Zsidó Ferenc író és a Székelyföld folyóirat főszerkesztője, Karda Zenkő illusztrátor, lapunk munkatársa és Hajdú Áron, a Boookart Kiadó vezetője beszélgettek a szép könyvek nyomtatásáról, szerkesztéséről és a változó olvasói szokásokról, a pódiumbeszélgetést Burus János Botond, a Hargita Népe főszerkesztője moderálta.

Zsidó Ferenc delikát kérdésnek nevezte a szép könyvek kiadását. Meglátása szerint az erdélyi kiadók minőségi és egyre szebb könyveket adnak ki.
Karda Zenkő ugyanakkor abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a könyv elsősorban tárgy, amely értéket képvisel.

– A szép könyv kapcsán az olvasók döntenek, az olvasói visszajelzés a legfontosabb.

Illusztrált könyvek esetében a szövegnek és vizuális elemeknek harmonikusan kell illeszkedniük egymáshoz.

Első körben az olvasók a borító és a könyv hátoldalán álló szöveg alapján döntenek, hogy megvásárolják-e a könyvet – mutatott rá az illusztrátor.

Hajdú Áron három évtizedes nyomdásztapasztalattal a háta mögött, arra a kérdésre válaszolva, hogy mi számít szép könyvnek, úgy fogalmazott: előbb definiálni kell a könyv fogalmát. 

– A könyv egy tárgy, de olyan tárgy, amelynek lelke van, az író lelke van benne. Az író könyve révén az olvasók elé tárulkozik. A könyv akkor van kész, amikor kész van, határidőktől függetlenül.

Tartalom nélkül nem létezik szép könyv.

Igazából soha senki nem fogalmazta meg, mi a szép könyv – fejtette ki a könyvkiadó. Hozzáfűzte: a szerző az olvasó előtt kitárulkozik, ezért fontos, hogy a kiadó segítsen ebben, hogy „a könyv köntös legyen”. Megjegyezte: nem tudja, hogyan lehetne meghatározni a szép könyv fogalmát. A kiadóvezető szerint európai viszonylatban a legszebb könyvek rangsorában Olaszország áll az első helyen, majd Németország következik, és a harmadik helyen állnak a magyar könyvek.

– Mi az ár? Mit érdemes kiadni egy könyvért? A kiadó ars poétikájától függ. A könyvnek kell legyen tervezője, tipográfusa, aki a kiadó keze alá kell dolgozzon.

A könyvolvasóknak mindegy, mennyibe kerül a könyv, ha kell nekik, akkor ártól függetlenül megvásárolják.

Mindenkit meg kell fizetni, aki „a könyv hátánál” van. A becsülettel készített könyvnek van ára, nem lehet megmondani, hogy a könyv drága-e – vélekedett Hajdú Áron.

A beszélgető felek ugyannakkor egyetértettek abban: ha a könyv olyan tárgy, amelynek lelke van, és hiányzik a tartalom, azaz a lelke, akkor bármilyen szépen is legyen kivitelezve, felcicomázva, nem fogunk szépként tekinteni rá. A szépkönyv-versenyek sosem a tartalmat díjazzák, az a kritika és az olvasók feladata, az esztétikai minőség elsősorban a tördelők, illusztrátorok, könyvkötőtök érdeme. Elhangzott: a szép könyvek elkészítésének ára van. Szó esett arról is, hogy nagyjából tizenöt éve kezdődött a digitális olvasás, és a szakmabeliek azt vallják, hogy a könyv tárgy, a digitalizált világ terméke csupán szöveg. A könyvnek lelke és illata egyaránt van, mindemellett a háztartások egyik legmaradandóbb tárgya – hangzott el zárszóként.