 

– Sikeresnek mondhatjuk ezt a kezdeményezésünket, hiszen ma már a térségben működő turisztikai irodák ismerik a kiállítás anyagát, és felvették programkínálatukba az emlékközpont meglátogatását. Azt mondhatjuk, hogy azok a kirándulócsoportok, akik Csíkszeredába látogatnak, nagyrészt mind eljönnek ide Szépvízre is

– mondta lapunknak Ferencz Tibor, a Szépvízért Egyesület elnöke. 
Számokban nézve az elmúlt három év alatt 25 770-en tekintették meg a szépvízi emlékközpont állandó kiállítását, idén május–augusztus között pedig 4200-an fordultak meg a kiállítótermekben. 

– A hazatérő hadifoglyok körében gyakori volt a gyomorgyulladás. Jó példa erre az alcsíki fiúk esete, akik közül az egyiknek felcser volt az édesanyja, és elzárta az élelmet a fia elől: apránként, előbb pépekkel etette, és csak azután adott szilárdabb ételeket. A fiú ennek köszönhetően megmenekült, ellentétben társaival, akik egy mulatság után súlyos gyomorgyulladást kaptak, egyikük meg is halt

– folytatódik közben a fogságból szabadult katonák történetének a felidézése az emlékközpont pincetermében.

Sokan azonosulnak a kiállítás anyagával

A székely veteránok személyes háborús történeteinek idézését Nagy József történész, a kiállítás szakmai vezetője nagyon fontosnak tartja, s ezek a haditörténetek aztán az évek alatt újabb visszaemlékezésekkel bővültek.

– Munkám során sikerült néhány ilyen interjút rögzítenem. Ezek a történetek teszik élővé a kiállítást, segítenek azonosulni az itt hallottakkal, átérezni a háborúban történt eseményeket. Sokan elérzékenyülnek, megnyílnak, és elmesélik saját családtagjaik háborús történetét is

– részletezte Daczó Dénes, a kiállítás idegenvezetője.
A Székely Határőr Emlékközpontba érkező csoportok nagyjából másfél-két órát töltenek a kiállítótermekben, a hadtörténeti tárlatot követően pedig átsétálnak a szomszédos Szépvízi Örmény Emlékházba.

– Idén a Csíkkörzeti Magyar Örmény Szentháromság Alapítvánnyal együttműködve kibővítettük az emlékközpont programját az örmény emlékház meglátogatásával, ahol szintén szakképzett idegenvezetőink kalauzolják a látogatókat

– tudtuk meg Ferencz Tibortól. 

Itthon kevesebben tudnak róla

Az emlékközpont látogatottságára vonatkozóan a kiállítás idegenvezetői és a működtető Szépvízért Egyesület elnöke is egyelőre elégedettek és bizakodók, szem előtt tartva, hogy egy nemrégiben elindított, turisztikai szempontból is fontos kulturális létesítményről beszélünk. Ezt a feladatot pedig, ha azt tekintjük, hogy az ide érkező vendégek jelentős része szervezett csoport tagjaként érkezik, teljesítette. 
A szűkebb közönség – tehát a székelyföldi, erdélyi látogatók – megszólítása ugyanakkor még folyamatosan alakul – bár voltak látogatók Marosvásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, Székelyudvarhelyről, a működtetők úgy értékelik, hogy itthon még sokan nem tudnak a központ létezéséről és kínálatáról. A népszerűsítés érdekében egyébként az emlékközpont levélben megkereste a megyében működő oktatási intézményeket is, tanév közben így várják az iskolai csoportok látogatását is. Idegenvezetésre az előzetesen bejelentkezett, legkevesebb 25 fős csoportoknak van lehetőségük, a családosan, baráti társasággal vagy egyedül érkezőket pedig audioguide tárlatvezető rendszer kíséri végig a kiállítás anyagán.